Törökország sikere biztatás Magyarország számára – mondta tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel folytatott keddi budapesti megbeszélését követő sajtótájékoztatón. Majd a magyar-török üzleti fórumon tartott előadásában arról beszélt, hogy Magyarország és Törökország közötti kiváló politikai alapokra és az egymás kultúráját tiszteletben tartó gondolkodásmódra lehet építeni a két ország közötti gazdasági együttműködést. S kiemelte: egyetért török kollégájával abban, hogy „nagyítóval sem találni” olyan ügyet, amely problémát okozna a két ország kapcsolatában. (MTI, orbanviktor.hu)
Orbán Viktor kifejtette: a török siker arról szól, hogy ha egy nép bízik a saját erejében, megfelelő összefogást valósít meg, és vezetői megfelelő programot hajtanak végre, akkor csodálatos eredményeket lehet elérni. „Nekünk is erre lenne szükségünk” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország eredményei még nem vetekednek Törökország sikereivel.
A politikus szerint keddi tárgyalások egy „erős szövetségessel zajlottak”, hiszen a két ország szövetségese egymásnak az NATO-ban is. „A mai tárgyalások ezt a minőséget, a kiemelt partnerséget megerősítik” – tette hozzá.
A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón bejelentette: elfogadta a török kormányfő javaslatát, hogy felső szintű stratégiai tanácsot hozzanak létre a két ország közötti állandó kapcsolat segítéséért, és elfogadta egy energiaügyi munkacsoport létrehozására vonatkozó javaslatot is.
Orbán Viktor jelezte, török tárgyalópartnerével azt a célt határozta meg, hogy a két ország kereskedelmi forgalmát 2015-re a jelenlegi duplájára, azaz 5 milliárd dollárra emeljék. Mint mondta, „ez egy ambiciózus cél, kevés ország van, amellyel vállalkoznánk erre. De nemcsak a törökökben bízunk, hanem magunkban is. És együtt talán könnyebb lesz”. E cél teljesítéséért „minden akadályt el fogunk hárítani a kereskedelmi kapcsolatok előtt” – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint nem tapasztalható még egy olyan gazdasági siker, mint amelyet Törökország magáénak tudhat az elmúlt időben. Ezt Törökország ráadásul a világgazdasági folyamatok nagyon nehéz szakaszában volt képes elérni – tette hozzá. A magyar kormányfő megtiszteltetésnek nevezte, hogy a török miniszterelnököt – akit ennek az évtizednek az egyik kiemelkedő politikai vezetőjének nevezett – Magyarországon köszönthetjük. Mint laudációjában elmondta, nagyon kevés vezető van, aki ennyi átalakítást hajtott végre, mint Erdogan és „mi elismeréssel figyeljük ennek az átalakításnak az eredményeit, amelyek példátlanok”.
Orbán Viktor jelezte: Magyarország támogatja Törökország európai uniós tagságra irányuló törekvéseit, és ezen az állásponton „nem változtat az a tény sem, hogy ez az ügy nem mozdult előre az elmúlt évben”.
A magyar miniszterelnök célként jelölte meg, hogy a magyar állampolgárok vízum nélkül utazhassanak Törökországba, amely – Horvátország után – a második leglátogatottabb turisztikai célpont. Orbán Viktor e mellett a Magyarországon szerzett diplomák gyorsabb törökországi elfogadását is megemlítette, ahogy azt is, hogy Törökország a saját atomenergia-programjában együttműködjön Magyarországgal.
Orbán Viktor tájékoztatása szerint a tárgyaláson áttekintettek külpolitikai kérdéseket is, és háláját fejezte ki, amiért Erdogan miniszterelnök ismertette nézeteit a Szíria körül kialakult helyzetről.
A megtárgyalt kulturális kérdéseket említve a magyar miniszterelnök örömét fejezte ki, amiért Törökország egy budapesti kulturális intézetet állít fel, és jelezte: török tárgyalópartnerének kifejezte azt a szándékot, hogy Magyarország is hasonló intézetet állítson fel Törökországban.
Orbán Viktor közölte azt is, tudomásul vették, hogy Törökország szeretné, ha a Magyarországon fellelhető török kulturális emlékeket felújítanák, és méltóan megőriznék. Ígéretet tett arra, hogy minden ezzel kapcsolatos ügyet gyorsan végrehajtanak.
