Régészet – A bugaci kolostor és a Mercedes-leletek
A Duna–Tisza-köze egyetlen tatárjárás előtti kolostorának maradványait tárták fel két éve Bugacpusztán a kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A bugaci kolostor nem volt jelentéktelen építmény, a tatárjárás után mégis teljesen elpusztult és feledésbe merült. A területet ugyanis a tatárdúlás után a kunok kapták meg, akik kőbányának használták az építményt, néhány helyiségében pedig istállót vagy műhelyt rendeztek be – végleges elbontásuk előtt.
A maradványokat aztán az Alföld homokja takarta be. Tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy legalább az alapok megmaradtak. Az ásatás nyomán kirajzolódott az épület szerkezete, és néhány érdekes lelet is előkerült, ezekből épp most látható kiállítás a kecskeméti Cifra Palotában. Mellette két nagy régészeti kiállítás is megtekinthető: az egyik a Mercedes-gyár területén előkerült leleteket mutatja be, most először, a másik tulajdonképpen egy vándorkiállítás az elmúlt évek autópálya-régészeti leleteiből.
A bugaci kolostort legkorábban 1219-ben említik, de valamikor a XII. század közepén, 1140–50 körül épülhetett. Háromhajós apátsági templom volt, észak felől hozzákapcsolódott a kerengős, némely szárnyán emeletes kolostor. A megtalált kőfaragványok kifejezetten igényes kivitelezésűek, és a monostor gazdagságáról árulkodnak, csakúgy mint a gazdagon aranyozott tárgyi emlékek, köztük a limoges-i típusú, színes zománcképes kegytárgyak, amelyek különösen a XIII. század első felében voltak népszerűek az országban. Azt nem sikerült még kideríteni, mely szerzetesrend tartotta fenn a kolostort: a jelenlegi elképzelések szerint a bencés vagy az ágostonos rend. A kolostor körül szinte városias élet folyhatott, de mindez a tatárjárás után eltűnt, később csak egy kisméretű kun település és egy kis plébániatemplom épült.
A kecskeméti kiállításon interaktív módon rekonstruálják a kolostort. Az egyik teremben a padlóra felvitték az építmény feltárult alaprajzát, a falakon körbe megrajzolták a romfalak sziluettjét, miközben kivetítik a templom és a kolostor rekonstrukciós képét, melyet a látogató maga forgathat egy kezében tartott irányító segítségével. A kőleletek a falak mentén, a romsziluettben jelennek meg. A kisebb leletek pedig nemcsak üveglap alatt láthatók, de a plafonról lógó műanyag gömbökben kézbe is vehetők.
Nem pusztán bent a múzeumban, hanem kint, a romterületen is lesz majd rekonstrukció, műemléki helyreállítás – tudtuk meg Rosta Szabolcstól, a múzeum régészétől. A falakat felmagasítják, védőtetővel látják el, és a romokat látogathatóvá teszik turisztikai látványosságként. Erre nemzetközi pályázaton nyertek pénzt a szerbiai Vajdasági Múzeummal együtt, bevonva a turisztikai fejlesztésbe a vajdasági Aracs és Dombó kolostorromjait is.
Az utóbbi idők legismertebb kecskeméti ásatása a Mercedes-gyár területén folyt. A 450 hektáros területen 2008-ban kezdődött meg a munka az azóta megszűnt Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat és az MTA Régészeti Intézetének bevonásával. Találtak bronzkori áldozati gödröt emberáldozatok maradványaival, szarmata települést, VIII–IX. századi avar falut (kútjában egy épségben megmaradt, konzerválódott favödörrel) és XII. századi, árokkal körülvett magyar falut is, amelyet teljesen fel is tártak. A kecskemétiek egyebek mellett a kapcsolódó vasúti vágány nyomvonalának feltárását végezték el. A kiállításon elsősorban ennek a munkának a leletei láthatók, kiemelkedő jelentőségűek ezek is. Rendkívül nagyméretű szarmata temetkezések, halmok és sírépítmények nyomait találták meg, kifosztottságukhoz képest gazdag leletanyaggal: például először került elő a Kárpát-medencéből II–III. századi szarmata tegez maradványa. Ez tudományos szenzáció. „Kevesen tudják, hogy az első tetőtől talpig páncélba – főként bőrpáncélba – öltözött nehézlovassága a szarmatáknak volt. Római segédcsapatként Britanniát megjárt egységeiket egyes elképzelések összekapcsolják az Arthur-mondakörrel, ilyenformán az európai lovagság őseit tisztelnénk bennük” – írják a múzeum régészei.
A Mercedes-ásatás (melynek leletei most láthatók első ízben) a Megmentett örökség című vándorkiállításhoz kapcsolódik. Ezt először az Országházban mutatták be, demonstrálva, hogy a nagyberuházások előtt mi minden került elő az utóbbi évtizedben a sokat bírált régészeti feltárásokon. A honatyák azonban mégis rábólintottak a törvénymódosításra, amely harminc napban korlátozta az ásatás idejét (előtte harminc nap előzetes feltárás lehetséges), és 200 millió forintban a maximális költségét. A látványos anyag, amelyben bronzkori fegyverdepó, Caracalla császár bronzlába és in situ talált hun áldozati üst is látható, azóta járja az országot: a Budapesti Történeti Múzeum és a Nemzeti Múzeum után most a Cifra Palotába érkezett.
Forrás: nol.hu