Close

Elveszettnek hitt Fáy-festmény a Budapesti Történeti Múzeumban

Péntektől látható a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) kiállításán Fáy Sándor festőművész Óbudai kintornás című, a második világháborúban eltűnt olajfestménye, amelyet a Fővárosi Képtár nemrég kapott vissza.
Fáy Sándor 1910 körül festett, 65 éve eltűnt városi életképe elveszett alkotásként szerepelt a Fővárosi Képtár második világháborús veszteséglistáján. Tavaly télen az Abigail Galéria és Aukciós Ház árverésének előkészületekor bukkant fel, hátoldalán a „Budapest Székesfőváros Múzeuma” pecséttel. A festmény A főváros kincsestára – 125 éves a Budapesti Történeti Múzeum című időszaki tárlat keretében, a képtárat bemutató blokkban lesz látható.
    
A művet egy Budapesten élő külföldi üzletember vásárolta meg és adta be jóhiszeműen az aukcióra, de amikor kiderült a kép eredete, visszaajándékozta azt az eredeti tulajdonosnak, a Fővárosi Képtárnak – mondta Molnárné Aczél Eszter, a BTM főosztályvezetője az MTI-nek.
   
A vörösbarnák és hűvös, kékes tónusok ellentétéből felépített kisméretű festmény előterében egy cigarettára gyújtó utcai muzsikus látható, mellette összecsukott hangszere. A művész szignója a kép jobb sarkában szerepel, a festmény hátoldalán a pecsét mellett a Fővárosi Képtár korai beszerzésű képein még ma is előforduló leltári vignetta, valamint a pecséttel azonos módon felvitt 10453-as szám olvasható. Ez alapján tudták beazonosítani a képet, amely a  régi Fővárosi Múzeum – a Kiscelli Múzeumban őrzött – leltárkönyvének egyik kötetében és a képtár második világháborús veszteségeinek 1951-52-ben kiadott listáján mint elveszett mű szerepelt.
   
A Fővárosi Képtár őrzi az egyik legrégebbi képzőművészeti gyűjteményt Magyarországon. Budapest ostroma alatt 1119 mű semmisült meg vagy tűnt el. Ma a Kiscelli Múzeumban működő képtár olyan jelentős művészek munkáinak ad otthont, mint Bálint Endre, Deim Pál, Lakner László, Korniss Dezső vagy Vilt Tibor.    
   
Az 1977-ben született Fáy Sándor (halála időpontja ismeretlen) művészeti tanulmányait Nagybányán és Budapesten végezte. Portréi és életképei érzékeny naturalizmusról, táj- és városképei pedig a plein air és az impresszionizmus hatásairól tanúskodnak – foglalta össze Molnárné Aczél Eszter.

Forrás: MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top