Az alapvető jogok biztosának a közfoglalkoztatási rendszer működését vizsgáló jelentései közül négyre megérkezett a belügyminiszter válasza és intézkedési terve, az ötödik, átfogó jelentés esetében pedig a válaszra megszabott határidő még nem járt le – tájékoztatta Szabó Máté ombudsman az MTI-t vasárnap közleményben.
Szabó Máté alapjogi biztos 2012. december közepén juttatta el a belügyminiszterhez a közfoglalkoztatás átfogó vizsgálatának záró jelentését, a hatvan napos válaszadási határidő még nem telt le. Pintér Sándor ugyanakkor 2012 decemberében jelezte a kormányrendeleti szabályozás – részben az ombudsman által is kért – módosításának irányait, elsősorban a közfoglalkoztatottak bérezésével kapcsolatban. A biztos a válasz beérkezését és tanulmányozását követően dönt majd arról, hogy szükségesek-e további ajánlások, illetve hogy adott esetben az Alkotmánybírósághoz forduljon-e – írja az alapvető jogok biztosának hivatala.
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság eljárása kapcsán lefolytatott ombudsmani vizsgálat után a belügyminiszteri válasz megerősítette: alapvető cél, hogy a közfoglalkoztatás semmi esetre se válthassa ki az elsődleges munkaerő-piaci foglalkoztatást. A munkáltatói visszaélések elleni garanciák között említi a miniszter, hogy ahol közfoglalkoztatottakat is alkalmaznak, ott a megelőző három hónapban és a közfoglalkoztatás időtartama alatt a határozatlan idejű munkaviszonyban lévőket kizárólag a magatartásuk, a képességeik okán lehessen elbocsátani – derül ki a közleményből.
A romák esélyegyenlőségével kapcsolatos közfoglalkoztatási vizsgálati jelentéssel kapcsolatban a belügyminiszter jelezte, hogy ugyan a törvény nem ad lehetőséget a programokban részt vevők nemzetiségének statisztikai célú vizsgálatára, de felhívták a települési önkormányzatok figyelmét, hogy a közfoglalkoztatási programok előkészítésben és a lebonyolításban működjenek együtt a roma nemzetiségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel.
Válasza szerint a miniszter egyetértett az ombudsman egyenlő bánásmódról szóló törvény módosítására irányuló javaslatával. A jelentésben foglalt felkérésnek megfelelően a minisztérium tájékoztató anyagot készít a közfoglalkoztatottak részére a jogviszonyuk alapvető szabályairól és a hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények tevékenységéről, elérhetőségéről, a tájékoztatók közzétételére a közfoglalkoztatókat hivatalból felkéri – ismertették a válaszban.
A miniszter az egyenlő bánásmód érvényesülését a közfoglalkoztatók, munkaügyi központok, civil szervezetek megfelelő tájékoztatása révén, az alapvető jogok biztosa által is javasolt továbbképzések szervezése útján tartja megvalósíthatónak. Az alapvető jogok biztosa további tájékoztatást kért az intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról és tapasztalatairól.
Pintér Sándor válaszában elismerte, hogy a mezőgazdasági programok esetében gyakran hiányzott a kellő szakmai háttér, ezért a 2012-ben létrehozott önkéntes szakértői hálózatot 2013-ban újabb szakemberek, például a mezőgazdasági szakképző iskolák pedagógusai, valamint a Szent István Egyetem hallgatói bevonásával bővítik. Szabó Máté szerint a válasz azt is világossá tette, hogy a közfoglalkoztatás nem lehet olyan értelemben piacorientált, hogy azzal konkurenciát jelentsen a helyi vállalkozóknak, az előállított mezőgazdasági termékek elsősorban valamilyen közösségi szükséglet kielégítését kell, hogy szolgálják.
Az ombudsman jelentésében feltette a kérdést, hogy milyen célt szolgált a Startmunka program. Erre azt a választ adta a miniszter, hogy a mintaprogramok két feladatot látnak el: segíteniük kell a családokat a mindennapokban, valamint megoldási és kitörési lehetőséget kell jelenteniük a munkanélküliség csapdájában rekedteknek. Ennek megvalósítása érdekében a 2013-as programok tervezése során szétválasztják a szociális jellegű és a fenntarthatósági, gazdasági hatékonyság lehetőségét magában hordozó programelemeket – zárul a miniszteri választ ismertetve a közlemény.
Forrás: MTI