Recep Tayyip Erdogan kiemelte, mindkét ország elkötelezett amellett, hogy növeljék a kereskedelmi forgalmat, és 2015-re az értéke elérje az ötmilliárd dollárt. Ezért még sokat kell tenni, és ezt a fokozott együttműködést szolgálja az is, hogy 125 török üzletember érkezett most Budapestre – mutatott rá. Azt mondta: politikai, katonai, gazdasági és kereskedelmi kérdésekben jó az együttműködés a két ország között, és a jövőben elsősorban a kulturális ügyekben erősödhetnek még inkább a kapcsolatok. Katonai kérdésekben a NATO-ban szövetségesekként folyamatosan együttműködik Magyarország és Törökország – mondta. A politikai kapcsolatokat illetően pedig azt hangsúlyozta, hogy Törökország európai uniós csatlakozását Magyarország „minden pillanatban” támogatta, és a politikus ezért országa nevében is köszönetet mondott. A további kapcsolatépítés akadályainak leküzdéséről azt mondta, örül annak, hogy magyar kollégája kedvezően fogadta a vízumkönnyítési kérésüket. Lépéseket tesznek azért, hogy üzletemberek, egyetemi hallgatók, művészek, sportolók és kutatók utazása egyszerűbb legyen a két ország között – tette hozzá Recep Tayyip Erdogan. Arról is beszélt, hogy az idegenforgalomnak is növekednie kell Magyarország és Törökország között. Magyarországról már jelenleg is sok turista érkezik Törökországba, de az ide utazó török turisták számát is növelni kellene – mondta. Hozzáfűzte, ehhez hozzájárulhat a magyarországi török történelmi műemlékek felújítása. Recep Tayyip Erdogan a gazdasági együttműködés kiemelt területeinek nevezte az energetikai és a nukleáris kérdéseket. A Nabucco gázvezeték megvalósításában partner a két ország – magyarázta. Törökország tranzitország – mondta -, és kész minden támogatás megadására, de úgy tűnik, egyelőre nehézségekbe ütközik a projekt megvalósítása. 
Fontos lépéseket tesznek a jövőben azért is, hogy erősödjön az együttműködés a két ország között a nukleáris energia hasznosításának ügyében is – jelentette ki. Úgy látja, Magyarországnak nagy tapasztalata van ezen a területen, ezért segítséget nyújthat Törökországnak a szakemberek oktatásában. Kitért arra is, hogy hamarosan török kulturális intézet nyílik Budapesten. Az intézet helyszínét már kiválasztották, és rövidesen megkezdi a működését – közölte. Megjegyezte, érdeklődve várják a fejleményeket azzal kapcsolatban, hogy Magyarország is hasonló intézetet nyitna országukban. Aznap, a magyar-török üzleti fórumon tartott előadásában arról beszélt, hogy Magyarország és Törökország közötti kiváló politikai alapokra és az egymás kultúráját tiszteletben tartó gondolkodásmódra lehet építeni a két ország közötti gazdasági együttműködést.Orbán Viktor kiemelte: egyetért török kollégájával abban, hogy „nagyítóval sem találni” olyan ügyet, amely problémát okozna a két ország kapcsolatában. A magyar kormányfő méltatta, hogy Recep Tayyip Erdogannak sikerült kellő időben meghoznia azokat a döntéseket, amelyekkel elejét vette annak, hogy nemzetgazdasága válságba zuhanjon. Bátor volt, hogy nehéz döntéseket hozzon – fogalmazott Orbán Viktor, hozzáfűzve: „mindannyian ilyenek szeretnénk lenni”. „Itt Magyarországon mi is igyekszünk, de sajnos még nem olyan jó eredménnyel, ahogyan Törökország” – tette hozzá Orbán Viktor. Elmondta, a török példa Magyarország számára biztató és bátorító, mert Törökország megpróbálja megérteni a jövőt, elképzeli, hogyan boldogulhat a jövőben, és azt végre is hajtja. Európában, az Európai Unió területén nem jellemző ez a gondolkodásmód Orbán Viktor szerint. Törökországot elemezve látható, hogy az ország vezetői még a 2000-es évek elején kezdtek hozzá ahhoz a politikához, ami mára irigylésre méltóvá teszi a török gazdaságot, amely az európai trenddel ellentétben növekedni tud. A török példa tanulsága Magyarország számára az, hogy minden országnak fel kell ismernie a saját helyzetét, a saját adottságát, és a „saját testére szabott gazdaságpolitikával kell szembenézni a kihívásokkal” – vélekedett a