Három év alatt megduplázódott a Németországban élő románok és bolgárok száma, tavaly pedig több mint 50 százalékkal emelkedett körükben a szociális segélyre szorulók száma, ami tovább erősíti a szociális turizmustól tartók aggodalmait. Szakértők szerint azonban a német szociális ellátórendszer jóval többet profitál a két ország munkavállalóiból, mint amennyit költ rájuk.
A német statisztikai hivatal pénteken megjelent adatai szerint a külföldi állampolgárok adatbázisában (AZR) nyilvántartott románok száma 2010 és 2013 között 127 ezerről 267 ezerre emelkedett, a bolgároké pedig 74 ezerről 145 ezerre nőtt.
A német munkaügyi hivatal kimutatása szerint 2013 végén összesen mintegy 44 ezer román és bolgár részesült a munkanélküli ellátás leggyakoribb formájából, az úgynevezett Hartz IV típusú segélyből, ami csaknem 51 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.
Ugyanakkor a két országból származók összesített aránya a Hartz IV támogatásban részesülők között a nagymértékű emelkedés ellenére is csupán 0,67 százalék – mutatnak rá szakértők, megjegyezve, hogy nagyjából 10 dolgozó, adó- és járulékfizető románra, illetve bolgárra jut egy segélyezett, ezért a német ellátórendszer továbbra is a haszonélvezője a két kelet-európai államból Németországba irányuló bevándorlásnak.
A szegénységi bevándorlásnak is nevezett szociális turizmusról a román és bolgár állampolgárok uniós munkavállalási korlátozásainak január elején történt megszűnése miatt kezdődött vita Németországban. A diskurzus fő irányát a bajor konzervatív CSU adta meg, a párt szerint az „aki csal, repül” elvet követve szigorítani kell a bevándorlási szabályokon. A kisebbik konzervatív kormánypártot ezért a megfogalmazásért széles körben a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel, jobboldali populizmussal vádolták.
Az országos munkaügyi hivatalnál a román és bolgár ügyfelek számának emelkedésére számítanak, és az év elején Berlinben és több nyugati nagyvárosban meg is ugrott az ellátások iránt érdeklődő, illetve magukat munkakeresőként regisztráló románok és bolgárok száma – írták pénteken német lapok. A beszámolók szerint a hivatal egy intézkedéscsomagot készített elő, ennek részeként a helyi kirendeltségeken fel kell mérni, hogy a tanácsadók között van-e románul vagy bolgárul tudó munkatárs, és amennyiben nincs, a következő létszámbővítésénél előnyben kell részesíteni az ilyen nyelvismerettel rendelkező pályázókat.
A hivatal egy belső tanulmánya szerint az idén a román és bolgár bevándorlók száma a tavalyi nagyjából 80 ezer után 100-180 ezer között alakulhat, a segélyben részesülők száma pedig a tavalyi 44 ezerről az 50-93 ezer közötti sávba emelkedhet.
Az egyelőre vitatott, hogy az uniós társállamokból érkező munkavállalók jogosultak-e szociális ellátásra a németországi tartózkodásuk kezdetétől fogva. A munkaügyi hivatal általában elutasítja azoknak a kérelmét, akiknek még nem volt munkaviszonyuk az országban, de többször előfordult, hogy kérelmező támadta meg a döntést, és a bíróság megítélte a kért támogatást. Végül az idén januárban a lipcsei szociális bíróság az Európai Unió Bíróságára továbbított egy ilyen ügyet, kérve az uniós jogi helyzet tisztázását.
Forrás: MTI