Az Országgyűlés elfogadta kedden a 2014-es költségvetést, amelyben az államháztartás központi alrendszerének bevételi főösszegét 15 983 milliárd 668,7 millió forintban, kiadási főösszegét 16 968 milliárd 306,1 millió forintban, hiányát pedig 984 milliárd 637,4 millió forintban állapította meg.
A képviselők 252 igen szavazattal, 84 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jövő évi büdzséről szóló javaslatát. Támogató voksot csak a kormánypárti honatyák adtak le és két független képviselő, Pősze Lajos és Balogh József.
A parlament a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alap egyenlegét is nulla szaldóval tervezte. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási főösszegét így egyaránt 2 964 milliárd 608 millió forintban állapította meg, míg az Egészségbiztosítási Alap esetében ugyanezen főösszegek 1 884 milliárd 177,5 millió forintot tesznek ki.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat parlamentnek történő beterjesztésekor arról szólt, hogy a kormány a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot 2 százalék körüli növekedéssel, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal, és 2,4 százalékos inflációval számolva állította össze.
A kormány a rezsicsökkentés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, kiemelve, nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén, az esetleg kieső bevételeket pedig jelentős tartalék fedezi a büdzsé. A nemzetgazdasági miniszter a benyújtáskor arról is beszélt, hogy a kabinet a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bővülésével és 2 százalékos reálkereset-emelkedéssel számolt a 2014-es költségvetés tervezésekor.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a zárószavazás előtt elmondott felszólalásában az idei gazdasági fordulatra hivatkozva reálisnak nevezte a kormány növekedési prognózisát, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős kockázatok rejlenek a hiánycél tartásában. Kiemelte: a jövő évi költségvetéssel összességében javulhat a gazdasági környezet, valamint az ország megítélése, ami javíthatja a befektetési hajlandóságot.
Ezt követően Veres János szocialista országgyűlési képviselő kért szót ügyrendben. A volt pénzügyminiszter hétfőn is elmondott aggályait ismételte meg, miszerint a végkielégítéseket terhelő különadó mértékének csökkentése a jövő évi költségvetés elfogadása után változtathat a büdzsé bevételi előirányzatain. Szerinte törvénytelen állapotot idéz elő az, hogy úgy fogadják el a költségvetést, hogy ezt nem veszik figyelembe. Kovács Árpád válaszában hangsúlyozta, a KT megvizsgálta az ellenzéki politikus észrevételét és úgy látja, a szóban forgó összeg érdemben nem érinti a költségvetést.
A parlament döntése értelmében a jövő évben esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,4 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
A költségvetési törvény alapján a kormány 2014-ben együttesen 100 milliárd forint értékben vállalhat új egyedi állami kezességet és állami garanciát. A számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatára hétfőn úgy módosították a költségvetési javaslatot, hogy abban átvezessék az önkormányzatoktól történő adósságátvállalás hatásait.
Az államadósság-mutató mértéke 2014 végén várhatóan 76,9 százalék lesz, ami csökkenés a 2013 végén várható 77,4 százalékhoz képest. A parlament 296,9 forint/euró, 240,6 forint/svájci frank és 225,0 forint/amerikai dollár árfolyammal kalkulálva számította ki a 2014 végi adósságot.
A jövő évi büdzsébe 269,4 milliárd forint pénzügyi tranzakciós illetéket terveztek be, távközlési adóként 57 milliárd forinttal számoltak.
Az Országgyűlés november 26-án fogadta el a költségvetés főösszegeit, a képviselők azóta csak a fejezeteken belüli átcsoportosításokról dönthettek. A parlament ezek egyikeként huszonhat stadion fejlesztésére különített el, összesen 12 milliárd forintot a Nemzeti Stadionfejlesztési Program részeként.
***
Törvényt sért a költségvetés elfogadása az MSZP szerint
A parlament törvénysértő módon fogadta el kedden a 2014-es költségvetést, amely egyébként is csak negyed évig tart ki, és további elszegényedést okoz.
Józsa István frakcióvezető-helyettes sajtótájékoztatón azt mondta: a büdzsé zárószavazásakor a Ház nem vette figyelembe azt az ugyancsak kedden elfogadott törvénymódosítást, amely a közszférában kifizetett – kétmillió, illetve három és fél millió forint feletti – végkielégítéseket terhelő különadót 98-ról 75 százalékra csökkentette.
Hangsúlyozta, hogy ez nyilvánvalóan érinti a költségvetés bevételeit, mégsem számoltak vele.
Az MSZP-s politikus azt mondta: a 2014-es büdzsé az Orbán-kormány utolsó költségvetése, amely legfeljebb negyed évig tart ki. Ezt azzal magyarázta, hogy a tartalékok összegét a negyedére csökkentették, a tervezett bevételek pedig csak jelentős adóbeszedési többlet esetén lennének tarthatók. Véleménye szerint a költségvetés miatt tovább folytatódik az elszegényedés.
Józsa István arról is beszélt: azzal, hogy a kormánytöbbség döntésével csak büntetőjogi felelősség megállapítása után kezdhet működni az a parlamenti vizsgálóbizottság, amely az adóhatóság kiemelt adózókkal kapcsolatos, 2002 és 2013 közötti gyakorlatát tárná fel, a Fidesz „tovább falaz az adócsalóknak”.