miniszterelnök. „Mi Magyarországon is próbálkozunk valami ilyesmivel” – mondta Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy az utóbbi két és fél évben új alkotmányt, polgári és büntető törvénykönyvet, valamint új Munka törvénykönyvét alkottak. A magyar gazdaságban vannak olyan fejlemények ennek köszönhetően, amelyek bizakodásra adnak okot – fűzte hozzá. A miniszterelnök kifejtette: hat olyan gazdasági mutató van, amellyel a gazdaság állapota felmérhető. Az államadósság Magyarországon csökkenő tendenciát mutat, a költségvetési hiány immár harmadik éve 3 százalék alatt van, és javultak a foglalkoztatási mutatók is: 160 ezerrel dolgoznak többen, mint két évvel ezelőtt. Magyarország emellett jól teljesít a külkereskedelmi és fizetési mérleg mutatók területén is. A hatodik mutató, ahol „döccen a kerék”, a gazdasági növekedés – mondta, jelezve, hogy itt a magyar gazdaság messze elmarad Törökország, de a közép-európai országok gazdaságától is. A kormány tervei szerint 2013 lesz az az év, amikor az öt, rendben lévő gazdasági mutató mellett a gazdasági növekedés is rendbe jön – mondta Orbán Viktor. A gazdasági növekedéshez üzlet, beruházás, gazdasági aktivitás, kereskedelem kell, az országok közötti gazdasági kapcsolatokat ugyanakkor a cégek, az üzletemberek működtetik, azok ruháznak be, kötnek üzletet, az állam ennek feltételeit próbálja javítani.
„Ezért van szükség arra, hogy elmélyítsük a két ország gazdasági kapcsolatait” – emelte ki a miniszterelnök. Közép-Európa egy rendkívül értékes térség, hiszen az elemzői becslések szerint a következő 10-15 évben itt van a legnagyobb növekedési potenciál Európán belül – fejtette ki Orbán Viktor. „Amikor tehát Önöket fogadjuk itt, Budapesten, nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is fogadjuk”. Aki idejön, együttműködik Magyarországgal, beruház a térségben, nemcsak az országba érkezik, hanem Közép-Európába is. A térség országai egymással is egyre szorosabbra fűzik kapcsolataikat, tudatosan építik a kereskedelmi útvonalakat, az energiahálózatokat, az infrastruktúrát – mondta a miniszterelnök. Az ebben az ígéretes térségben való gazdasági részesedés lehetőségét kínálja Magyarország Törökországnak – fűzte hozzá.
Orbán Viktor szerint van igazság abban a mondásban, hogy az erős országok nem kezelni akarják a válságot, hanem át akarják magukat alakítani annak érdekében, hogy a válság utáni időszakban versenyképesek legyenek. Magyarországnak Brazíliával, Kínával és a feltörekvő gazdaságokkal kell versenyeznie a jövőben.
Magyarország felkészítése a következő 15-20 évre most történik, ennek jegyében hirdette meg a kormány a keleti nyitást, és mert az Európai Unió piacai egyre szűkülnek.
Orbán Viktor összefoglalva a tárgyalások eredményeit megemlítette: megállapodtak abban, hogy vízumkönnyítéseket vezetnek be a két ország között, megkétszerezik a két ország közötti kereskedelmi volument, elismerik egymás diplomáit és hangsúlyt helyeznek kölcsönös kulturális jelenlétre is.
————————-
A TÖRÖK MINISZTERELNÖK ELADÁSA A BÖLCSÉSZKARON
Szír tüntetők tiltakozása mellett tartott előadást Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök az ELTE BTK épületében. A kormányfő szerint az Európai Unió hátrányosan különbözteti meg Törökországot a csatlakozási tárgyalások során, ezért egy bizonyos pont után nem várnak majd tovább. „Arra a népre, amelyik túl tud lépni történelmi sérelmeken, fényes jövő vár. A törököknek és magyaroknak ez sikerült” – többek között erről beszélt Recep Tayyip Erdogan török kormányfő az ELTE BTK dísztermében tartott kedd délutáni előadásán. Rövid történelmi és nyelvi kitérő után hosszan beszélt több vitatott kérdésről, mint a szíriai menekültek helyzete, a ciprusi konfliktus és a török EU-csatlakozás ügye: utóbbi kérdésben szerinte az EU tagállamai – Magyarország kivételével – igazságtalanul bántak Törökországgal, ezért ha tovább húzódnak a csatlakozási tárgyalások, Törökország egy másik irányba indul majd el.
