A gondola.hu összeállításából megtudhatjuk, milyen törvénymódosításokat fogadott el egyetlen, estébe torkolló délután a Tisztelt Ház. A legnagyobb zaj a választási eljárásról szólót kísérte. Íme a továbbiak is címszavakban: egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról; a hulladékról; szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények átvételéről; Dunna-parti ingatlanok; köznevelési feladatok; kormányzati ellenőrzés; vagyonnyilatkozatról; kulturális örökségvédelem; nemzetiségi jogok.
Többszöri megtorpanás után érkezett zárószavazáshoz a választási eljárásról szóló törvényjavaslat. (Lázár János, Kósa Lajos, dr. Varga István, Patay Vilmos, Bábiné Szottfried Gabriella, Csóti György, dr. Vitányi István, Ékes Ilona, Wittner Mária, Csöbör Katalin, Kőszegi Zoltán, Gulyás Gergely, Csizi Péter, László Tamás, Ágh Péter, Fidesz, dr. Vejkey Imre, KDNP, önálló indítványa, – szövege: PDF.) A több mint 130 oldalas, mellékletekkel gyarapított javaslat, 372 paragrafusának ezernyi bekezdése színesíti.
Azok szavazhatnak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a választói névjegyzékbe. A regisztrációs időszak a szavazást megelőző 15. napon lezárul, majd a voksolás után újra kezdődik.
A Magyarországon élők az internetes ügyfélkapun, illetve munkanapokon a jegyzőnél személyesen kezdeményezhetik felvételüket a névjegyzékbe, a mozgáskorlátozottak és az elítéltek viszont kérhetik, hogy a települési jegyző keresse fel őket, biztosítva számukra a feliratkozás lehetőségét.
A határon túli magyar állampolgárok levélben vagy interneten is regisztrálhatnak a választásokra.
Az egyéni jelölteknek ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. A törvény értelmében a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek.
Parlamenti választáson pártok és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az EP-választáson csak pártok, az önkormányzati választáson pedig pártok és – a szakszervezetek kivételével – egyesületek lehetnek jelölő szervezetek. Országos listája annak a pártnak lehet, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. A listán 93 mandátum szerezhető, a pártok lajstromában legfeljebb háromszor ennyi jelölt szerepelhet.
A választást a szavazás előtt legalább 70, legfeljebb 90 nappal írja ki a köztársasági elnök. Vasárnap kell megtartani, időpontjuk nem eshet munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.
A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy a hozzájuk tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Minden településen lennie kell legalább egy szavazókörnek. Szavazni, 6 órától 19 óráig lehet. Az este hétkor sorban állók még leadhatják szavazatukat.
A választók szabad döntése lesz, hogy a szavazólapot borítékba helyezik-e, nem, vagyis nem csak a borítékba tett szavazólap számít majd érvényesnek.
A határon túl élő magyar állampolgárok levélben is leadhatják a szavazatukat úgy, hogy az a szavazást megelőző napon éjfélig megérkezzen a választási irodába. Emellett leadhatják a szavazatukat tartalmazó válaszborítékot a magyarországi szavazást megelőző 15 napon belül, illetve a külképviseleti szavazás ideje alatt a külképviseleti választási irodában is.
Új szabályok vonatkoznak azokra, akik Magyarországon élnek, de a lakóhelyüktől eltérő választókerületben voksolnak. Az eddigi igazolási rendszer megszűnik, helyette az érintetteknek átjelentkezésre irányuló kérelmet kell benyújtaniuk, ennek legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához. Az átjelentkezéssel szavazó választók a lakóhelyük szerinti egyéni választókerület jelöltjei közül választhatnak, szavazatukat is ott, és nem a leadásának helyén, számolják össze.
Megújulnak a központi választási szervek is: a Nemzeti Választási Bizottságnak hét, a parlamentben kilenc évre megválasztott tagja lesz, és a testület kiegészül a parlamenti frakcióval rendelkező, valamint az országos listát állító jelölőszervezetek által megbízott tagokkal. A választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért az autonóm államigazgatási szervként működő Nemzeti Választási Iroda felel. A központ vezetőjét a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki, ugyancsak kilenc évre.
A plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a nyomtatott sajtóban – az országos napi- és hetilapokban, időszaki kiadványokban és folyóiratokban -, a közszolgálati médiában, illetve a közösségi médiaszolgáltatóknál hirdethetnek. Vagyis a kereskedelmi médiumok és az internetes hírportálok mellett a körzeti, valamint a helyi médiaszolgáltatóknál, továbbá a mozikban sem szabad majd politikai hirdetéseket közzétenni. A közmédia ingyen sugározza a pártok hirdetéseit. Az erre felhasználható idő összesen a kampányidőszakban nem lehet több tíz óránál, melyekhez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem közölhető.
A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos költségeket, valamint a választási szervek tevékenységével összefüggő költségeket – az Országgyűlés által megállapított mértékben – a központi költségvetésből kell biztosítani.
***
Az Országgyűlés a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot 251 igen, 63 nem, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat az állami vagyonról, a nemzeti vagyonról, a Magyarország gazdasági stabilitásáról, és a közművezetékek adójáról szóló törvényeket módosítja.
Az ötezer lakosúnál kisebb települések adósságát az állam még az idén teljes egészében rendezi, ennek keretében ezen önkormányzatok likvid hiteleit is kifizeti. Az 5 ezer fő feletti települések önkormányzatainak adóssága 2013 első felében kerül konszolidálásra. Addig is a likvid hiteleiket 2012-ben a likvid hiteleiket visszatörleszteni nem tudó önkormányzatok kormányzati engedély nélkül 2013. június 30-áig meghosszabbíthatják ezek futamidejét. Ezt a hosszabbítást – engedély nélkül – legkésőbb 2013. június 30-áig teszi lehetővé a javaslat, mivel addigra fog lezárulni az érintett önkormányzatok adósságkonszolidációja. Arról is rendelkezik, hogy az önkormányzatok csak a fennálló hiteleiket újíthatják meg. Így az adósságállomány növelésével járó ügyletek, illetve a 2013. június 30-át követő időpontra szóló meghosszabbítások továbbra is engedélykötelesek maradnak. A módosítás kiterjed az önkormányzatok fennálló olyan folyószámla hiteleire is, amelyek szerződése áthúzódik a 2013. évre. Ezek esetében – 2012. december 31-ére vonatkozóan egyszeri alkalommal – nem kell a likvidhitelek összegét megszüntetni, vagyis visszatörleszteni vagy átkonvertálni.
A közművezetékek adójáról szóló törvényeket módosítása az arányos közteherviselés elvére figyelemmel kimondja: mégsem mentesülnek a közművezetékek után fizetendő adó alól a földgáz-szállítási és a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékek. (Az Országgyűlés elmúlt héten döntött arról, hogy adót kell fizetni a közművezetékek után 2013. január 1-jétől, a teher mértéke pedig 125 forint lesz méterenként. A földgáz-szállítási és a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító – azaz a Földgázszállító Zrt. és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. – tulajdonában lévő vezetékeket a fideszes Dióssi Csaba módosító javaslatának elfogadásával mentesítette az adó hatálya alól.) Indoklása szerint bár e közművezetékek stratégiai jelentőségűek, tulajdonosaik képesek az adó megfizetésére. „Az arányos közteherviselés elvéből tehát az következik, hogy e mentességek ne illessék meg az érintett adóalanyokat.”
Az állami vagyonról szóló törvény módosítása rögzíti: az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közérdekből, kivételesen indokolt esetben, a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal való ellátása érdekében olyan – követelésvásárlással összefüggő – jogügyletet is köthet, amelyben az ügylet ellenértékének meghatározásakor a lakosság ellátásbiztonsághoz fűződő érdekét is figyelembe veszi. Az indoklás szerint e módosítás „az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteknél a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal való ellátása érdekében meghozandó döntésekhez a közérdeket és az ellátásbiztonságot célzó alapelvet mond ki”.
***
Az Országgyűlés az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításit 220 igen, 32 nem, 1 tartózkodás (Bencsik János, Fidesz) kíséretében elfogadta. (A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege: PDF.)
