Ötmilliárd forintos, rendkívüli pénzinjekcióval szeretne rövidíteni az egészségügyi várólistákon a kormány, májustól kezdődhetnek ezek az „akciós műtétek”. Egy uniós irányelv ugyanis már októbertől lehetővé teszi, hogy az uniós polgárok bármely tagállamban gyógyíttathassák magukat, ha odahaza hat hónapnál többet kellene várniuk egy beavatkozásra.
A külföldi műtétre készülő betegeknek nem lesz sok adminisztratív teendőjük: be kell szerezni a külföldi egészségügyi intézménytől egy nyilatkozatot, hogy ott vállalják az ellátást, ezt be kell jelenteni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, ahonnan ki kell kérni a finanszírozást igazoló okmányokat. Az ügymenet hazai szabályozásáról szóló jogszabály még nem készült el, ám úgy tudjuk, hogy az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás díját a tervek szerint a hazai biztosító bizonyos határig megtérítené – általában annyit vállalna, mintha a beteg Magyarországon végeztetné el a szükséges orvosi vizsgálatot vagy beavatkozást.
A nemzeti kormányoknak egyébként őszig kell szabályozniuk, hogy miként finanszírozzák a beavatkozásokat, ha a betegek tömegesen lépnék át a határokat. Az már most nyilvánvaló, hogy Magyarország számára a számla így borsosabb lehet, mint ha a hazai várólistás sorok kurtítására fordítanának pénzt, az ötmilliárdos rendkívüli juttatással ezért igyekeznek még a „műtéti turizmus” beindulása előtt rövidebbre fogni a várakozást. (Az OEP a gerincstabilizáló műtétért – a protézis árától függően –1,5-2 millió forintot fizet, a csípőprotézis-műtétért 500-700 ezret, miközben a piaci ár a csípő esetében csaknem a háromszorosa a közfinanszírozotténak, a gerincműtétek ára akár a csillagos égig is szaladhat.)
Lapunk úgy tudja: a várólisták rövidítését szolgáló, májustól kezdődő „akciós műtétek” a legköltségesebb beavatkozásokra, főként a gerinc-, illetve a csípőprotézis beültetésére már több mint hat hónapja várakozóknak kedveznének. Egyes becslések szerint csak ebben a műtéti csoportban is több tízezren vannak túl a hat hónapos limiten. Csípő- és térdprotézisműtétre több tízezren várnak, átlagosan több mint 14 hónapot. A legrosszabb helyzetben a nyugat-dunántúliak vannak, ők akár 22 hónapot tölthetnek ágyhoz kötve a műtétig. A Vas megyei Markusovszky kórházhoz tartozó terület betegeinek 38 hónapot kell várniuk.
Gerincstabilizáló beavatkozásra egy átlagos beteg ma Magyarországon az egészségbiztosító várólistája alapján hét hónapot vár. A leghosszabban, több mint 30 hónapig, a Pécsi Tudományegyetem 152 betegének kell várakoznia. A legtöbben, 865-en, a Budai Egészségközpont Kft. gerincgyógyászati központjára várnak, átlagosan valamivel több mint 21 hónapot. Az, aki ma érkezik az intézetbe, már csak 2016 májusa utáni időpontot kaphat. Varga Péter Pál tulajdonos, vezető főorvos lapunknak azt mondta: munkatársaival körülbelül egy év alatt lenne képes a várólistát fölszámolni, ehhez az OEP áraival kalkulálva legalább 1,7-2 milliárd forintnyi összegre volna szüksége.
A szakember szerint azonban a pénz nem minden, a feladat megoldása nem annyira egyszerű, hiszen a műtéti számok fölpörgetéséhez egyéb fejlesztésekre is szükség lehet, most az öt műtőjükből kettőt zárva tartanak. (Az uniós nyitásra egyébként ebben az intézményben is készülnek, úgy vélik, jelentős számú külföldi beteg érkezhet hozzájuk.) Van műtője és orvosa is a várólista programszerű csökkentéséhez a Péterfy Sándor utcai kórháznak. Sásdi Antal főigazgató szerint náluk a szűk keresztmetszetet a protézisgyártók türelme jelentheti, most ugyanis féléves csúszással fizetik a számlákat, s ha a várólistás műtétekkel több bevételhez is jutnának, azt a pénzt is a korábbi tartozások kiegyenlítésére kell fordítani. Más fővárosi kórházak főigazgatói egy múlt heti szakmai fórumon arról beszéltek: ha kapnának is pénzt a várólisták rövidítéséhez, nem biztos, hogy képesek lennének igent mondani a feladatra, mert nincs hozzá elég emberük. Lapunk úgy tudja: az Uzsoki Utcai Kórház menedzsmentje arra készül, hogy egy nővérközvetítő szolgáltatásait veszi igénybe.
Forrás: nol.hu