Gulyás Balázs agykutató, az MTA külső tagja, a stockholmi Karolinska Intézet professzora tudományos, oktatói, orvosi és tudományszervezői munkásságának elismeréseként vehette át pénteken Budapesten az idei Dr. Szabó György orvostudományi díjat.
A neves magyar orvosprofesszorról, iskolateremtő tudósról, a veseműködés és nyirokkeringés jeles kutatójáról, Szabó Györgyről (1919-1998) elnevezett díjat 1998-ban alapította a Hemingway Alapítvány az orvostudomány területén kimagasló érdemeket szerzett hazai szakemberek elismerésére. Az 1 millió 300 ezer forinttal járó kitüntetést most 14. alkalommal adta át az alapító, George F. Hemingway magyar származású amerikai üzletember.
Vizi E. Szilveszter akadémikus, a kuratórium elnöke kiemelte, a Dr. Szabó György-díj rangot vívott ki, hiszen „a kitüntetettek mindegyike egészen kiváló, nemzetközi hírű tudós”, olyanok, például, mint Halász Béla akadémikus, vagy Tulassay Tivadar akadémikus, a Semmelweis Egyetem korábbi rektora.
Jakab Ferenc professzor, a kuratórium tagja laudációjában „az agy, a lélek és a tudat nagymesterének” nevezte Gulyás Balázst, kinek tudományos munkássága az agykutatás, a neurológia, a pszichiátria és a molekuláris agyi képalkotás területét öleli fel. Tíz könyv, 32 könyvfejezet és 255 tudományos publikáció szerzője, eredményeit több mint 4000-szer idézték. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja, egyebek mellett az Academia Europea elnökségének tagja, és 2011-ben a Belga Királyi Orvostudományi Akadémia is tagjai közé választotta. Az Európai Nukleáris Orvostudományi Szövetség háromszor ismerte el érdemeit Marie Curie-díjjal, 2006-ban vehette a francia Guillaume Budé-emlékérmet, 2007-ben a Magyar Köztársaság Érdemérem lovagkeresztjével tüntették ki.
Mint Gulyás Balázs az MTI-nek hangoztatta, megtiszteltetés azoknak a kiváló orvosoknak és orvoskutatóknak a nyomdokaiba lépni, akik eddig részesültek a Dr. Szabó György-díjban. „Mind a hazai és egyetemes orvostudomány kiemelkedő alakja, ahogy kiemelkedő iskolateremtő tudós volt a díj névadója is.”
Kutatásait ismertetve, elmondta, hogy a neurológia, a pszichiátria, az agykutatás területén a kognitív funkciók lokalizációjával, az agyban lejátszódó fiziológiai és biokémiai folyamatok megértésével foglalkozik.
„Ez a klinikai orvoslás és az alapkutatás határterülete, ahogy mostanában hívjuk, transzláció a két terület között, ami azt a törekvést tükrözi, hogy az alapmechanizmusok kutatásában született felfedezések minél előbb alkalmazásra kerüljenek a gyógyításban. Ezt a transzlációs folyamatot igyekszem agyi molekuláris képalkotási eljárásokkal felgyorsítani” – emelte ki Gulyás Balázs, aki mindenekelőtt a kóros öregedéssel, az úgynevezett neurodegeneratív folyamatokkal foglalkozik, mint amilyen az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a Huntington-megbetegedés diagnosztikája és terápiája. A másik nagy terület a skizofrénia kialakulásának patomechanizmusa és gyógyítási lehetőségeinek a kutatása.
„A transzlációs medicina a kutatólaboratóriumból a betegágy felé vezető folyamatot igyekszik felgyorsítani, minél előbb elérhetővé tenni az alapkutatás értékeit a klinikumban. Én ezt az ideg- és elmebetegségek területén próbálom művelni” – összegezte Gulyás Balázs.
Forrás: MTI