A hulladékról
Hosszú szenvedés után jutott újra zárószavazáshoz a hulladékról szóló törvényjavaslat. Tavaly decemberben nyújtotta be a vidékfejlesztési miniszter, idén februárban tárgyalták először, 120-at meghaladó módosító indítvány színesítette az útját, szeptemberben még a zárószavazását is elhalasztották, októberben azonban szentesítette a Tisztelt Ház, (288 igen, 55 nem, 3 tartózkodás. A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege: szövege: PDF.)
Áder János köztársasági elnök azonban – élve az Alaptörvényben biztosított jogkörével – megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, (szövege: PDF). Több pontját vitatta. Például azt, hogy nem biztosít megfelelő jogorvoslati lehetőséget. A jogszabály értelmében ugyanis az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) minősített gazdálkodó szervezetként ismeri el azokat, amelyek egy később megalkotandó kormányrendeletben meghatározott feltételeket teljesítenek. Csakhogy, az OHÜ feladatait nonprofit gazdasági társaságként látja el: eljárása részletesen nem szabályozott, továbbá a döntéseihez nem kapcsolódik jogorvoslati lehetőség, – márpedig az alaptörvény szerint a hatósági és más közigazgatási döntések ellen jogorvoslattal lehet élni. Áder János azt is megállapította, hogy a törvény egy időközben hatályon kívül helyezett európai bizottsági határozatra is hivatkozik és továbbá más pontatlanságok kijavítására is kérte a T. Házat.
Az államfő észrevételeinek megfelelően a zárószavazás előtti módosító javaslattal (szövege: PDF) orvosolta a T. Ház az egyszer már elfogadott, de ki nem hirdetett törvény betegségét. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter terjesztette a T. Ház elé. Állítja: a köztársasági elnök leginkább formai jellegű javaslatokat, jogtechnikai kifogásokat fogalmazott meg. „Észrevételei közül mindössze egy volt tartalmi jellegű, az amelyik a közszolgáltatók minősítésével kapcsolatban a jogorvoslati jog hiányára hivatkozott. Egyetértve a véleményével, soron kívül intézkedtünk a módosító javaslat elkészítéséről. Mindez azonban nem befolyásolja a hulladékról szóló törvény alapvető szakmai koncepcióját, nem változtat a fő célkitűzéseken.”
Hétfőn, a másodszor is végszavazásra előterjesztett törvény rögzíti a szabályozás legfontosabb általános elveit, nagy hangsúlyt fektet a természeti erőforrásokkal való takarékoskodásra, a környezet hulladékképződéssel és a hulladékgazdálkodási tevékenységek által okozott terhelések minimalizálására, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésére és káros hatásainak megelőzésére. Kiemelten fontosnak tartja a képződő hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítását, fogyasztási-termelési körforgásban tartását, valamint a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítását. Legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészt enged a külföldi vállalkozásoknak, a hulladékgyűjtési és -szállítási közszolgáltatásban viszont a nem korlátozza, így megfelel az Európai Unió elvárásainak, nem ütközik a versenyjogba.
2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a hulladéklerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik majd 2016-ig. A befolyt összeget a vidékfejlesztési tárca hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja.
2014. január 1-jétől csak olyan nonprofit szervezetek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyek szerződést kötöttek a települési önkormányzatokkal. Hatósági áras lesz a szemétszállítás, miniszteri rendelet fogja szabályozni a díjak mértékét. Jövőre ugyan még az önkormányzatok határozhatják meg az árakat, de az emelés mértéke nem lehet nagyobb 4,2 százaléknál.
***
Az Országgyűlés a hulladékról szóló törvényjavaslatot 277 igen, 48 nem kíséretében tartózkodások nélkül elfogadta. (A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege: PDF.)
Szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények átvételéről
Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat bevezeti a gyermekvédelmi gyámság jogintézményét, ami által a gyermekvédelmi gyám személyében a gyermekért felelős, érte tenni tudó új szereplője lesz a gyermekvédelmi szakellátásnak. (Előterjesztője: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere, – szövege: PDF,.)
A javaslat a tizenkét év alatti gyermekek esetén általánossá teszi a befogadó szülőnél (helyettes szülőnél, nevelőszülőnél, különleges vagy speciális nevelőszülőnél) történő elhelyezésüket.
