A Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületének újjáépítését szinte befejezett ténynek tekinthetjük, a fő feladatunk mostantól, hogy a gazdag infrastruktúrát méltó tartalommal töltsük meg, pezsgő zenei életet teremtsünk – mondta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora az MTI-nek.
Batta András szerint intézménye rendkívül izgalmas évet zár. A Zeneakadémia világszerte híres Liszt Ferenc téri épületének újjáépítése során a szerkezeti munkálatok döntően 2012-ben zajlottak.
„A szerkezeti megerősítéseknél nem tudhattuk, vajon találkozunk-e valami előre nem látható problémával, ám fényesen beigazolódott, hogy az építkezés kitűnő kezekben van. Augusztusban megtarthattuk a bokrétaünnepet, és azóta a belső munkálatok is remekül haladnak” – mondta Batta András, hozzátéve, hogy a 2011 októberében átadott Wesselényi utcai, Ligeti Györgyről elnevezett házat is szépen „belakták”, megérkeztek a zongorák a gyakorló szobákba. A növendékek élnek a bővebb gyakorlási lehetőséggel, működik a jól felszerelt stúdió.
„Azt mondhatom, hogy az építkezést szinte befejezett ténynek tekinthetjük, úgy tervezzük, hogy 2013 nyarának végén átköltözünk a Liszt Ferenc térre. Fő feladatunk mostantól, hogy kidolgozzuk azt, milyen méltó tartalommal töltsük meg ezt a gazdag infrastruktúrát. Fontos kiegészítő elemekhez kaptunk kormányzati segítséget, kétmilliárd forinttal egészült ki a Liszt Ferenc Zeneakadémiája, a felsőfokú zeneoktatás európai központja elnevezésű, az EU-s támogatású nagy projekt. Tehát marad pénz további hangszerbeszerzésekre, korszerű színpad- és stúdiótechnika felszerelésére. Külön 800 millió forintot juttattak a nagyterem eredeti, Voit-orgonájának helyreállítására. A hangszer visszaépítése háromévnyi munka, 2013-ban kezdődhet és 2015-re fejeződik be” – hangoztatta.
Batta András nem is tudta felidézni, hogy 138 éves története során mikor kapott ilyen kiemelt figyelmet a Zeneakadémia, volt-e ilyen stratégiai fontosságú helyzetben a zene. Kiemelte: részben külső elvárás, de belső indíttatásuk, felelősségük is, hogy pezsgő zenei életet teremtsenek a Liszt Ferenc téren, az oktatást pedig innovatív eszközökkel aktualizálják és fejlesszék.
A szélesebb feladatkört szeretnék az intézmény nevében – zeneművészeti, zenetudományi egyetem és művészeti központ – is jelezni. A működéshez jövőre többletforrást kapnak.
„A mértéke persze így sem versenyezhet, mondjuk az Operaház működési támogatásával. A többlet azonban nem fordítható csak a művészeti tevékenységre, mert az egyetemet is fejlesztenünk kell. Nem szabad elfelejteni, hogy igen mélyről indultunk 2001 tavaszán. 2013 kezdetén állunk vissza a normál helyzetre” – vélekedett.
„Az elmúlt években csökkentenünk kellett a fizetéseket az óraszámok növelése mellett. A 60 perces főtárgy órák helyett 45 perceseket vezettünk be a 2009-2010-es krízisidőszakban, ez már sértette az oktatás nívóját. 2013. február elsejével visszatérünk a 60 perces főtárgy órákhoz. Nálunk az egyéni oktatás miatt lényeges ez, hiszen nem arról van szó, hogy a tanár 15 perccel kevesebbet vagy többet beszél. A személyes foglalkozásban, a műhelymunkában, kivált a kamarazenében az egy óra is gyorsan elröpül” – magyarázta.
