Hétfőn ledöntötték Kárpátalja utolsó köztéri Lenin-szobrát Csapon. Lemondott az orosz többségű dél-ukrajnai Krím-félszigeten levő Szevasztopol polgármestere, a tüntetők nyomására pedig lemondatták Ungvár polgármesterét. Tömeggyilkosság vádjával letartóztatási parancsot adott ki Viktor Janukovics leváltott államfő ellen az ukrán rendőrség, eközben a nyugat-ukrajnai Ternopil megyében megkezdődött a hatalmától megfosztott volt ukrán elnök rendszerét támogatók elszámoltatása.
Ledöntötték Kárpátalja utolsó köztéri Lenin-szobrát ismeretlenek hétfőre virradóra az ukrán-magyar határ mellett fekvő Csapon.
A négy méter magas, több tonnás Lenin-emlékművet, amely a kisváros nyugdíjas otthona előtti téren állt, feltűnés nélkül döntötték le az éj leple alatt. Helyszíni beszámolók szerint sem a nyugdíjas otthon, sem a környező házak lakói nem észleltek semmi rendkívülit, de többen terepszínű ruhát viselő embereket láttak a környéken.
Lenin monumentális szobrát az 1970-es évek közepén állították fel a korábban a Szovjetunió nyugati kapujaként emlegetett Csapon, eredetileg a nemzetközi vasúti pályaudvar előtti téren, a szovjet politikai rendőrség, a KGB helyi székházának szomszédságában. A szobor talapzatra helyezését daruskocsival végezték, dróthuzal segítségével. Mivel sokszori próbálkozásra sem sikerült biztonságosan felemelni a fekvő emlékművet, a daru kezelője a szoboralak nyakára hurkolta a kötelet, és a bámészkodó tömeg hangos tetszésnyilvánítása mellett, mintegy „felakasztva” helyezte azt a több méter magas talapzatra. Ezt követően a darust a KGB munkatársai azonnal őrizetbe vették és elvezették a helyszínről.
A Lenin-szobrot több mint tíz évig nem sikerült eltávolíttatni a kisváros központjából az akkor még befolyásos helyi kommunista aktivisták ellenállása miatt. Az emlékművet, nagyrészt a helyi magyarság nyomására, csak 2000-ben tudták átvinni – kompromisszumos megoldásként – a nyugdíjasok otthona elé.
Ukrajnán egyébként az utóbbi hetekben valóságos Lenin-szobordöntési hullám söpör végig. A jelenséget az ukrán média „Lenin-hullás”-nak keresztelte el. Az utóbbi hónapokban összesen kilencven Lenin-emlékmű hullott a porba, főként Közép-Ukrajnában. Az elmúlt héten negyven városban döntötték le az 1917-es nagy októberi szocialista forradalom vezérének a szobrát.
Kelet- és Dél-Ukrajnában még mindig szenzáció számba megy a Vlagyimir Iljics Leninnek állított emlékművek megszüntetése, a múlt szombaton például Mikolajivban 10 ezren gyűltek össze, hogy tanúi legyenek a központban álló Lenin-szobor eltávolításának. A szovjet forradalmár szobrának ledöntésére irányuló kísérletek több kelet-ukrajnai nagyvárosban komoly ellenállásba ütköznek. Ugyanakkor Nyugat-Ukrajnában még az 1990-es évek elején megszüntették a legtöbb Lenin-emlékművet. Ebben a térségben jelenleg az egyéb szovjet emlékművek felszámolása zajlik, a Lemberg megyei Sztrij városában a múlt szombaton a szovjet katona emlékművét döntötték le.
Személyi változásokról döntött a parlament
Az ukrán parlament elfogadta hétfőn Ihor Szorkin jegybankelnök lemondását, és helyére Sztepan Kubivot nevezte ki.
Nagy többséggel jóváhagyta a parlament Valentin Nalivajcsenko kinevezését az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) élére. Nalivajcsenko, aki korábban az SZBU ügyeiben illetékes parlamenti különmegbízott volt, Olekszandr Jakimenkót váltja a szolgálat vezetői tisztségében.
Nagy többséggel elfogadta a parlament azt is, hogy a hírszerzés tevékenységének parlamenti ellenőrzését Viktor Gvozgy lássa el.