Átalakítja a fogyatékos, valamint pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek, részben az idősellátás, a szakosított szociális ellátás, továbbá a gyermekvédelmi szakellátásra vonatkozó kötelezettségek rendszerét, az államilag garantált, biztonságos, kiszámítható és hatékony szolgáltatásnyújtás érdekében. Indoklása szerint lehetőséget teremt a szociális területen dolgozók munkakörülményeinek javítására, a minőségi és hatékony szolgáltatásnyújtást minden intézményében az egységesen garantáló ellátás kialakítását célzó és az ehhez szükséges jogszabályi környezetet megteremtő szakmai törekvések kivitelezésére.
A javaslat értelmében e célcsoportok vonatkozásában a települési önkormányzatok – köztük a Fővárosi Önkormányzat és a megyei jogú városok – ellátási kötelezettsége 2013. január 1-jével megszűnik. Az ellátási kötelezettség és ezzel az intézményfenntartás kötelezettsége ezen szakellátások vonatkozásában a jövőben teljes egészében az államot terheli. Megtörténik az önkormányzati tulajdonban álló intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok, tárgyi eszközök és az intézményi dolgozók, valamint külön megállapodás keretében az önkormányzatoknál fenntartói feladatokat ellátó egységek személyi állományának átvétele. Mindezek mellett sor kerül az intézményi vagyonhoz kapcsolódó adósságállomány és az intézményekhez kapcsolódó szállítói tartozások átvállalására is.
Magában foglalja a szociális és a gyermekvédelmi törvénynek a járási rendszer kialakítása kapcsán szükségessé vált módosításait is. 2013-tól a járási hivatalok járnak el az alanyi és a normatív jogcímeken megállapítható közgyógyellátással kapcsolatos ügyekben, ugyanakkor a járások mellett a helyi önkormányzatok rendeleti szabályozása alapján továbbra is lehetősége lesz a jegyzőnek közgyógyellátás megállapítására. A módosítás a párhuzamos igénybevétel lehetőségének kizárása mellett egyfajta hierarchiát állapít meg a közgyógyellátás egyes megállapítási jogcímei között.
***
Az Országgyűlés az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 250 igen, 97 nem kíséretében, tartózkodók nélkül elfogadta.
Dunnaparti ingatlanok
Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat alaposan átrendezi Budapest majdani „látképét.”(Előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter, – szövege: PDF) . Messze, leglátványosabb pontja:
„A fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában álló, a Duna partvonalával közvetlenül határos budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanok, kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra, valamint a nagyhajók fogadására alkalmas kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra 2013 . január 1-jével – az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében – ingyenesen a fővárosi önkormányzat használatába kerülnek.”
A fővárosi önkormányzati rendeletek azonban telekalakítási és építési szabályozást (terület felhasználás, beépítési sűrűség, épületmagasság) a Duna főmedrével közvetlenül határos területekre vonatkozóan nem tartalmazhatnak. A fővárosi önkormányzat feladatává válik viszont a vízi közlekedés alapvető feltételeinek és fejlesztésének biztosítása.
Az ellátandó feladatok azonos szemléletű szabályozása érdekében szerepelnek a javaslatban a főváros egész területén a járdaszegélyek egységes kialakítására vonatkozó követelmények. Tartalmazza továbbá a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról törvény módosítását, bevezetésének összehangolása érdekében a közszolgáltatói díjra vonatkozó szabályozást is.
***
Az Országgyűlés az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosítását 248 igen, 88 nem, 11 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Köznevelési feladatok
Több mint 150 módosító javaslat kísérte a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényjavaslatot. (Előterjesztője: Balog Zoltán az emberi erőforrások miniszter, – szövege. PDF.)
Kulcsszavai: felelősség, garancia, biztonság, egységes mérce. Indoklása szerint nem államosít, nem érinti a tulajdonviszonyokat; arról rendelkezik, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemek, ingóságok és ingatlanok használatbavételre vagy vagyonkezelésre átkerülnek az állam szerepét betöltő Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz. 198 tankerületi igazgatóságán keresztül fogja gyakorolni az állami jogosultságokat.
