Egy nemzetközi kutatócsoport elkészítette azt a világtérképet, amely az emberiség 95 különböző populációjának négy évezredes genetikai történelmére világít rá.
A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet, az Oxfordi Egyetem és a University College of London kutatói a Science című tudományos folyóiratban tették közzé eredményeiket. A kutatás bemutatja a világ különböző régióiból származó emberek genomjának „tarka palettáját”, amely az elmúlt négyezer évben az állandó vándorlások következtében alakult ki.
„Ha két különböző etnikai csoportból származó szülők nemzettek utódot, annak örökítőanyaga a két csoport DNS-ének keveredéséből jött létre.
E DNS-eknek a darabjai aztán továbbkerültek a következő generációkhoz, így az eljutott a mai időkig” – írta közleményében a német Max Planck Társaság.
Az interneten is elérhető genetikai térkép részletesen leírja összesen 95 európai, ázsiai, afrikai és dél-amerikai populáció genetikai keveredését. A térkép elkészítéséhez 1490, a világ különböző pontjain élő ember DNS-ét elemezték a szakértők.
„A DNS-nek módjában áll elmesélni a történelmet és rávilágítani az emberiség múltjának részleteire. Mivel kizárólag genetikai adatokat elemeztünk, tanulmányunk olyan információkat szolgáltat, amelyek más forrásoktól függetlenek. Sok genetikai megfigyelésünk illik bizonyos történelmi eseményekhez” – mondta el Simon Meyer, az Oxfordi Egyetem munkatársa.
Történelmi feljegyzések például arra utalnak, hogy a Pakisztánban élő hazarák részben mongol harcosoktól származtak, ezt pedig most a genetikai tanulmányok is alátámasztották. Hat másik, Törökországig terjedő populációnál is találtak utalásokat a mongolokkal való genetikai keveredésre.
A maják DNS-ében a kutatás szerint spanyol, nyugat-afrikai és indián örökítőanyag is keveredik. Ez a mix 1670 körül jött létre, ami szintén összeegyeztethető a történelemmel: ebben az időszakban ugyanis Spanyolországból és Nyugat-Afrikából érkezett emberek telepedtek le az amerikai kontinensen.
„A leginkább az lepett meg, hogy milyen remekül működik a módszerünk” – fejtette ki Garrett Hellenthal, a University College of London tudósa. A szakértő elmondása szerint egymás melletti régiókból származó emberek is meglepően eltérő DNS-sel rendelkeznek.
Különböző, Pakisztánban élő csoportokat vizsgáltak például: egyeseknél a Szahara déli részéről származó, másoknál kelet-ázsiai, megint másoknál pedig európai örökítőanyagot is találtak.
„Szinte minden általunk vizsgált populáció esetében megtalálható a keveredés nyoma. Úgy tűnik tehát, hogy ez a korai történelmi időkben gyakori jelenség volt és elősegítette a nagy távolságokból érkező emberek vándorlása is” – véli Hellenthal.
Forrás: MTI