Mindszenty példamutató élete ismét közbeszéd része – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Pehm (Mindszenty) József: Padányi Bíró Márton élete és kora című könyvének reprint kiadásának bemutatóján Veszprémben.
Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József Esztergom érseke volt, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. Padányi Bíró Mártonról, veszprémi megyés püspökről, Veszprém vármegye örökös főispánjáról írott könyvét 1934-ben adták ki Zalaegerszegen.
Navracsics Tibor örömét fejezte ki, hogy a kötet megjelent, mert Mindszenty művei ma már csak antikváriumokban, könyvtárakban fellelhetők.
Az, hogy reprint kiadásban jelent meg a mű, Navracsics Tibor szerint a kiadó tiszteletét jelzi a szerző és a kor iránt.
A miniszterelnök-helyettes felidézte a történelmi kort, amelyben a katolicizmus reneszánszát élte. Az eredeti megjelenést és a mai kort összeköti a reprint kiadás, ami a megjelentetők szándékát is jelzi, hogy talán itt az ideje egy újabb katolikus reneszánsznak, a katolikus hit, a katolikus egyház újjáéledésének, újjászületésének – vélekedett.
Navracsics Tibor reményét fejezte ki, hogy nem csupán a Mindszenty-emlékévnek köszönhető az, hogy a főpap „visszatér” a közéletbe, élete tökéletesen mutatja az erkölcsi igazság győzedelmeskedését a materiális, politikai, hatalmi érdekek felett.
A könyv kronológiai sorrendben dolgozza fel Padányi Bíró Márton életét, valamint tematikusan is bemutatja Padányi személyét a gazdaságszervezőtől az intézményalapítón keresztül az egyházi intézményrendszer megújítójáig – mutatta be a kötetet Navracsics Tibor.
Padányi Bíró Márton és Mindszenty rendkívüli időkben rendkívüli sorsokat megélő, rendkívüli helytállásról tanúbizonyságot tevő emberek voltak, „életük mérce lehet a számunkra” – összegezte Navracsics Tibor, és „tiszta szívből” ajánlotta mindenkinek a könyvet.
Márfi Gyula veszprémi érsek rámutatott: Mindszenty irodalmi munkássága általában emlékiratairól ismert, pedig ott van például Az édesanya című kötete, vagy a Padányi Bíró Mártonról szóló könyve.
Mindkét főpapot rendkívüli buzgóság és szinte elképzelhetetlen munkabírás, szorgalom jellemezte – fejtette ki.
Mindszenty nem szobatudós volt, templomokat, kolostort épített, plébániákat szervezett, s ugyanez a tevékeny élet jellemezte Padányit is. Mindketten „kifejezetten magyar érzelmű főpapok voltak”, mindketten szerették a hazájukat – magyarázta az érsek.
Mindketten szenvedtek is magyarságuk miatt: Padányi Bíró Márton idős korára kegyvesztett lett, így is halt meg, Mindszenty üldöztetése pedig közismert – vont párhuzamot Márfi Gyula.
Kása Csaba, a Mindszenty József Emlékmúzeum Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a kiadványt a sümegi püspöki palotában, illetve a veszprémi Szaléziánumban lehet megvásárolni.
Forrás: MTI