A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) várja a kormány javaslatait a vasárnap meghozott határozatára – mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke a szervezet rendkívüli közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón vasárnap Budapesten.
Közölte: a 76 igen és 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadott határozattal lehetőséget adtak a kormánynak a reagálásra, a dokumentumot pedig úgy fogalmazták meg, hogy a kormány „viszonylag nagy szabadságfokkal tudjon javaslatot tenni”, emiatt bíznak abban, hogy a kormány a konfliktusokat megszünteti.
A határozatban – amelyet Heisler András felolvasott a sajtó képviselőinek – kérték Magyarország miniszterelnökét, állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, állítsa le a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet és „közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt” váltsa le a Veritas kutatóintézet éléről Szakály Sándort.
Heisler András kérdésre válaszolva elmondta: a Mazsihisz évente országszerte 53 helyen emlékezik meg a holokauszt mártírjairól, ezt az idén is megteszik, erre a költségvetésükben megvan a fedezet. Ha nem veszik igénybe a Civil Pályázati Alap támogatásait, akkor az ezen felüli oktatási, illetve megemlékező programjaik egy része elmaradhat. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a hazai és a nemzetközi zsidóságtól forrásokat kapnak a kieső összegek pótlására.
Közölte: az a 6 milliárd forint, amelyet a kormány a Sorsok Házára szán, „nem a zsidóság pénze”, ahogy az a 300 millió forint sem, amelyet szintén a kormány fordítana a tervezett német megszállási emlékműre. Ezenkívül a másfél milliárd forintos civil alap forrásaira lehet pályázni a holokauszt-emlékévhez kapcsolódóan, ebből a keretből a Mazsihiszhez tartozó zsidó szervezetek 150 millió forintot nyertek el, de sokan közülük már visszautasították a számukra megítélt összeget – tette hozzá.
A Mazsihisz elnöke megjegyezte: mivel demokratikusan működik a szervezetük, össze kellett hívniuk a rendkívüli vezetőségi ülést, majd ugyanígy összehívták a rendkívüli közgyűlést, amely meghozta a határozatot. Ha ezt egy kedvező kormányzati válasz nyomán meg akarják változtatni, akkor ehhez szintén kell a közgyűlés beleegyezése, s azt „örömmel” hívják össze.
Kiemelte, hogy a többi zsidó szervezet, a civilek és az értelmiség ezekben a kérdésekben „soha nem látott módon (…) beállt a Mazsihisz mögé”, és olyan mértékben mutat egységet a hazai zsidóság, amilyen a második világháború óta nem volt tapasztalható. Még a Mazsihisszel korábban számos alkalommal konfrontálódott Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség is a német megszállási emlékmű ellen nyilatkozott.
Heisler András reményét fejezte ki, hogy „nem a végénél tartanak ennek az ügynek, hanem egy folyamaton mennek keresztül”. Utalt arra, hogy első levelüket a „gondjaikkal” tavaly október 16-án írták meg Schmidt Máriának, aki a Sorsok Háza projektjének a vezetője, december 16-án pedig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak is levelet írtak – közben volt néhány tárgyalásuk -, de válaszokat eddig még nem kaptak.
Az MTI kérdésére a Mazsihisz elnöke elmondta: a helyi hitközségek szabadon eldönthetik, hogy elfogadják-e a Civil Pályázati Alapból kapott pénzt. A helyzet komolyságát érzékeltetve azt mondta: „nem szokása a zsidó közösségnek, hogy elnyert pályázati pénzekről lemondjon, az, hogy ilyen tömegesen ezt most megteszik, az azt jelenti, hogy itt valami komoly, valós probléma van, amivel kell foglalkozni”. Hozzátette: ha nem kapnak érdemi választ, a vasárnapi határozatuk véglegessé válik.
A Zsidó Közösségi Kerekasztal keretében a magyar kormány és a zsidó szervezetek képviselői csütörtökön tárgyaltak a Parlamentben. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Lázár János államtitkár közölte: jövő héten ad konkrét választ Orbán Viktor miniszterelnök arra a három kérdésre, amelyeket a zsidó szervezetek felvetettek.
Lázár János hozzátette: a tárgyaláson szerzett benyomásokról, javaslatokról és kritikákról tájékoztatja Orbán Viktort, aki „minden magyar honfitársunknak” kíván válaszolni.
A 2014-es holokauszt-megemlékezéseket a magyar kormány a magyarországi zsidó civil és közéleti szervezetekkel, illetve polgárokkal szeretné megtartani, hogy „a főhajtás, az emlékezés közös legyen”, ennek jegyében hallgatták meg a véleményeket – jegyezte meg.
Forrás: MTI