Odessza központjában több tucatnyian vesztették életüket pénteken, amikor kigyulladt a szakszervezetek székháza, ahová oroszbarát szakadárok menekültek be, miután összecsaptak Kijev-párti aktivistákkal.
A helyi rendőrség pénteki közlése szerint 38-an haltak meg, közülük 30-an füstmérgezésben, nyolcan pedig úgy, hogy kiugrottak a lángok elől az ablakokon. Különböző sérülésekkel negyvenen fordultak orvosi segítségért, köztük tíz rendőr. Később a a hatóságok lefelé módosították a halálos áldozatok számát, a legújabb adatok szerint 31 ember halt meg pénteken a szakszervezetek házánál.
A tüzet helyi médiajelentések szerint Molotov-koktél okozhatta. A lángok az ötemeletes ház második és negyedik szintjét borították be. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a szakszervezetek házában elbújt szakadárok kifelé lövöldöztek az épületből, köveket és Molotov-koktélokat dobáltak le a tetőről és az ablakokból.
Előzőleg ők támadtak rá a Kijev-pártiakra, akik Ukrajna egységéért akartak felvonulni. A helyszíni jelentések szerint a demonstráción résztvevőkre a szakadárok célzott lövéseket adtak le. Négy Kijev-párti demonstráló vesztette életét, közülük hárman lőtt sérülésektől.
A békés felvonulást Ukrajna egységéért a kijevi Majdan hívei, a radikális Jobboldali Szektor aktivistái szervezték harkivi és odesszai futballrajongókkal együtt a dél-ukrajnai városban. A menetüket maszkot viselő felfegyverzett Moszkva-barát szakadárok állították meg. A két tábor között összecsapás tört ki, mindkét oldalról kövekkel dobálták egymást, a helyszínen robbanások hangjai hallatszottak. A rendőrök igyekeztek szétválasztani a szembenállókat, de nem jártak sikerrel.
Mintegy négy órán át tartó utcai harc után a Kijev-pártiak és a futballrajongók a szakszervezetek háza előtt álló sátortáborig szorították a szakadárokat, ahol felgyújtották sátoraikat, amelyben az elmúlt öt hónap alatt a Majdan-ellenesek táboroztak. A szakadárok ekkor bemenekültek a szakszervezetek székházába. A Kijev-pártiak utánuk mentek, és a bejárati ajtót betörve behatoltak az épületbe.
A lángokat a kigyulladt épületben sikerült a tűzoltóknak megfékezniük.
A zavargásokban részt vevők közül eddig a hatóságok több mint harminc személyt vettek őrizetbe.
***
Moszkva Kijevet hibáztatja
Moszkva elítélte és Kijevet tette felelőssé a több tucat halálos áldozatot követelő tűzesetért. Washington a rend helyreállítására szólította fel Oroszországot és Ukrajnát.
Az orosz külügyminisztérium késő esti nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a kijevi hatóságok „bűnös és felelőtlen” magatartása az oka az Odesszában történteknek. A nyilatkozat szerint az ukrán nemzeti radikális csoportok, köztük a Jobboldali Szektor fizikai terrorkampányt folytatnak azok ellen, akik a föderalizáció, illetve a valódi alkotmányos változások hívei az ukrán társadalomban.
Oroszország határozottan elítéli mindezt – ismételte meg a Moszkvában nyilvánosságra hozott külügyi állásfoglalás.
Az EU független vizsgálatot sürget az Odesszában történtekről
Az Odesszában több tucat halottat követelő zavargások felelőseinek azonosítását célzó független vizsgálatot sürgetett szombaton az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Catherine Ashton úgy fogalmazott, független vizsgálatnak kell feltárnia azokat a tényeket, amelyek ilyen sok emberélet tragikus elvesztéséhez vezettek, a bűncselekmények felelőseit pedig bíróság elé kell állítani.
A főképviselő egyúttal visszafogottságra intette a feleket annak érdekében, hogy a helyzet ne romoljon tovább. „Az Európai Unió sürgeti, hogy mindenki tanúsítsa a lehető legnagyobb önmérsékletet és ne használja fel ezt a tragédiát további gyűlöletszításra, megosztásra és erőszakra” – fogalmazott, és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. A pénteki eseményeket elvakult erőszaknak nevezte.
