Mesélj egy kicsit a gyerekkorodról, hogy nőttél fel a zenélés már akkor is szerepet játszott az életedben?
Budapesten születtem, ott is nőttem fel, egy átlagos magyar családban. Egy testvérem van. A zenélés úgy 14-15 éves korom táján kezdett érdekelni és két évre rá meg is alapítottam a Romantikus Erőszakot, ami a mai napig az életem része.
És a foci? Jobban mondva a Fradi? Megjelenik a zenétekben is, erről mesélj egy kicsit.
Sok korombélivel és főleg a nála fiatalabbak nagy részével ellentétben én szeretem a magyar labdarúgást, mert úgy gondolom, hogy egy magyar srác igazán csak egy hazai csapattal tud azonosulni. Mint, ahogy nagyon sok Fradi szurkolónál, nálam is családi örökség volt a Ferencváros szeretete, így mióta az eszemet tudom, a zöld-fehéreknek szurkolok. Éltetem első meccse egy Fradi-Vasas kupadöntő volt, amire a jó bizonyítványom jutalmául vitt ki az apám. A hajtós, a pályán szívüket-lelküket kitevő játékosért tudok igazán lelkesedni. Mondjuk, Simon Tibort említeném, aki a mi generációnk hőse volt, de a Ferencvárosnak számtalan ilyen szellemiségű legendája van, akiket jó lett volna zöld gyepen játszani, látni, úgy, mint Toldi Géza, Dalnoki Jenő…
A Romantikus Erőszak 1993-ban alakult. Hogy találtatok egymásra az akkori zenekar tagjaival?
A banda tipikus gimnáziumi zenekarként indult, egész pontosan 1994 márciusában, óriási lelkesedéssel. Hárman osztálytársak voltunk, az akkori csapatból. Éjszakánként mi plakátoztunk, pakoltuk a felszerelést a koncertek előtt és után, de a lényeg az volt, hogy zenélhessünk. Ez az időszak volt, amikor az MDF-kormány gyengeségét kihasználva a kommunisták ellentámadásba lendültek és az MSZMP utópártja, az MSZP visszatért a hatalomba és Magyarország új miniszterelnöke, három évvel az oroszok kivonulása után a volt pufajkás, Horn Gyula lett. Mindent magunknak kellet megoldanunk. A mi példaképeink ezzel szemben azok a Peti Srácok voltak, akik fegyverrel szálltak szembe a vörös diktatúrával. A magunk módján mi is fel akartuk emelni a szavunkat a visszarendeződés ellen, fegyverek híján a hangszereinkkel. Nem liberális, kozmopolita, hanem magyar szellemiségű Magyarországot akartunk, ahogy most is!
Mi ihleti a zenéteket? Leülsz az asztal mellé és csak úgy jön?
Alapvetően azok a dolgok jelennek meg a zenékben, amelyek a hétköznapokban is foglalkoztatnak. Nem ritkán fordul elő, hogy mondjuk, utazás közben jutnak eszembe a legjobb ötletek.
Mi ihlette a Zivatar előtti fülledtség c. számotokat? Meg kell, mondjam, ez az egyik kedvencem.
Örülök, hogy tetszik! Ez a nóta egy feldolgozás, eredetileg a hajdan volt Független Adó nevű kultikus banda száma. Ez a csapat közös kedvencünk még tizenéves korunkból.
A magyar duda mondhatni zenétek védjegye. Honnan jött ez az ötlet?
Mindig is érdekelt a magyar történelem, és igyekeztem a magyar múlt jelentős eseményeiről írni a szövegekben. Mégpedig úgy, mintha ezek amolyan népballadák lennének. Innen már csak egy kis ugrás volt a népi hangszerek bevonásának gondolata. A népzenész körből persze senkit sem ismertem, viszont rongyosra hallgattam egy időben a Muzsikás két kazettáját, ezért találtam ki, hogy lemegyek a Fonóba, egy táncházba és megpróbálok beszélni ifj. Csoóri Sándorral. Ő alapítója volt a Muzsikásnak, majd megcsinálta az Ifjú Muzsikást. Oda mentem hozzá, és kiderült, hogy van bluesos, rockos háttere, így nyitott is volt az együttműködésre. Kapott egy CD-t, majd pár nap múlva már vázolta is, hogy ide hegedűt képzelt el, oda tekerőlantot. Tulajdonképpen meghangszerelte ezt a 3-4 számot, majd hegedült velünk a stúdióban. Ebből lett 2002 elején megjelent Itthon vagyunk lemez. Mai fejjel óriási szerencsének tartom, hogy össze tudtunk jönni vele, mert folkos vonalon abszolút szaktekintély, egy meghatározó fazon, és már eleve az, hogy a nevét adta a lemezünkhöz, többször fellépet velünk, sokak számára jelezte,hogy a RomEr másról szól. Sanyi munkásságához érdekes adalék, hogy azt a kecskebőrből készült magyar dudát, ami mára állandó zeneszerszám lett nálunk Bese Botond értő kezében, ő hozta vissza a köztudatba, Ha nem megy el annak idején az Ipolyságba az öreg pásztoremberekhez, és nem tanulja el a duda kezelése mellett az előállításának módját is, akkor ma egy elfeledett hangszer lenne. Egyébként Botond és Sanyi révén került hozzánk. Eleve ő javasolta azt is,hogy magyar dudával kéne dolgoznunk, mert nagyon passzolna a gitár mellé, Boti pedig hamar beilleszkedett és 2003 óta teljes jogú tagja az együttesnek.
Milyen érzés látni/hallani a közönséget akik örömmel és csillogó szemekkel néznek rátok mikor felmentek a színpadra, és veled együtt énekelnek?
Egy zenekar közönség nélkül nem igazi zenekar. Nekünk megadatott,hogy sokan szeretnek minket kíváncsiak ránk, velünk éneklik dalainkat és ez csodálatos érzés.
Számodra mit jelent ma keresztény magyar emberként élni?
Hiszek Istenben és hazafi vagyok.
Ha meghallod azt a szót, hogy „kultúra” mi jut eszedbe?
Elsőre az a páratlan kincs, amit a hagyományaink: táncaink, meséink, népdalaink hordoznak évezredek óta. Másfelől egy nép összetartó ereje a közös kultúrája, a nemzeti büszkeség alapja.
Sziva Balázs, köszönöm szépen!