A törvényhozás jóváhagyását adta ahhoz, hogy Oleh Mahnickijt nevezzék ki legfőbb ügyésznek.
A parlament elfogadta a politikai okokból elítéltek szabadlábra helyezéséről szóló javaslatot is. Az érintettek listáján 23 név szerepel.
Döntött a parlament arról is, hogy az alkotmánybíróság öt tagját mandátumának lejárta előtt visszahívja tisztségéből. A képviselők esküszegést vetnek a – parlament által delegált – öt alkotmánybíró szemére, és azt javasolták a főügyészségnek, hogy kezdeményezzen büntetőjogi eljárást az érintettek ellen.
Az ukrán alkotmánybíróságnak 17 tagja van, őket az államfő, a parlament és a bírók kongresszusa delegálja a testületbe.
A parlament javasolta Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfőnek és a bírók kongresszusának, hogy esküszegés miatt hívja vissza az alkotmánybíróságból az általuk delegált tagokat.
A parlamentnek az a kifogása az alkotmánybíróság ellen, hogy 2010-ben alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az elnöki hatalmat korlátozó 2004-es alkotmánymódosításokat.
Lemondott Szevasztopol polgármestere
Lemondott hétfőn az orosz többségű dél-ukrajnai Krím-félszigeten levő Szevasztopol polgármestere.
A helyi Szevasztopolszkije Novosztyi című lap beszámolója szerint Volodimir Jacuba azzal indokolta döntését, hogy „már nincsenek helyükön azok a vezetők, akik őt kinevezték” és így nincs joga, hogy betöltse hivatalát. (Jacubát az ukrán parlament által leváltott Viktor Janukovics elnök tette meg a fekete-tengeri orosz hadiflotta központjául szolgáló kikötőváros vezetőjévé 2011-ben.) Jacuba állítólag kilépett az eddig kormányzó – hétfőtől azonban ellenzékbe vonuló – Régiók Pártjából is.
Vasárnap helyi források szerint 30 ezer fős tüntetést rendeztek Szevasztopolban a Népakarat a fasizmus ellen Ukrajnában címmel. Kifejezték bizalmatlanságukat a város vezetése ellen, és új polgármestert választottak egy orosz üzletember, Olekszij Csalij személyében.
Az orosz zászlókat lengető tömeg – egyetlen ukrán lobogó sem volt látható a felvonuláson – határozatot fogadott el arról, hogy Szevasztopol nem ismeri el az ukrán parlament legutolsó döntéseit, és államcsínynek tartja az országban zajló eseményeket.
„Oroszország, Oroszország, Oroszország” – skandálta a tömeg. A gyűlésen elhangzott, hogy Szevasztopol orosz város és az is marad mindig, „soha nem adjuk meg magunkat a kijevi fasisztáknak” – írta a brit The Guardian című napilap.
A Viktor Janukovics rezsimje elleni az utóbbi hetekben-hónapokban Ukrajna-szerte tartott ellenzéki tiltakozások nem voltak népszerűek a Krím-félszigeten, a helyi parlament képviselői több ízben kezdeményezték, hogy az autonóm státust élvező krími köztársaság forduljon segítségért Oroszországhoz. Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke múlt csütörtökön kijelentette: a félsziget napirendre veheti az Ukrajnától való elszakadás kérdését, ha az ország szétesik.
Ukrajnán belül a Krímben a legerősebb az Oroszországhoz kötődés hagyománya, a félsziget hivatalosan Oroszország része volt, amíg 60 évvel ezelőtt a moszkvai szovjet vezetés az ukrán köztársasághoz csatolta. A szevasztopolihoz hasonló, kisebb tüntetés volt vasárnap a félsziget fővárosában, Szimferopolban is.
A tüntetők nyomására lemondatták Ungvár polgármesterét
Megvonták a bizalmat Ungvár polgármesterétől a tüntetők nyomására hétfőn a városi önkormányzat képviselői, a város ügyeinek intézését a választásokig megbízott polgármesterként a tüntetések egyik vezetője végzi.
A múlt év novembere óta tartó hatalomellenes ungvári tüntetések egyik fő követelése Viktor Pogorelov polgármester lemondása volt. Ungvár első emberét hivatali hatalommal való visszaéléssel, korrupcióval és gyanús privatizációs ügyletek fedezésével vádolták a tiltakozók.
