1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezvényeket, megemlékezéseket tartanak a napokban országszerte, a hivatalos állami megemlékezés a keddi emléknapon a budapesti Terror Háza Múzeumban lesz.
Az Országgyűlés 2000. június 13-ai döntésével nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát.
Kedden a Terror Háza Múzeumban a kormány hivatalos megemlékezésén köszöntőt mond Schmidt Mária főigazgató, emlékbeszédet mond Horváth János, az Országgyűlés korelnöke, ünnepi beszédet mond Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes.
A megemlékezés után gyertyagyújtással és néma főhajtással tisztelegnek az áldozatok emléke előtt a Hősök Falánál.
Az emléknapon protokollmentes megemlékezés lesz a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál, ahol bárki leróhatja kegyeletét.
A Terror Háza Múzeumban a jövő héten, február 25-28-án az emléknap alkalmából rendhagyó történelemórákat tartanak.
Megemlékezést tartanak kedden számos vidéki településen is, például Székesfehérváron, Kecskeméten és Pécsen.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja
Magyarországon február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja, erről és az ezzel kapcsolatos megemlékezésről 2000. június 13-án döntött az Országgyűlés. A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta is minden évben megrendezik az emlékünnepségeket, emlékeztetőként és figyelmeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására.
Az emléknap időpontja arra utal, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, akit országgyűlési képviselő lévén mentelmi jog védett. A politikus letartóztatása az első állomása volt annak a folyamatnak, amelynek során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését, a kisgazdapárt feldarabolását szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.
A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovácsot 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, s bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelési miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a Nagy Imre-kormánynak. A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, visszavonult. 1958. novembertől haláláig országgyűlési képviselő volt, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták. Az Országház előtt álló bronzszobrát 2002. február 25-én, letartóztatásának és elhurcolásának 55. évfordulóján avatták fel.
„A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit és biztosítani, hogy azok soha ne ismétlődhessenek meg” – írta Milan Kundera cseh író. A kommunista diktatúrák értékelése, az áldozatok felkutatása és számbavétele a történettudomány feladata. A téma nincs lezárva, a számadatok nem véglegesek. Az 1997-ben Párizsban megjelent, hat szerző által jegyzett A kommunizmus fekete könyve levéltári kutatások és becslések alapján világviszonylatban mintegy 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát. A világ számos pontján emlékművet állítottak a kommunizmus, illetve a totalitárius rendszerek áldozatainak Prágától Budapesten át Washingtonig.
Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma eléri az egymilliót, ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által. Jóval többre tehető azonban azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg nyomorított meg. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, megbélyegeztek, kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől.
A magyar kormány 2012-ben úgy döntött, hogy 2013. január 1-jével 50 százalékkal emeli a kommunizmus áldozatainak juttatását. 2014-ben további 50 százalékkal emelkedik az érintettek juttatása a 2012. évben folyósított életjáradék-alapot figyelembe véve. A kormány a 2014-es költségvetés tartalékából 184 millió forinttal járul hozzá a kommunizmus áldozatai emlékmúzeumának létrehozásához.
Forrás: MTI