Belső vizsgálatot kezdeményezett Somogyi Béla, Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármestere annak tisztázására, hogy miért és milyen körülmények között szenvedett sérüléseket Munkácsy Mihály Ecce homo című festménye az elszállítása során.
Az Ecce homo az úgynevezett Munkácsy-trilógiát képezi a Golgotával és a Krisztus Pilátus előtt című alkotással együtt. A monumentális hármas több mint fél éve újra együtt látható a debreceni Déri Múzeumban, ahol a képek idén január óta fényjátékkal kísért bemutató keretében tekinthetők meg.
Amint arról az Index beszámolt: a monumentális méretű, 403×650 centiméter nagyságú, 26 négyzetméteres festményt múlt nyáron kiállításra szállították a bécsi Künstlerhausba, de amikor az alkotás visszaérkezett Debrecenbe, tragikus látvány tárult a szakemberek elé. A festményt tartó henger leszakadt, egy része leért a szállítóláda aljára, ahol a légpárnás fóliára és hungarocelldarabokra nyomódott, így a kép súlyosan megrongálódott. A lap birtokába került a restaurátorok által készített jegyzőkönyv, amelyben ez olvasható: „a festmény ládáinak bontásakor a csomagolás hiányosságaira visszavezethető súlyos károkat észleltünk”. A dokumentum szerint „a festmény a két szélső lemez élébe vágódott, ezáltal súlyosan maradandó károkat okozott a festmény hordozóvásznán, alapozásán és a csomagoló légpárnás fólia is benyomódott a lakkozott felületbe. A károkat megkíséreltük helyreállítani, a belső, kevésbé sérült részeket mérsékelt sikerrel, míg a közvetlen károsodott bal oldali részeknél sikertelenül”.
Az Index azt írja, hogy a problémát vasalással, feszítéssel igyekeztek orvosolni, de a végeredmény nem lett tökéletes, hiszen Munkácsy különösen vastag festékréteggel dolgozott, és az abba nyomódó tárgyak feltűnő sérüléseket hagyhatnak. A főrestaurátor szerint „a festményen látszanak benyomódások, de ezek nem jelentősek”. A szakemberek biztosra veszik, hogy a szállítás hibái okozták a sérüléseket, ugyanakkor a helyzetet súlyosbította, hogy Debrecenben a képet a visszaérkezése után két hónapig nem bontották ki ládájából.
Az ügyről a Déri Múzeum vezetése sajtóközleményt adott ki, amelyben az olvasható: a kép Bécsből Budapestre történő szállítását nem a Déri Múzeum rendelte meg, hanem a Magyar Nemzeti Galéria, így a szállító céget sem a Déri Múzeum választotta ki. A közlemény szerint a Bécsből visszaérkezett festmény vásznának egy részén a restaurátorok a kibontás után deformálódást észleltek. Alaposan megvizsgálták a festményt, és elvégezték a szükségesnek ítélt beavatkozásokat, s habár azonnal nem értek el kielégítő eredményt, a főrestaurátor annak a reményének adott hangot, hogy a feszítés során – és a megfelelő klíma hatására – megszűnik a vászon elváltozása. A közlemény megállapítja: „már a felfeszítés során örömmel lehetett látni a vászon kisimulását, hetek múlva teljesen eltűnt a deformálódás, vagyis nem történt maradandó sérülés”.
A múzeum szerint az ilyen nagy méretű képek szállítása mindig veszélyeket hordoz, márpedig Munkácsy képei az elmúlt időszakban sokat utaztak: a Munkácsy-trilógiát az elmúlt két évben bemutatták Pécsett, Budapesten és Bécsben is. Habár a Déri Múzeum sokáig zárva volt felújítás miatt, az intézmény vezetése szerint „ládában, feltekerve tartani az Ecce homót felelőtlenség és pazarlás lett volna”. A közlemény azzal zárul: a Déri Múzeum igazgatója vizsgálatot rendelt el a három Munkácsy-kép aktuális állapotának felmérésére, és ennek eredményéről tájékoztatni fogják a közvéleményt. Igaz, az kissé furcsa, hogy a sokak által nemzeti kincsnek tartott Munkácsy-trilógiával kapcsolatban az intézmény csak azután rendelt el vizsgálatot, hogy az eset nyilvánosságra került.
A debreceni városházán érdeklődésünkre azt mondták: részletesebben csak a belső vizsgálatot lezáró jelentés megismerése után kívánnak nyilatkozni. Meg szerettük volna szólaltatni a kép szállítását végző, érdi székhelyű Hungart társaságot is, de nem reagáltak megkeresésünkre.
Forrás: nol.hu