A rendezvényre rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett került sor: a számos rendőrrel és mágnes-kapukkal biztosított előadásra csak regisztráció után lehetett bejutni, maga Erdogan csaknem fél órás késéssel kezdte meg előadását. A szigor oka valószínűleg a helyszínen megjelent párt tucat szír ellentüntető volt, akik (az Aszad-rezsim által használt) szíriai és görög zászlókkal, illetve a szír diktátor, Bassár el-Aszad portréival tiltakoztak Erdogan látogatása ellen, aki szerintük beleavatkozna a szíriai polgárháborúba. Mint ismeretes, 2012-ben a török légierő több alakalommal is szír célpontokat bombázott, válaszul (a török verzió szerint) az arab országból a határ túloldalára leadott lövésekre. Emellett Törökország tömegesen engedi be a polgárháború sújtotta országból menekülő lakosokat, és egyesek szerint a felkelők egyes egységei is Dél-Törökországban szerveződtek meg.
„A török és magyar nyelv kapcsolatáról hosszú idő óta tartanak viták, egyes nyelvészek szerint a török és magyar nyelv közös tőről fakad, egyes alapszavaink is megegyeznek” – kezdte beszédét Erdogan az egyetemen, példaként említve az „oroszlán, anya, alma és tér” szavakat, amelyek szerinte mind a „közös történelemről árulkodnak.” A politikus ezután hosszasan sorolta a megszépítve szemlélt török-magyar történelmi kapcsolatokat, kitérve Rákóczi és Kossuth törökországi emigrációjára, Gül baba türbéjére és a szigetvári emlékhelyekre – ezek rendbe hozása lesz többek között a ma felállított kulturális együttműködési bizottság feladata is. Kiemelte, hogy a török EU-csatlakozás ügyében Magyarország mindig a törökök oldalán foglalt állást, egyúttal szóvá tette, hogy a törökök által vitatott státuszú Cipruson magyar békefenntartók is szolgálnak.
Erdogan kitért a szíriai helyzetre is: az Aszad-rezsimet „törvénytelennek” nevezte, akik több mint „60 ezer ember haláláért és egymillió ember elvándorlásáért felelősek”. Kijelentette, Törökország továbbra is befogad minden szíriai menekültet, hasonlatként egy Abdul Medzsid szultántól származó szófordulatot idézett, aki a Kossuth kiadatását kérő osztrák követnek azt mondta, „inkább odaadom a koronámat, a trónszékemet, de a hazámba menekülteket nem adom.”
A kormányfő a török EU-csatlakozásról már kevésbé nyilatkozott egyértelműen: szerinte Törökország számára „még mindig prioritás” az EU-csatlakozás, de amennyiben tovább húzódnak a tárgyalások, újabb feltételeket emelnek Törökországgal szemben, „nem fognak tovább várni”. Szerinte az EU „ideológiai okokból” hátráltatja a török csatlakozást néhány „populista nyugat-európai politikus”.
Eszmefuttatása második felében már Erdogan hozott fel feltételeket a török EU-csatlakozásra: szerinte „ideológiai okokból” nyerhetett feltétel a rendezetlen státuszú Ciprus is. A sziget déli részét elfoglaló, görög nyelvű köztársaságot Erdogan „mesterséges államnak” nevezte, amelyet Törökország „nem ismer el”, és amellyel az EU „nem lehet egészséges”. A ciprusi kérdéshez szerinte még a jelenlegi gazdasági nehézségeknek is köze van, hiszen miután „felvették Ciprust, annak meg is lett a következménye, az EU csődbe ment.” Ezen kívül Erdogan szerint az EU koncepciója számos más ok miatt is veszített a vonzerejéből, példaként említette a gazdasági problémákat és a „Nyugat-Európában újjáéledő fajgyűlöletet, intoleranciát.” Szerinte mindkét problémát képes lenne enyhítene Törökország belépése, amivel az EU „hidat” kapna a Közel-Kelet és Észak-Afrika felé
Erdogan szerint a világ békéjét jelenleg a szegénység fenyegeti leginkább, ezért szükséges lenne, ha „az olajsejkek és a fejlett országok” segítséget nyújtanának az elszegényedett országoknak. Pozitív példaként említette a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TICA) munkáját, amely fejlődő, főként közel-keleti és közép-ázsiai országokban hajtott végre szociális célú beruházásokat. (Forrás: HVG)