A Varga-csomag a GDP 0,3 – 0,7 százalékát érintheti, ennyivel lesz kevesebb a költségvetési hiány idén és jövőre. Ez már meggyőzte az Európai Bizottságot és javasolja, hogy szüntessék meg Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást.
A Varga-csomag eddig elindított részei meggyőzték az Európai Bizottságot, ezért kerülhet ki Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól – derül ki a bizottság indoklásából, noha Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa (képünkön) tavaly még nem hitt ebben. Hazánk mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia szabadulhat a túlzottdeficit-eljárást alól. A Bizottság – az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye – azt is javasolta, hogy Málta ellen induljon túlzottdeficit-eljárás. Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia ügyében a Bizottság azt indítványozza, hogy hosszabbítsák meg a túlzott mértékű deficit elfogadható szintre történő lefaragásának a határidejét.
A magyar konvergencia programban hiába szerepelt, hogy idén és jövőre is 2,7 százalék lesz a költségvetési hiány, a bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésében jelezte, hogy ennél magasabb adatra számít – írja a bizottság. A magyar kormány kiigazító lépései – amelyek a GDP 0,3 – 0,7 százalékára rúgnak – azonban meggyőzték, ezért javasolja, hogy szüntessék meg a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben.
Olli Rehn pénzügyi biztos a délutáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Magyarország a kiigazító ágazatból a megelőző ágazatba kerül. Ezzel arra utalt, hogy a deficiteljárás lényege, hogy a túl magas hiányt leszorítsák a tagállamok, az eljáráson kívül pedig az a feladat, hogy nehogy visszacsússzanak. Rehn figyelmeztetett, hogy az az ország, amelyik nem teljesíti a hosszútávú fenntarthatóság kritériumait (a 3 százalék alatti hiányt, és a 60 százalékig csökkenő adósságot), az visszakerül a túlzottdeficit-eljárás alá. Rehn arról is beszélt, hogy az eljáráson kívül is muszáj csökkenteni az államadósság mértékét.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a májusi értékelés óta egy háromlépcsős egyenlegjavító programot fogadott el. Az első körben 93 milliárd forintot zároltak a minisztériumi keretekből, ha ez sem lenne elég, akkor egyszeri beruházások költségvetési finanszírozását függesztenék fel. Ez a parlamenti átépítést, a stadionépítéseket vagy épp a debreceni református egyház kollégiumának felújítását is érintheti. Ha az első két lépcső nem lenne elég, akkor „újragondolnák” a bankadót, a tranzakciós illetéket, az energetikai különadót.
Az Orbán-kormány most egy olyan szégyenpadról állítja fel a magyar államot, melyről a Gyurcsány- majd a Bajnai-kormány hibájából 2004 decembere óta nem sikerült szabadulnunk. A túlzottdeficit-eljárás azért folyt, mert a balliberális magyar vezetés képtelen volt 3 százalék alá nyomni a költségvetés hiányát. Ez csak az Orbán kormánynak sikerült, igaz, a nyugdíjpénztári vagyon államosításával 2011-ben (bár ezek szerint megérte), majd az újabb intézkedésekkel 2012-ben 1,9 százalékosra csökkent a hiány, noha Brüsszel nagyobb hiányt várt. Az eljárás megszüntetése nem csak azért fontos, mert már kínos volt az a látszat, hogy az EU netán kettős mércét alkalmaz, hanem főleg azért, hogy a nemzetközi pénzvilág kénytelen legyen elismerni a magyar előremozdulást. S mindez, közvetetten, hazánk gazdasági növekedését segítse elő. Hiszen kedvezőbb befektetői megítélés alá eshet Magyarország, s egy éven belül akár fel is minősíthetik a hitelminősítők.