A Majdan hősei lettek a tüntetők
A kijevi főtéren, a Majdanon elesett ellenzéki tüntetőknek az Ukrajna hősei címet adományozta posztumusz az ukrán parlament, a Verhovna Rada hétfőn.
Az Unian ukrán híriroda beszámolója szerint az ellenzéki ellenőrzés alá került parlamentben a 450 képviselőből 346-an támogatták az erről szóló határozatot. E szerint az ország következő elnökének kell majd hivatalosan Ukrajna hőseivé nyilvánítani az elesett tiltakozókat (ez az alkotmány szerint az elnök jogköre).
A határozat szerint azok a polgári személyek kapják meg a címet, akik „az ukrajnai békés tüntetések idején estek a fegyveres harcok áldozatául”.
A Verhovna Rada arról is döntött, hogy pénzügyi segítséget nyújtanak a sebesülteknek, valamint a harcokban elesettek családjainak. Utóbbiaknak egymillió hrivnát (25 millió forintot) utalnak ki.
Tömeggyilkosság vádjával letartóztatási parancsot adott ki Viktor Janukovics leváltott államfő ellen az ukrán rendőrség, eközben a nyugat-ukrajnai Ternopil megyében megkezdődött a hatalmától megfosztott volt ukrán elnök rendszerét támogatók elszámoltatása.
Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő megkérdőjelezte az ukrán hatalmi szervek törvényességét, az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ ugyanakkor viszont az új ukrán hatalmat.
Turcsinov beszélt Ashtonnal a rendezésről
A politikai és gazdasági válságból kivezető lehetséges utakat tekintette át Olekszandr Turcsinov, Ukrajna ideiglenes államfője és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Kijevben – adta hírül az ukrán parlament sajtószolgálata.
Turcsinov azt mondta, hogy Brüsszel és Kijev között fel kellene újítani a tárgyalásokat a társulási és szabadkereskedelmi megállapodásról.
„Ukrajna közeledésének folytatása az EU-integrációhoz és a lehetséges pénzügyi segély Brüsszeltől fontos tényezők annak biztosításában, hogy Ukrajna fejlődése szilárd és demokratikus legyen” – fogalmazott az ukrán politikus. A stabilitáshoz szükséges intézkedések között körvonalazta új kormány létrehozását, átgondolt reformprogram megvalósítását, a nép bizalmának helyreállítását a rendfenntartó és biztonsági erők iránt.
Ashton a maga részéről közölte, hogy az EU-tagállamok készek támogatni Ukrajnát, és jelzésértékűen megmutatni más országoknak, hogy Ukrajna nemcsak a múlt gondjait képes orvosolni, hanem a jövő felé fordulni is.
Hétfőn az ukrán pénzügyminisztérium 35 milliárd dolláros (7700 milliárd forintos) segélyért fordult a nemzetközi közösséghez, hogy javulhasson Ukrajna gazdasági helyzete, amelyet a három hónapos tüntetéssorozat és politikai válság még tovább rontott.
Moszkva a szélsőségesek megfékezését követeli
Az orosz külügyminisztérium felszólította hétfőn az ukrajnai válságban érintett összes felet, hogy ne engedje tovább romlani a helyzetet, terelje vissza törvényes keretek közé az eseményeket, és fékezze meg a hatalomra ácsingózó szélsőségeseket.
A nyilatkozat szerint Moszkvában az a benyomás alakult ki, hogy a múlt pénteken külső támogatással kötött megállapodást csak arra használják, hogy elfedjék vele a hatalomváltás kierőszakolását.
Az orosz külügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy az ideiglenes ukrajnai hatóságok „diktatórikus” és „terrorista” módszerekkel nyomják el a különvéleményen lévőket Ukrajna különböző körzeteiben… és egyáltalán nincs szándék az egész Ukrajnára kiterjedő konszenzus felkutatására a nemzeti megbékélés érdekében.
Oroszországot különösen nyugtalanítják azok a szándékok, hogy nemzetközi szervezetek – mint az ENSZ Főtitkársága – igazolják ezt az irányvonalat. Moszkva szerint egyes nyugati országok igazából nem Ukrajna sorsáért aggódnak, hanem egyoldalú geopolitikai érdekekért – áll a dokumentumban.