Jobbik: 2014 is a megszorítások éve lesz
Az Országgyűlés elfogadta Magyarország 2014. évi költségvetését. A Jobbik szomorúan tapasztalja, hogy az a megszorító politika, ami még a szocialisták Gyurcsány-Bajnai-korszakában kezdődött, töretlenül folytatódik tovább 2014-ben is – mondta el sajtótájékoztatóján Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.
Azok a megszorító intézkedések, amelyeket az Orbán-kormány ciklusa első három évében bevezetett, tovább élnek, a szocialisták megszorító politikájához képest mindössze annyi a változás, hogy átcsomagolták azt – mondta el a költségvetésről Volner. Most látszólag a bankokra, energetikai és távközlési cégekre vetnek ki különadókat, gyakorlatilag azonban lehetővé teszik az adók áthárításást, így a valós teherviselő a magyar kisember, ők fizetik meg a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának árát.
A politikus szerint látható az is, hogy az elmúlt három év gazdaságpolitikája Magyarország versenyképességének romlását hozta, a korrupciós kockázatok azonban nőttek. Volner úgy véli, nem lehetünk optimisták a távolabbi kilátásokat illetően sem, ugyanis ha egyes területeken volt is növekedés az országban, az kizárólag a külföldi cégek tevékenységéhez volt kapcsolható, ezek a vállalatok azonban adatokkal igazolhatóan kivitték az országból a nyereséget.
Egy jóléti fordulat beállásához irányt kell váltani a gazdaságpolitikában. Volner János emlékeztetett: a Jobbik hét nagy fejlesztési tervet dolgozott ki a következő választási programjához, ez az úgynevezett Hét Vezér terv. Az országban munkahelyekre van szükség, hogy az embereknek jólétük, létbiztonságuk, az országnak adóbevétele, a vállalkozásoknak pedig megrendelésük legyen. Amíg a kizárólag megszorításokban gondolkodó Orbán-kormány nem tudja kialakítani ennek a feltételrendszerét, addig jóléti fordulatra sem lehet számítani.
A képviselő emlékeztetett: az Orbán-kormány megszorításokkal kivéreztette a magyar gazdaságot, majd mikor emiatt nem jött elég adó- és járulékbevétel, akkor a következő költségvetési évben újabb és újabb megszorítások bevezetésére került sor. Az adópréssel nehéz helyzetbe hozott vállalatoktól származó adóbevételek nem fedezték a költségvetés kiadásait, ezért újabb és újabb adókat vetettek ki, így jutottunk odáig, hogy rekordszámú adóbevételünk van. Mindez egy öngerjesztő gazdasági spirálhoz vezet, ami negatív irányba hat, Magyarország elszegényedését, az emberek létbiztonságának eltűnését és a fiatal, képzett munkaerő kivándorlását okozza. Ezzel a gazdasági pályával szakítanunk kell – zárta gondolatait a képviselő.
Bajnai Gordon: Ez egy tisztességtelen költségvetés!
A kormány által benyújtott, és a parlamenttel ma este megszavaztatni kívánt költségvetés választási büdzsé, ami az első félévben azért osztogat, hogy utána fosztogathasson – mondta Bajnai Gordon, az Együtt-PM Szövetség vezetője keddi sajtótájékoztatóján, ahol Romhányi Balázzsal, a Költségvetési Felelősség Intézet vezetőjével együtt ismertették a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványnak, a jövő évi büdzséről készített elemzését.
Bajnai Gordon elmondta: az alapítvány negyedévente elemzi a magyar költségvetés és gazdaság helyzetét, az alapítvány hagyományaihoz hűen nem politikai, hanem szakmai célzattal. A mostani elemzés tárgya a Fidesz által benyújtott költségvetés-tervezet volt, ami egyértelműen hazug gazdasági terven alapul – hangsúlyozta a válságkezelő miniszterelnök. Hazug gazdasági terven, hiszen irreális növekedéssel számol. Vagyis mesterségesen pumpálja fel, és hozza helyzetbe a gazdaságot választások előtt, hogy aztán ez a mesterségesen felpumpált lufi kidurranva a magyar polgárokra essék vissza. A Fidesz dilettáns gazdaságpolitikáját, ezt a választási költségvetést ugyanis a választások után a magyar emberek fogják megfizetni: rezsiadó vagy stadionadó formájában!
Bajnai Gordon elmondta: a költségvetés-tervezet adatait látva 3,5 százalékos hiánnyal számolhatunk, ami messze meghaladja az EU felé vállalt 3 százalékos felső határt. Ez azt jelenti, hogy ez a mesterségesen felduzzasztott gazdaság 2 éven belül visszatér egy mindössze 0,5 százalékos, alacsony növekedési pályára. Vagyis a Fidesz egyértelműen feladta a növekedés célját, és a választás évében csupán a túlélésre játszik.
Ez tehát egy tisztességtelen választási büdzsé. Olyan költségvetés, aminek az árát mi, adófizető polgárok fogjuk megfizetni, az igazi vesztesek tehát a munkavállalók lesznek – hangsúlyozta Bajnai.
forrás: MTI, mszp.hu, jobbik.hu, egyutt2014.hu