Fontos mondat a törvényben: az átszervezés során óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport, feladat-ellátási hely nem szüntethető meg, nem szervezhető át. Indoklása félreérthetetlen: „Ebből az egész átalakításból a gyerekek, a szülők és a pedagógusok nem fognak megérezni semmit. Az átalakítás az önkormányzati szférát és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot érinti. Mindenekfelett áll a gyerekek érdeke, mindenekfelett áll az, hogy nyugodt körülmények között töltsék el az iskolában a napjaikat, szorgalmas munkával. A tanítás ugyanúgy fog folyni január 1-je után, mint ahogy megkezdődött.”
***
Az Országgyűlés a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényjavaslatot 236 igen, 86 nem, 2 tartózkodás (Ivády Gábor, dr. Szili Katalin, független) kíséretében elfogadta.
Kormányzati ellenőrzés
Az egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat leszögezi: „A kormányzati ellen őrzési szerv az állami vagyon kezelésének ellenőrzése keretében a Magyar Államot, mint tulajdonost törvény alapján megillető ellenőrzési jogkört külön meghatalmazás nélkül kizárólag az állami vagyonnal való gazdálkodás, a vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenység értékelése érdekében gyakorolhatja, a Magyar Állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társasági részesedés tekintetében .” (Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, – szövege: PDF.)
A javaslat az államháztartásról szóló törvény módosításával azt célozza, hogy az ellenőrzés minden olyan gazdasági társaság tekintetében teljeskörűen biztosított legyen, amelyben az állam 25 százalékot meghaladó mértékű társasági részesedéssel rendelkezik. Az említett törvény kiegészítésre kerül egy új rendelkezéssel is, ami lehetővé teszi, hogy a kormányzati ellenőrzési szerv saját nevében is keresetet indíthasson az ellenőrzések során megismert szerződések semmisségének megállapítása iránt.
A javaslat emellett módosítja a polgári perrendtartásról szóló törvényt is annak érdekében, hogy a hivatal által az állami szerveket, illetve állami tulajdonú gazdasági társaságokat megillető követelések miatt indított perek kiemelt jelentőségűnek minősüljenek, és ezáltal soron kívüli lefolytatásukra lehetőség nyíljon.
A büntetőeljárásról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a Hivatal, illetve valamennyi központi államigazgatási szerv az általa kezdeményezett büntetőeljárások esetében a feljelentést elutasító, illetve a nyomozást megszüntető döntéssel szemben panasszal élhessen.
(A jelenleg hatályos rendelkezései szerint ugyanis a feljelentő nem élhet panasszal a feljelentés elutasítása miatt, ha a bűncselekménynek nem sértettje. Ez azt eredményezi, hogy amikor a feljelentő egy központi államigazgatási szerv, a sértett pedig nem ő, hanem akár közvetetten a magyar állam, az állami érdekek képviseletében eljáró szervek nem rendelkeznek panaszjoggal a feljelentés elutasításáról vagy a nyomozás megszüntetéséről szóló határozattal szemben. A javaslat ezt az állami érdekérvényesítés szempontjából szerencsétlen helyzetet kívánta orvosolni a módosítással.)
Indoklása szerint a törvénymódosítást más gyakorlati tapasztalatok is indokolják. E körbe tartoznak azok a módosítási javaslatok is , amelyek az ellenőrzés gyors, hatékony és eredményes lefolytatásának elősegítése érdekében születtek.
***
Az Országgyűlés az egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő törvényjavaslat módosítását 243 igen, 85 nem kíséretében tartózkodások nélkül elfogadta.
Vagyonnyilatkozatról
Indokolatlan kivételt kíván megszüntetni „a Költségvetési Tanács elnöke vagyonnyilatkozat-tételéről” szóló törvényjavaslat. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság javaslatának előterjesztője, dr. Rubovszky György, (KDNP) arra emlékeztetette a Tisztelt Házat, hogy a Költségvetési Tanács tagjai közül a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék vezetője is köteles nyilatkozni vagyonáról. Indokolt tehát, hogy a Költségvetési Tanács elnöke is, a tagokhoz és a többi magas közjogi tisztségviselőhöz hasonlóan szintén tegyen vagyonnyilatkozatot.