Odessza központjában 42-en vesztették életüket pénteken, az oroszbarát szakadárok és a Kijev-párti tüntetők összecsapásaiban, legtöbben pedig abban a tűzben, amely a szakszervezetek székházában pusztított. Az épületbe szakadárok menekültek be, miután összecsaptak Kijev-párti aktivistákkal.
A tüzet helyi médiajelentések szerint Molotov-koktél okozhatta. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a szakszervezetek házában elbújt szakadárok lőni kezdtek az épületből, köveket és Molotov-koktélokat dobáltak le a tetőről és az ablakokból.
Előzőleg ők támadtak rá a Kijev-pártiakra, akik Ukrajna egységéért akartak felvonulni. Négy Kijev-párti demonstráló vesztette életét, közülük hárman lőtt sérülésektől.
Catherine Ashton egységre, valamint arra szólította fel az ukránokat, hogy kerekedjenek felül az utóbbi hónapokban mesterségesen táplált megosztottságon. „Minden politikai erőnek vállalnia kell a felelősséget és el kell köteleznie megát a párbeszédre, hogy közösen kiutat találjanak a válságból” – üzente. Hozzáfűzte, hogy az Ukrajna keleti felében kialakult válság enyhítését célzó genfi megállapodás aláíróinak is fokozniuk kell erőfeszítéseiket arra, hogy megvalósuljanak az április 17-én aláírt dokumentumban foglaltak.
A lengyel kormányfő szerint Ukrajnában háború dúl
Azzal vádolta meg Oroszországot Donald Tusk lengyel miniszterelnök, hogy hadüzenet nélküli háborút folytat Ukrajnában. Kijelentette, a nemzetközi közösség reakciója és a Moszkva elleni büntetőintézkedések semmilyen hatással nincsenek a konfliktusra.
„Ami Ukrajnában folyik, az háború. Talán újfajta, hadüzenet nélküli háború, de valójában akkor is háború” – reagált szombaton az Odesszában és a Kelet-Ukrajnában történt összecsapásokra a lengyel kormányfő.
„Elveszítjük a reményt, hogy még mindig van lehetőség a diplomáciai megoldásra” – vélekedett. „Az áldozatok száma több tucatnyi, rakétákat és lőfegyvereket vetnek be, helikoptereket lőnek le, és mindezt a szakadárok teszik. Nyilvánvaló, hogy egy olyan fegyveres konfliktussal állunk szemben, amelyet nem tüntetők, hanem egy állam, jelesül Oroszország vezényel” – fogalmazott.
Donald Tusk egyúttal sürgette az Európai Uniót és a NATO-t, hogy készítsen terveket a biztonság megerősítésére kelet-európai tagországaiban.Washington: Oroszország és Ukrajna állítsa helyre a rendet.
A rend helyreállítására szólította fel Oroszországot és Ukrajnát az Egyesült Államok. A washingtoni külügyminisztérium péntek késő este a 38 halálos áldozatot követelő odesszai erőszakos cselekmények után tette közzé állásfoglalását.
„A sok halálos, illetve sebesült áldozatot követelő erőszak és rendbontás elfogadhatatlan” – szögezte le közleményében Marie Harf, a külügyminisztérium szóvivője.
A város központjában kigyulladt a szakszervezetek székháza, ahová oroszbarát szakadárok menekültek be, miután összecsaptak Kijev-párti aktivistákkal.
A helyi rendőrség közlése szerint 38-an haltak meg, közülük 30-an füstmérgezésben, nyolcan pedig úgy, hogy kiugrottak a lángok elől az ablakokon. Különböző sérülésekkel negyvenen fordultak orvosi segítségért, köztük tíz rendőr.
„Felszólítjuk a két felet, hogy működjön együtt a nyugalom, a törvényesség és a rend helyreállítása érdekében.