Nyugaton nem hallható az ukrajnai szélsőségesek bűnös cselekedeteinek, s a náci és antiszemita megnyilvánulások elítélése sem – hangsúlyozza a nyilatkozat.
Az orosz külügyminisztériumot aggasztja az ukrán parlamentben elfogadott intézkedések törvényessége is. A forradalmi sürgősség alapján az ukrán parlament döntéseket és törvényeket hoz, amelyek közül egyesek megsértik az oroszul beszélő lakosság és más etnikai kisebbségek jogait. Álláspontja szerint az alkotmányos reformokat széles körben meg kell vitatni és népszavazásra kell bocsátani.
A francia elnök telefonon beszélt Putyinnal
A francia államfő hétfő délután telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Francois Hollande hangsúlyozta az ukrajnai „békés átmenet szükségességét”, valamint az „ország területi integritásának fontosságát” – közölte a francia elnöki iroda.
Az államfői hivatal által kiadott sajtóközlemény szerint Hollande a beszélgetés során kiemelte, hogy a tervezett kormányalakításnak lehetővé kell tennie a jövőbeni elnökválasztást és az elengedhetetlen reformok véghezvitelét.
„Mindent meg kell tenni azért, hogy ebben a nehéz időszakban, a gazdasági modernizációval párhuzamosan pénzügyi segítséget nyújtsunk Ukrajnának” – mondta a francia államfő arra utalva, hogy Kijev nemrégiben a nyugati hatalmakhoz fordult támogatásért.
„Az Európai Uniónak és Oroszországnak együtt kell dolgoznia ezen” – tette hozzá.
Oroszország Ukrajna segélyezésének a folytatásával számol
Oroszország azzal számol, hogy folytatja Ukrajna decemberben megkezdett segélyezését, de előbb pontosan tudnia kell, hogy ki a partner az ukrán oldalról – jelentette be az orosz gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn Washingtonban.
Andrej Uljukajev azt mondta, tiszteletben tartják „az ukrán kormány és a nép bármilyen döntését”.
Ukrajna december 17-én kötött pénzügyi támogatási megállapodást Oroszországgal, amelynek alapján Moszkva 15 milliárd dollár értékben vásárol ukrán kötvényeket, emellett legalább 4 milliárd dollár éves megtakarítást eredményező engedményt ad az Ukrajnába exportált orosz földgáz árából.
Az orosz pénzügyminiszter alig egy héttel később, december 23-án jelentette be, hogy Oroszország 3 milliárd dollárnyi ukrán eurókötvényt vásárolt. A kétéves lejáratú adósságpapír kuponja (évenként fizetendő kamata) öt százalék.
Január végén felerősödtek azok a jelzések, hogy Oroszország rövid időn belül ismét ukrán kötvényt vásárol. Néhány nappal később Moszkva azonban befagyasztotta a segélyezési folyamatot, miután Kijevben felerősödtek a kormányellenes tüntetések.
Egy hete hétfőn Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter arról számolt be, hogy jelentősen javult a belpolitikai helyzet Ukrajnában, ezért Oroszország még a héten újból vásárol ukrán eurókötvényeket, ezúttal kétmilliárd dollár értékben. Még aznap ukrán kormánytisztviselők azt mondták, hogy a kötvény ellenértéke várhatóan már szerdán az ukrán számlán lesz.
Ezt követően szerdán ukrán kormányzati források azt közölték, hogy Ukrajna várhatóan pénteken kapja meg a forrást. Csütörtökön viszont orosz illetékesek bejelentették, hogy a kötvényvásárlásra és a segélyösszeg átutalására csak azután kerülhet sor, hogy rendeződött a helyzet Ukrajnában. Pénteken az ukrán pénzügyminisztérium azt közölte, hogy törölte a 2 milliárd dollár értékű ötéves kötvény kibocsátását, amiről már értesítette az ír értéktőzsdét.
Ukrajnának az idén nagyjából 8 milliárd dollárnyi külső adósságot kell visszafizetnie.
Javaslat: gyorsított eljárással kaphassanak orosz állampolgárságot ukrajnaiak
Az állampolgársági törvény módosítását javasolta hétfőn az orosz parlamentben egy képviselő annak érdekében, hogy gyorsított eljárással kaphassanak orosz állampolgárságot Ukrajna orosz származású lakosai.
