Az európai országok közül Ukrajna, Moldova és Törökország helyzete romlott a leginkább az erőszakos elnyomás és a tömegmészárlás veszélyének kitett népcsoportokat felsoroló, úgynevezett fenyegetett népek sorában – közölte a Minority Rights Group International (MRG) nemzetközi kisebbségvédő civil szervezet kedden az MTI-vel.
Az MRG 2014-es jelentése szerint idén Ukrajna a krími és a kelet-ukrajnai eseményeket követően került fel a fenyegetett népek listájára, a kisebbségek azonban az egész országban fenyegetve érzik magukat.
A Krím félsziget (márciusi) orosz bekebelezése különös aggodalommal töltötte el a térség mintegy 300 ezres őslakos népcsoportját, a krími tatárokat, akiket a szovjet rezsim alatt deportáltak, és később csak fokozatosan térhettek vissza a Krímbe – írták. Kiemelték: a megfélemlítő légkör miatt sok krími tatár nem is szavazott a krími hatóságok által kezdeményezett márciusi népszavazáson, amelyen döntöttek az Oroszországhoz csatlakozásról.
Az MRG úgy látja, hogy a szélsőséges nacionalisták jelenléte az átmeneti ukrán vezetésben – amely Janukovics elnök bukása után került hatalomra, és megpróbálta visszavonni a kisebbségi nyelvtörvényt – Ukrajna több kisebbségében keltett aggodalmat, így az oroszokban, a magyarokban és a románokban. Az áprilisi erőszakos oroszbarát tüntetések Kelet-Ukrajnában pedig csak fokozták a feszültséget – tették hozzá.
Hangsúlyozták: több párhuzam tapasztalható az ukrajnai és a moldovai helyzet között, és idén Moldova is bekerült a fenyegetett népek csoportjába. Az orosz etnikumhoz tartozó tüntetők ugyanis az Oroszországhoz való csatlakozást hangoztatták Moldova szakadár, Dnyeszteren túli térségében, ahol orosz csapatok állomásoznak.
A szervezet szerint az orosz hatóságok fokozott figyelemmel követik, hogy Moldova 2014 második felében aláírja-e a társulási szerződést az Európai Unióval, mivel ugyanennek a megállapodásnak a kérdése idézte elő az ukrán válságot is.
Az MRG közleményében arra is kitértek, hogy Törökország helyzete ugyancsak jelentősen romlott. Ahogy azt a közelmúltbeli törökországi tüntetések is jelzik, „a közvélemény egyre kevésbé tűri a jogállami keretek leépítését”. Hozzáfűzték: a feszültség megint növekedett a zömében kurdok lakta délkeleti országrészben, és a békekötési folyamat megrekedhet.
A szervezet a világ néhány más országát is megemlítve kitért arra, hogy „Oroszországban vezető politikusok próbálnak meg politikai tőkét kovácsolni az uralkodó menekültellenes hangulatból, felkorbácsolva a bevándorlókkal szembeni ellenérzéseket”. A jórészt kaukázusi és közép-ázsiai posztszovjet államokból érkező, munkát kereső bevándorlók többnyire zárt közösségekben élnek. Erőszakos lázadások törtek ki Moszkva déli kerületében 2013 októberében, miután egy embert meggyilkoltak, és a feltételezett elkövető egy bevándorló volt – idézték fel.
Arról is beszámoltak, hogy Kirgizisztánban folytatódnak az önkényes letartóztatások, gyakori a jogorvoslat hiánya, a kínzás, a zsarolás. Tádzsikisztánban a 2009-es vallási törvény elfogadása óta növekszik az iszlám vallás feletti állami ellenőrzés, 2014 márciusára egy kivételével az összes madraszát (iszlám vallási iskolát) bezárták – közölték.
A fenyegetett népekről szóló jelentés azokat a népcsoportokat igyekszik meghatározni, amelyeket 2014-ben népirtás, tömegmészárlás vagy más erőszakos elnyomás veszélye fenyeget.
MTI