Felszólítjuk az ukrán hatóságokat, hogy vizsgálják ki az esetet, és annak minden felelősét állítsák bíróság elé” – olvasható a közleményben, amelyben Washington az április 17-i genfi megállapodás tiszteletben tartását sürgeti.
Az orosz külügyminisztérium ezt megelőző nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a kijevi hatóságok „bűnös és felelőtlen” magatartása az oka az Odesszában történteknek. A nyilatkozat szerint az ukrán nemzeti radikális csoportok, köztük a Jobboldali Szektor fizikai terrorkampányt folytatnak azok ellen, akik a föderalizáció, illetve a valódi alkotmányos változások hívei az ukrán társadalomban.
Szabadon engedték az EBESZ-megfigyelőket
Szabadon engedték az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) katonai megfigyelőit – közölte szombaton Vjacseszlav Ponomarjov, a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok vezetője.
Mind a hét EBESZ-megfigyelő és öt ukrán segítőjük szabad – hangsúlyozta. Kijelentette, azért döntött elengedésükről, mert egyre nagyobb a bizonytalanság Szlovjanszkban.
Az AP amerikai hírügynökség újságírója arról számolt be, hogy látta az egyik megfigyelőt, Axel Schneider német ezredest és ukrán tolmácsát szabadulásukat követően.
Schneider szombaton a Bild német lapnak elmondta, hogy a katonai megfigyelők a körülményeket figyelembe véve jól érzik magukat. Hozzátette, örülnek, hogy végre kiszabadultak.
Daniel Holtgen, az Európa Tanács főtitkárának szóvivője Brüsszelben arról számolt be, hogy a megfigyelők kijutását Szlovjanszkból Vlagyimir Lukin, az orosz elnök térségbeli különleges megbízottja szavatolja, aki Thorbjörn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának adja át őket. A csoport Donyeckbe utazik, ahonnan ki-ki saját hazájába távozik.
A szóvivő hozzátette, Lukin és Jagland közös humanitárius küldetés keretében határozott arról, hogy Szlovjanszkba utazik az EBESZ munkatársainak kiszabadítására.
A szlovjanszki szakadárok április 25-én fogták el a nemzetközi szervezet megfigyelőit.
Méltatta az EBESZ-megfigyelők szabadon engedését az amerikai külügyminiszter
„Üdvözlendő” lépésnek nevezte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ukrajnai katonai megfigyelőinek szabadon engedését az oroszbarát erők által John Kerry amerikai külügyminiszter, de további lépéseket sürgetett a helyzet lecsillapítása érdekében.
A Kinshasában tartózkodó Kerry elmondta: telefonon beszélt orosz kollegájával, Szergej Lavrovval, és közölte vele, hogy Washington kulcsfontosságúnak tartja, hogy Oroszország visszavonja támogatását a szeparatistáktól.
Bejelentette, hogy mindketten kapcsolatba lépnek Didier Burkhalter svájci államfővel, az EBESZ soros elnökével, hogy áttekintsék, miként játszhat nagyobb szerepet a szervezet az erőszak lecsillapításának elősegítésében.
Az orosz elnöki különmegbízott támogatását ígéri az ukrán kormány
Az ukrán kormány támogatást ígért az orosz elnöki különmegbízottnak, Vlagyimir Lukinnak kelet-ukrajnai küldetésének teljesítéséhez. Ezt az a nyilatkozat tartalmazta, amelyet a kijevi külügyminisztérium szombatra virradóan tett közzé.
Az ukrán külügyminisztérium ugyanakkor csodálkozásának adott hangot a korábbi orosz külügyi állásfoglalás azon állítása miatt, amely szerint a hatóságok akadályozták volna Lukin bejutását Szlovjanszk városba. A minisztérium azt állította, hogy az orosz elnöki különmegbízott számára garantálták a biztonságos eljutást Donyeckből Szlovjanszkba, beleértve a szállítás biztosítását is.