Ha valakinek legalább egy orosz születésű felmenője van, akkor hat hónapon belül megkaphatja az orosz állampolgárságot, ha elfogadják a módosítást. A változtatás kiterjed a közvetlen családtagok három generációjára is. Ez lehetővé teszi, hogy legálisan kivándoroljanak Ukrajnából Oroszországba az orosz származásúak – mondta a kezdeményező Ilja Drozdov, a duma illetékes bizottságának a tagja.
Az ukrán parlament vasárnap megsemmisítette a kisebbségi nyelvhasználatot lehetővé tévő törvényt, ami különösen a nagy létszámú orosz közösség számára hátrányos változás.
Az EBESZ különmegbízottat nevezett ki és nemzetközi összeköző csoport létrehozását javasolja
Különmegbízottat nevezett ki az Ukrajnával való kapcsolattartásra, és nemzetközi összekötő csoport létrehozását javasolja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) – jelentette be hétfőn Didier Burkhalter svájci államfő, a szervezet soros elnökségének betöltője.
A különmegbízotti feladatokkal Tim Guldimannt, Svájc berlini nagykövetét bízta meg Burkhalter.
Az EBESZ pártatlansága és tagságának széles köre miatt rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy a működési kereteket biztosítsa a nemzetközi összekötő csoportnak és koordinálja annak működését – jelentette ki Burkhalter az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, New Yorkban.
A csoport feladata lenne, hogy „támogassa Ukrajnát a jelenlegi átmeneti időszakban”, emellett összehangolja és megossza a nemzetközi segítségnyújtással kapcsolatos információkat – mondta.
Közölte azt is, hogy egy kisebb csoportot már ki is jelölt és Ukrajnába küldött az EBESZ, hogy a helyszínen tájékozódjanak.
Burkhalter szorgalmazta azt is, hogy az új ukrán hatóságok hívjanak meg az országukba egy emberi jogi missziót, amely kivizsgálná az Ukrajnában lezajlott erőszakos cselekményeket. Ez a küldöttség jelentést készítene, amely „segíthetné a nemzeti megbékélést Ukrajnában” – fogalmazott az EBESZ-elnök.
Hague: sürgős pénzügyi segítségre van szükség
Ukrajna pénzügyi helyzete nagyon súlyos, és külső segítség nélkül fenntarthatatlanná válhat, tekintettel a gyorsan apadó devizatartalékra és a nemzeti fizetőeszköz, a hrivnya leértékelődésére – mondta hétfőn a brit külügyminiszter.
William Hague, aki a londoni alsóházban tájékoztatta a képviselőket az elmúlt napok ukrajnai fejleményeiről, kijelentette: ha az új ukrán kormány kéri, akkor gyorsan összeállítható lenne egy pénzügyi segélycsomag, de ehhez stabil és törvényes, az elengedhetetlen gazdasági reformok mellett elkötelezett ukrán kormány megalakítása szükséges.
Hague szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) készen áll a segítségnyújtásra. A külső pénzügyi segélyhez azonban, bármilyen formát öltsön, mindenképpen feltételrendszer is kapcsolódik majd, és a nemzetközi közösségnek egyértelmű biztosítékokat kell kapnia a segélycsomag megfelelő felhasználására – tette hozzá.
Viktor Janukovicsról a brit külügyminiszter azt mondta: az ukrán államfő kijelentette ugyan, hogy nem mond le, ám „nyilvánvaló, hogy (elnöki) hatáskörét már nem tudja széles körben elfogadtatni”.
Hague szerint Ukrajna népének kell döntenie saját politikai jövőjéről, ám a nemzetközi közösség elvárja az új ukrán vezetőktől a törvényesség és az emberi jogok érvényesítését.
Az elsődleges fontosságú feladat most az erőszak beszüntetése, egységkormány létrehozása és szabad választások megtartása – hangsúlyozta hétfői parlamenti felszólalásában a brit külügyminiszter.
Oroszország nevének kiejtése nélkül hozzátette: lehetővé kell tenni Ukrajnának, hogy „más országok részéről megnyilvánuló nyomásgyakorlás nélkül” határozhassa meg saját jövőjét. Hague szerint „a befolyási övezetek kora lejárt”.
Forrás: MTI