Szeretnék valamelyest emelni a fizetéseket is, a tanszékek önállóságát, a tanszékvezetői kompetenciát is meg kívánják erősíteni. Mert, ahogy a rektor hangsúlyozta, a tanszékek erősen kapcsolódni fognak a Liszt Ferenc téri koncertélethez, amelynek szellemi bázisaként szolgálnak majd.
„Túl az építkezés nehezén, én is még több figyelmet fordítok a mit és hogyan tanítunk, és a miként állunk a nyilvánosság elé kérdésekre. Régi vesszőparipám a karrierépítés, a tehetségeink segítése az elindulásban, amelyhez most már rendelkezésre áll az infrastrukturális háttér és a nemzetközi kapcsolatrendszer. Az oktatási és a pályakezdési időszak között minél nagyobb harmóniát akarunk teremteni. Például: rezidens zenekarban való játékkal, ösztöndíjas rendszerrel, hangversenyekkel, fiatal zenetudósokkal és zeneszerzőkkel közös projektek szervezésével. Ezek irányában már sok lépést megtettünk, és hisszük, hogy ez által a nemzetközi vonzerőnk tovább nő” – közölte.
A zenei pálya internacionális, de Batta András alig találkozott olyan érett vagy fiatal muzsikussal, aki ne jönne vissza örömmel a hazai színtérre. Boldoczki Gábort említette, akit a világ egyik legjobb trombitásának tartanak, és aki most még óraadó tanárként, jövőre már közalkalmazottként, egyetemi docensi rangban képezi a fiatal trombitásokat.
A rektor pozitívumnak nevezte, hogy van idejük felkészülni az új feladatokra. A messzire mutató eredmények közé sorolja, hogy komoly emberek szerződtek a koncertmenedzsmenthez, 2012 tavaszán Vashegyi György Haydn-projektje szinte az egész Zeneakadémiát megmozgatta. Az operavizsga visszakerült a dalszínház színpadára, és a diplomakoncerten egy nemrég végzett zeneakadémista, Bella Máté új darabját mutathatták be a növendékek.
„Szeretném, ha a lelkesedés még magasabb hőfokú lenne, kicsit szétszéledt a nyáj, tanárok és növendékek. Persze igaz, hogy nem lát mindenki olyan távlatból a szerintem kivételezett helyzetünkre, mint az intézmény vezetői” – hangoztatta.
A 2013-14-es tanév szeptemberi megnyitóját már a Liszt Ferenc téren tervezi megtartani Batta András. Attól kezdve már próbaüzemben működik a ház az október végi ünnepélyes megnyitóig.
„A tanárok alig várják, hogy beköltözhessünk, és úgy érzem, a közönség is roppant kíváncsi a megújult, megszépült és lényegesen komfortosabb Zeneakadémiára, úgyhogy talán rendezünk egy-egy órás ad hoc ismerkedő-ismertető koncertet” – mondta a rektor.
A kulturális diplomáciai tevékenységgel sem „állt le” Batta András, a Zeneakadémiák Nemzetközi Szövetségében elnökségi tagként képviseli Magyarországot és a régiót.
„Sokat meséltem ebben a körben magunkról. Nem ismerek másikat az európai állami intézmények között, amelyben ilyen nagyságú fejlesztés menne végbe. Néhány nagyon gazdag, például madridi vagy brüsszeli magánfőiskolát kivéve – amelyek azonban csak művészképzéssel foglalkoznak -, több nagy hagyományú akadémia is nehézségekkel küzd” – mondta.
Az esztendő jelentős eseményei között tartja számon a rektor Klaus von Dohnányi volt német oktatási és tudományügyi miniszter látogatását. Dohnányi Ernő unokája, Christoph von Dohnányi karmester bátyja megrendítő beszélgetésben idézte fel nagyapja emlékét, és hangsúlyozta a zene közéleti fontosságát.
Valerie Solti is elsőként az alma matert kereste fel férje, Solti György születésének 100. évfordulója alkalmából, hiszen a szülőföldet, az ifjúságot a Zeneakadémia jelentette a világhírű karmester számára.
Forrás: MTI