Az Ukrajnában kialakult helyzetről is egyeztetnek szerdai és csütörtöki tanácskozásukon a NATO védelmi miniszterei. A brüsszeli ülésen Hende Csaba honvédelmi miniszter képviseli Magyarországot.
Egy neve elhallgatását kérő NATO-forrás elmondta: eleinte nem sikerült konszenzusra jutni, hogy összehívják a NATO-Ukrajna Bizottságot, így eredetileg úgy volt, hogy csak a csütörtök délelőtti, Afganisztánról szóló egyeztetésen kerülhet szóba az ukrán helyzet, mert az afganisztáni nemzetközi erőkben a kelet-európai ország is részt vesz. Keddre viszont világossá vált, hogy a kialakult helyzet miatt mégis összehívják a NATO-Ukrajna Bizottságot, a miniszteri ülés második napján, csütörtökön délben, szerdán pedig a védelmi miniszterek várhatóan közös nyilatkozatot is tesznek majd az ügyben.
A 28-ak szerda este munkavacsorán tárgyalnak majd Ukrajnáról. A forrás egyértelművé tette, hogy a NATO katonai értelemben egyáltalán nem foglalkozik azzal, ami Ukrajnában történik, a politikai következmények értékelése a cél. Kitért arra is, hogy a májusi ukrán választásokat követően akár erősödhetnek is a NATO és Ukrajna kapcsolatai, ám azzal, hogy ehhez Moszkva mit szól, majd akkor foglalkozik érdemben az észak-atlanti szövetség, ha az új ukrán vezetés az előzőtől eltérően ismét deklarálja, hogy csatlakozni óhajt a NATO-hoz.
A szerdai tanácskozásokat a képességek fejlesztésének témája határozza majd meg. A szövetség célja, hogy a válság miatti szigorúbb költségvetési korlátok dacára a meglévő forrásokkal és eszközökkel, okosabb megoldásokkal növelni lehessen az európai védelmi kapacitásokat. A NATO működését ma 75 százalékban az Egyesült Államok finanszírozza.
Egyes NATO-országokban 35-40 százalékkal esett vissza a védelmi költségvetés a válság miatt – mutatott rá a névtelenséget kérő tisztviselő.
Továbbra is napirenden lesz, hogy miként lehet megőrizni az afganisztáni misszióban szerzett úgynevezett interoperabilitást, vagyis annak képességét, hogy a nemzetközi erők hatékonyan tudjanak együttműködni.
Kidolgozásra várnak még a részletek az úgynevezett kapcsolt erők kezdeményezés kapcsán is, amely azt jelentené, hogy egy-egy nagyobb kapacitásokkal rendelkező ország maga köré gyűjt kisebb NATO-tagokat, és közösen fejlesztik képességeiket. Ha ez megvalósul, a kelet-közép-európai országok Németországhoz kapcsolódhatnak ezen a téren – mutatott rá az előkészítést ismerő forrás.
Napirenden a kibervédelem is
Ismét napirendre kerül a védelmi miniszterek körében a kibervédelem, amellyel kapcsolatban a neve mellőzését kérő tisztviselő arra mutatott rá, hogy a NATO a kibertámadásokra immár ugyanolyan agresszióként tekint, mint bármilyen más fegyveres támadásra, és kibertámadás esetén is érvénybe léptethető a washingtoni szerződés ötödik cikke: ha egy tagállamot támadás ér, az egész szervezetet éri támadás, a tagok pedig tetszőleges eszközökkel válaszolhatnak rá.
„A NATO napi szinten tömeges kibertámadás alatt áll” – húzta alá a forrás. A tisztviselő hangsúlyozta, itt nem csak elektronikus adatokhoz való illetéktelen hozzáférés forog kockán, hanem akár egy fegyveres konfliktus kimenetele is.
Csütörtökön Afganisztánról egyeztetnek majd a miniszterek, ugyanis az év vége utáni nemzetközi misszió, a Resolute Support (Eltökélt támogatás) jogi alapja az afgán elnök vonakodása miatt továbbra is bizonytalan, és addig az ott állomásoztatandó külföldi katonák jogállásáról szóló megállapodást sem lehet megkötni, ami az egész művelet előkészítését bonyolítja.
Ezáltal nemzetközi és civil szervezetek munkája is veszélybe kerülhet – magyarázta a forrás. A tisztviselő belpolitikai okoknak tudta be az afgán elnök, Hamid Karzai ellenállását, bár úgy ítélte meg, ezzel aligha szerez annyi jó pontot a tálib szélsőségeseknél, hogy az elmúlt 12 évet tisztára mossa a szemükben.
„Világos jogi keretek nélkül nem lehet elindítani az akciót” – közölte a forrás.
Forrás: MTI