Az ukrán parlament vasárnap azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét. Az 1994-es budapesti memorandum aláírói, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország kötelezték magukat Ukrajna területi épségének szavatolására.
Az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó Olekszandr Turcsinov házelnök hangsúlyozta, hogy a parlamentet egyesítette az Ukrajnára leselkedő veszély és a határozatokat alkotmányos többséggel, azaz 300 fölötti számú támogató szavazatokkal fogadta el a 450 tagú törvényhozás. A parlament egyebek mellett határozatban erősítette meg, hogy a Krími Autonóm Köztársaság az egységes Ukrajna elválaszthatatlan része.
A dokumentumban a képviselők Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordultak azért, hogy ne engedje az orosz fegyveres erők behatolását Ukrajna területére. A törvényhozás hangsúlyozta, hogy mindenféle konfliktust békés úton, erőszak alkalmazása nélkül kell rendezni nemzetközi szervezetek bevonásával.
Turcsinov sajtótájékoztatóján közölte, hogy Ukrajna „részlegesen” lezárta légterét. Hozzátette, hogy a légtérzár a katonai gépekre vonatkozik, de szigorították a polgári célú légiközlekedés ellenőrzését is. Az ukrán-orosz határ lezárására vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egy ilyen tartalmú határozatot már előkészítettek és agresszió esetén életbe léptetik.
Jacenyuk: Ukrajna a katasztrófa szélén áll
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a maga részéről hangsúlyozta, hogy Ukrajna „a katasztrófa szélén áll” az orosz „hadüzenet” következtében. „Ez már vörös riasztás. Nem fenyegetés, hanem valójában hadüzenet országomnak” – mondta a kormányfő. „Felszólítjuk Putyin elnököt, hogy vonja ki fegyveres erőit Ukrajnából”. Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nincs semmi alapja az Ukrajna elleni katonai agresszióra. Úgy vélte, az utóbbi napokban végrehajtott provokációkkal Moszkva az „orosz fegyveres kontingens” krími jelenlétét akarja legalizálni.
A félszigetről érkező jelentések szerint a felségjelzést nem viselő orosz katonák ellenőrzésük alá vonták a Krím legfontosabb pontjait az elmúlt napokban, és körbezárták az ukrán alakulatokat. Az orosz hírügynökség úgy tudja, hogy az ukrán hadseregből katonák állnak át „a helyi önvédelmi erők” oldalára. A beszámoló szerint sok, a jelenlegi kijevi vezetéssel elégedetlen katona elhagyja alakulatát, és vannak egész egységek is, amelyek bejelentették, hogy készek teljesíteni a krími önvédelmi erők vezetésének parancsait.
Turcsinov ideiglenes államfő szerint a helyzet rendkívül feszült. „Az orosz fegyveres erők, köztük az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnoksága ultimátumban követelte, hogy az ukrán katonák tegyék le a fegyvert és hagyják el helyőrségüket” – mondta.
Elindult az ukrán flotta
Az ukrán parti őrség hadihajói elhagytak két krími kikötőt, és más fekete-tengeri támaszpontokra indultak – jelentették be egy közleményben. A tájékoztatás szerint a kercsi és a szevasztopoli hadi kikötőkből vonták ki a hajókat, amelyeket Odesszába és Mariupolba irányítottak. A Krímet leszámítva Ukrajna többi határán stabil a helyzet – hangsúlyozza a határőrség közleménye. Az ukrán hadiflotta Szevasztopolban állomásozó tíz hadihajója lojális a kijevi kormányhoz – állítják a fővárosban.
Ukrajna biztonságának és területi integritásának szavatolása érdekében mozgósítják a tartalékosokat – jelentette be Andrij Parubij, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára a televízióban. A fegyveres erők riadókészültségét már szombat este elrendelte az államfő.
Kinevezték Kárpátalja megye új kormányzóját
Kárpátalja megye kormányzójává nevezte ki Valerij Luncsenkót, a Haza (Batykivscsina) párt kárpátaljai parlamenti képviselőjét vasárnap Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök.
A huszti születésű, magyarul is beszélő 32 éves Luncsenko korábban az Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök által vezetett Változások Frontja (Front Zmin) párt Kárpátalja megyei szervezetének volt az elnöke. Kárpátalja megye előző vezetője, Olekszandr Ledida már korábban lemondott és – sajtójelentések szerint – családjával együtt Prágába távozott.
Az újonnan kinevezett kormányzó egy tavalyi sajtónyilatkozatában elmondta magáról, hogy huszti magyar az édesanyja, Nyíregyházán végzett főiskolát, és amikor otthon tartózkodik, a huszti katolikus templomba jár.
Luncsenko a múlt évben emléktáblát állíttatott Kölcsey Ferencnek Huszton, a várhegy lábánál.
Tárgyalt Putyin és Obama
Az Ukrajnában kialakult „rendkívüli helyzet különböző aspektusait” megvitatta Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök a Fehér Ház által kezdeményezett másfél órás telefonbeszélgetésük során. A Kreml sajtószolgálatának beszámolója szerint az orosz elnök azt hangsúlyozta: „amennyiben továbbterjed az erőszak Ukrajna keleti régióira és a Krímre, akkor Oroszország fenntartja magának a jogot saját érdekei és az ott élő orosz ajkú lakosság megvédelmezésére”. Elképzelhető, hogy Oroszország nemcsak a Krímbe vezényel katonákat, hanem minden olyan ukrán területre, ahol az orosz ajkúak többségben vannak – olvasható a Kreml honlapján.
A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint Obama követelte Putyintól, hogy Oroszország rendelje vissza a kivezényelt orosz alakulatokat krími bázisukra, tartózkodjon az ukrán válságba való mindennemű beleavatkozástól, és figyelmeztette őt, hogy Oroszország „egyre jobban el fog szigetelődni a nemzetközi közösségtől, ha folytatja az ukrajnai intervenciót”.
„Nagyon komoly következmények lesznek”
John Kerry amerikai külügyminiszter elítélte Oroszország „hihetetlen agresszióját” Ukrajna ellen. Kerry szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „elképesztő, szándékos döntést” hozott egy másik országba történő behatolásról. „A 21. században nem lehet 19. századi módon viselkedni, egy másik országba behatolni teljesen mondvacsinált ürüggyel” – mondta a CBS televíziónak nyilatkozva Kerry.
Az amerikai diplomácia vezetője, aki az ABC és az NBC televíziónak is interjút adott, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a krími orosz katonai fellépésnek „nagyon komoly következményei lesznek” az Egyesült Államok és más országok részéről, beleértve a szankciókat és Oroszország gazdasági elszigetelését.
Forrás: MTI