Az orosz külügyminisztérium korábban azt közölte: a szlovjanszki vezetőkkel előzetes megállapodás jött létre arról, hogy az EBESZ fogva tartott megfigyelői Lukin kíséretében elhagyhatják a várost, amit az EBESZ is támogatott. A minisztérium szerint azonban az ukrán hadsereg egységei és a radikális Jobboldali Szektor harcosai nem tették lehetővé Lukin bejutását a városba.
Az orosz külügyminisztérium egy másik, péntek késő esti közleménye szerint Szergej Lavrov külügyminiszter jelezte, hogy Moszkva kész aktívan közreműködni az EBESZ-megfigyelők szabadon bocsátása érdekében. A külügyminiszter konkrét ajánlatot tett, közvetve arra is utalva, hogy az orosz hatóságok kapcsolatban állnak a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatistákkal.
Lavrov azt üzente az EBESZ svájci elnökének, hogy a szlovjanszki szeparatista vezetők készek átadni a fogva tartott megfigyelőket Vlagyimir Lukinnak, az orosz államfő ukrajnai különmegbízottjának azzal a feltétellel, hogy az ukrán hatóságok nem hátráltatják a megbízott küldetésének a teljesítését.
Pentagon: A kétoldalú kapcsolatok természete Oroszországtól függ
Az amerikai-orosz kapcsolatok természete Moszkvától függ, mert főként Oroszország lépései felelősek Kelet-Ukrajna destabilizálásáért – mondta pénteken Washingtonban John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője.
Kirby ezt kérdésre válaszolva jelentette ki, amely azt firtatta, hogy vajon Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter ellenségének tekinti-e Oroszországot. Hagel egy, a nap folyamán korábban elhangzott beszédében kijelentette, hogy a NATO-nak „készen kell állnia arra, hogy újrafontolja Oroszországhoz fűződő viszonyát”.
„Nincs okunk rá, hogy ellenségnek tekintsük Oroszországot, hacsak nem nyilvánítja magát annak, és azt kell mondanom, hogy az út, amelyet Ukrajnában választott, bizonyosan nem vezet jó irányba” – mondta a Pentagon szóvivője.
A NATO amerikai főtitkár-helyettese, Alexander Vershbow a témával kapcsolatban csütörtökön erélyesebb hangnemet ütött meg.
„Az oroszok világosan ellenségnek nyilvánították a NATO-t, ezért el kell kezdenünk úgy tekinteni Oroszországra, mint amely nem partnerünk többé, inkább ellenségünk, mint partnerünk” – mondta Vershbow.
A NATO 1997-ben létesített hivatalos kapcsolatot Oroszsországgal. A szövetség ugyanakkor, az ukrajnai orosz katonai beavatkozás fényében bejelentette, hogy felfüggeszti a Moszkvával való együttműködést.
Kirby ellentengernagy szerint az Obama-kormányzaton belül nem folynak komoly viták az európai amerikai katonai jelenlét tartós növeléséről. Elmondta, hogy az Egyesült Államok kis létszámú harci egységeket küldött Lengyelországban és más NATO-államokban tartott hadgyakorlatokra, és Washingtonban egyéb lépéseket is mérlegelnek a szövetségesek biztosítására.
Amerikai támogatás az ukrán tömegtájékoztatásnak
Az Egyesült Államok 1,2 millió dollárral támogatja az ukrán tömegtájékoztatási eszközöket a május 25-i elnökválasztás előtt – jelentették be pénteken Washingtonban.
Marie Harf, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Ukrajnában az elmúlt hónapban az újságírók számos veszélynek, kihívásnak voltak kitéve. Tavaly novembere óta több mint ötszáz újságírót ért zaklatás, megveretés, illetve voltak olyan esetek, amikor elrabolták őket.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által most folyósított pótlólagos támogatás azt a célt szolgálja, hogy segítsen megvédeni az újságírókat a nehéz helyzetekben, miközben a sajtószabadságát hirdetik – hangoztatta a szóvivő.
A kijevi Nyugat-barát átmeneti kormány május 25-re tervezi az elnökválasztást azt követően, hogy ez év februárjában elmozdították hivatalából a korábbi államfőt, az oroszbarát Viktor Janukovicsot.
Forrás: MTI / hirado.hu