***
Az Országgyűlés a Költségvetési Tanács elnöke vagyonnyilatkozat-tételéről” szóló törvényjavaslatot 305 igen, 2 nem (Lengyel Szilvia, LMP, dr. Lenhardt Balázs, független) kíséretében tartózkodások nélkül elfogadta. (A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege: PDF.)
Kulturális örökségvédelem
A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosítása – indoklása szerint – megteremti a régészeti örökség és a műemléki értékek új szemléletű integrált védelmének alapjait, a fejlesztések és a védelem összehangolását. (Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztése, – szövege: PDF.) A kulturális örökségvédelem köréből a kulturális javakkal összefüggő feladat és hatáskörök a kultúráért felelős miniszterhez, a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel összefüggő feladat és hatáskörök pedig a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszterhez kerülnek.
A törvénymódosítás a feladatkörökkel kapcsolatos rendelkezéseken túl érdemi változásokat is tartalmaz, elsősorban a beruházásokkal kapcsolatos régészeti feladatok szabályai terén. E rendelkezések a hatályos szabályozáshoz képest új szemlélettel, átlátható, ugyanakkor differenciált rendszerben határozzák meg a régészeti feltárások különböző esetekben alkalmazandó módszereit.
A differenciálás eredményeként a beruházásokkal kapcsolatban csak a valóban indokolt régészeti feltárási munkákat kell elvégeztetni. A nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feltárások háromlépcsős folyamatának (előzetes régészeti dokumentáció, próbafeltárás, megelőző feltárás) két lépcsőjének összevonásával, valamint az ezekkel kapcsolatos egyes eljárási cselekmények kiiktatásával, várhatóan csökkennek a beruházók terhei, és az adminisztrációs feladataik is egyszerűsödnek.
A törvényjavaslat a régészeti feladatokkal kapcsolatos problémák egyik legjelentősebb kiindulópontját is orvosolja. A versenyhelyzet, azaz a beruházó választási lehetőségének megteremtése várhatóan csökkenti a beruházásokkal kapcsolatos terheket, és gördülékenyebbé teszi a régészeti feladatok ellátását.
A törvényjavaslat számos esetben (szervezetalakítás, hatáskör-telepítés, részletes eljárási szabályok, műemléki értékek védetté nyilvánítás) kormányrendeleti szintre utalja a részletes rendeletek megalkotását, remélve, hogy ezzel is megteremti a mindenkori körülményekhez igazodó rugalmas szabályozás kialakításának feltételét.
***
Az Országgyűlés a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosítását törvényjavaslatot 254 igen, 94 nem 1 tartózkodás (dr. Ángyán József, Fidesz) tartózkodás kíséretében elfogadta.
Nemzetiségi jogok
A nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja a nemzetiségi jogok egyértelmű szabályozása, a törvényeken belüli, és közti koherencia megteremtése. (Gulyás Gergely, dr. Vitányi István, Fidesz, dr. Lukács Tamás, KDNP, képviselők önálló indítványa.) Indoklása szerint biztosítja, hogy a nemzetiségi önkormányzat vagyona nemzetiségi célú felhasználásra kerüljön, erősítse a nemzetiségek oktatási önigazgatással összefüggő jogait, erősítse érdekérvényesítési jogait az Országgyűlésben és a helyi önkormányzati testületekben. Megvalósulása érdekében az országos nemzetiségi önkormányzat megkeresésére a települési önkormányzati intézményfenntartó köteles átadni az országos nemzetiségi önkormányzat részére annak a nemzetiségi feladatokat ellátó közoktatási intézménynek a fenntartói jogát, amelynek működési feltételeit a helyi önkormányzat a költségvetési helyzete miatt nem képes tovább biztosítani. Az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére az oktatásért felelős miniszter a közoktatási intézmény fenntartói jogának tanév közbeni, azonnali átadásához is hozzájárulhat, amennyiben az érintett nevelési-oktatási intézmény az adott nemzetiséggel kapcsolatos közoktatási feladatok szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír és az átadás nem halasztható.
***
Az Országgyűlés a nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 303 igen, 1 nem (Göndör István, MSZP) 47 tartózkodás kíséretében elfogadta. (A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege: PDF.)
Forrás: gondola.hu