A legnagyobb érdekvédelmi tömörülés jöhet létre Magyarországon. A szervezett munkavállalók többsége az egyesülő érdekképviselet tagja lenne.
A struktúrát illetően nagyjából sikerült megegyezésre jutni, de technikai jellegű problémák sorát még meg kell oldani, ugyanakkor a személyi kérdésekről is hamarosan beszélni kell – mondta el lapunknak a három nagy szakszervezeti szövetség május 1-jén bejelentett egyesülését előkészítő folyamatról Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Az alakulóban levő „szuperkonföderációba” az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is beolvad majd, így a legnagyobb érdekvédelmi tömörülés jöhet létre Magyarországon.
Az egyes konföderációk meghatározó vezetőinek közreműködésével integrációs bizottságot hoztak létre, ahol megállapodtak abban: először az új szervezetről tárgyalnak, és az erről szóló egyeztetés Pataky szerint jövő hétfőn lezárulhat, és azután kezdődhet az átalakuláshoz szükséges dokumentumok elkészítése.
Izzadságos háttérmunka folyik, hiszen egymással esetenként ütköző érdekeket kell összeegyeztetni – fogalmazott Székely Tamás, az Autonómok elnöke. Garanciákat kell biztosítani például arra – magyarázta –, hogy a nagyobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező szakszervezetek ne kerekedhessenek felül másokon. Úgy látja, kényes kérdés az is, hogy most a közszférában – a SZEF alapvetően az állam és az önkormányzatok által foglalkoztatottak, például a fegyveresek, a közszolgák, a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók érdekeit képviseli –, illetve a versenyszférában működő szövetségeket kell egy szervezetbe integrálni.
Székely ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az összefogás, amennyiben a szolidaritást sikerül erősíteni, hatékonyabb érdekképviseletet tesz lehetővé, mert egyes sajátos ágazati problémákat – legyen szó az egészségügyben vagy a közoktatásban dolgozókról – konföderációs szintre lehet emelni. Vagyis: ha gond van például a pedagógusok bérével, az érintettek követeléseinek teljesítését az ipari dolgozók is elősegíthetnék a maguk eszközeivel, ami egy nyilatkozattól akár a munkabeszüntetésig terjedhet.
Az egyes foglalkoztatottak helyzetét illetően nem lát alapvető különbségeket Varga László, a SZEF elnöke. Kérdésünkre úgy fogalmazott: a munkavállalói lét gyakorlatilag független attól, hogy valaki állami, illetve önkormányzati alkalmazottként vagy magáncégnél dolgozik. Egyébként szerinte a másik két konföderációban is vannak olyan szakszervezetek, amelyek tagjainak munkakörülményeit és jövedelmi viszonyait alapvetően az aktuális költségvetés határozza meg. Ez így van többek között a villamosenergia-iparban vagy a közösségi közlekedésnél is – jelentette ki. De abban sincs különbség – mondta Varga –, hogy az aktuális kormánnyal minden érdekképviseletnek tárgyalnia kell.
Személyi kérdésekben eddig nem született döntés, ám ezt is hamarosan napirendre kell venni. Pataky szerint zárt ajtók mögött és őszinte légkörben lehet csak megbeszélni, hogyan tovább. Székely hangsúlyozta: ez nagy kihívásnak tűnik, amihez Varga hozzátette, hogy mindig több az alkalmas jelölt, mint a ténylegesen betölthető pozíció. Ő ezért azt gondolja, a mozgalom érdekében az önfeladás képességével is rendelkeznie kell egy vezetőnek.
Nem elsősorban az új elnökön, hanem a mögötte álló döntéshozó testületektől és a tagoktól függ, sikerül-e javítani a szakszervezeti mozgalom megítélésén – jelentette ki Varga. Ezzel kapcsolatban elmondta: a kormányon múlik ugyan, hogy a közszolgálatban dolgozókat mennyire becsülik meg, az viszont a társadalom felelőssége, mit enged meg a hatalomnak. Ugyanez igaz szerinte a szakszervezetekre is, amelyeknek az ereje a tagok sokaságában rejlik. Most pedig jóval többen lesznek, csökken a megosztottság, ezért hatékonyabb fellépésre lesz lehetőség, ami szerinte fontosabb, mint hogy ki milyen pozíciót visel majd.
A jelenlegi elképzelések szerint ősszel a három konföderáció legfőbb döntéshozó szervei határozhatnak majd az integráció részleteiről, az alapszabályt, a személyi kérdéseket és az új elnevezést is beleértve. Pataky bízik benne, hogy azt követően napokon belül összeülhet az alakuló kongresszus is, tehát jövő januártól már az új formáció működhetne. A bíróság azonban közbeszólhat, mert az MSZOSZ-elnök szerint az egyesülési jogról szóló 2011-es törvény szabályait a szakszervezetekre elég nehéz alkalmazni. Ezt jelzi az is, hogy nemegyszer hónapokig tartott, amíg a bíróság valamilyen, az alapdokumentumokban vagy a vezetők személyében bekövetkezetett változást bejegyeztek.
Tagok és szervezetek
Az új konföderációhoz összesen 64 szakszervezet – többségében egész ágazatokat átfogó szövetségek –csatlakozna, így az a négyszázezerre becsült szervezett munkavállaló nagyobb részét tudhatná maga mögött. A tagszervezetek ugyanakkor továbbra is önálló jogi személyek maradnak, és maguk döntenek saját alapszabályukról, a vezetők személyéről és a tagdíjról is. A „szuperszövetséget” valószínűleg egy elnök és két alelnök vezeti majd –egyet a közszféra, egyet a versenyszféra delegálna –, az egyes nagyobb ágazatokat pedig részszövetségek képviselhetnék.
Forrás: nol.hu