A négy évvel ezelőtt elindult reformokat végig kell vinni, legfeljebb az eddig meghozott intézkedések finomhangolására van szükség – hangsúlyozta a Széchenyi Kártya Programot bemutató szerdai mosonmagyaróvári rendezvényen Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Példaként említette, hogy a gazdasági képzéseknél teljes körűvé kell tenni a duális rendszert, le kell bontani a közép- és a felsőfokú képzés közötti merev korlátokat, ki kell építeni az élethosszig tartó tanulás rendszerét. Jelezte, olyan rendszer kialakítását szeretnék, amely „valódi igazságszolgáltatást jelent a gazdaság szereplőinek”, olyat, ahol például egy felszámolás során pénzéhez jut a hitelező.
„A tervezett növekedési pálya fenntartható, ha az úton végigmegyünk” – mondta, feladatként említve az uniós források korábbinál jobb, a kutatásra, fejlesztésre és innovációra költhető keretek hatékonyabb kihasználását, valamint azt, hogy megakadályozzák az érdeksérelmet szenvedett csoportok által elérni kívánt „visszarendeződést”.
A kamarai elnök azt is kiemelte: több állam, köztük Szlovákia is javította gazdasági mutatóit azzal, hogy korábban végrehajtotta a Magyarországon 2010 óta bevezetett strukturális reformokat, így a teljesítményközpontú, egykulcsos adórendszert, valamint a szabályrendszer átalakításával a foglalkoztatásra ösztönzést.
Megjegyezte: a kamara több mint egy évtizede hirdeti, hogy a sikeres gazdaság teszi sikeressé a politikát, s ennek a „gazdaság körüli optimális környezetnek” a megteremtése érdekében kötött 2010-ben megállapodást az akkor még ellenzéki Fidesszel, amit 2012-ben és a napokban megújítottak.
Széles Sándor megyei kormánymegbízott az eseményen arról beszélt: Győr-Moson-Sopron jó úton jár, ezt a pozíciót kell tovább javítani azzal, hogy a vállalkozásokat képessé teszik minél nagyobb számú képzett munkaerő felszívására.
Mihalicz Antal megyei kamarai elnök köszöntőjében azt emelte ki: a világ és Magyarország gazdasági környezetéhez alkalmazkodó Széchenyi Kártya a válság ellenére is jól működik, amit az is mutat, hogy míg az indulás évében, 2002-ben 59 megyei cég 52 millió forintig élt a hitellehetőséggel, addig tavaly 276 vállalkozás 2,3 milliárd forint erejéig.
Forrás: MTI