A balerinák gyorsan élnek. Nincs más választásuk. Az író hetvenévesen is alkothat Nobel-díjas regényt, de még a prózai színészekre is remek szerepek várnak, ha nagypapa- vagy nagymamakorba lépnek. A táncosokat azonban fiatalon szereti a színpad. Pár évtizedbe kell sűríteniük művészönmagukat. Mellette persze a civil szerepek is „eltáncolásra” várnak: szerelem, család, gyerek, otthonteremtés.
A Magyar Táncművészek Szövetsége szavazatai alapján az idei évad legjobb női táncművésze, a győri Gyurmánczi Diána még csak 23 éves. 2009-ben már a legígéretesebb fiatal balettművésznek választották meg, idei díja igazolta reményeiket.
Most éppen az Óz című mesejáték szalmaemberét próbálja, érdekes, hogy a Madárijesztőt filmben és színpadon is csaknem mindig szépek játsszák. Gyurmánczi Diána két hete a Zorba című győri előadásban a falu kitaszított, halálba üldözött özvegyét táncolta – ovációt kiváltó sikerrel. Azt mondja: a legdrámaibb jelenete után még percekig remeg a kulisszák mögött.
Sokáig Diána is azt gondolta magáról, hogy könnyed, vidám, tavaszias táncokat szabott rá alkata, természete, tehetsége. A Zorbában valami újat talált magában, amit ifjabb Harangozó Gyula, a Bécsből hazatérő koreográfus és Kiss János, a társulat igazgatója, művészeti vezetője merészen meglátott benne.
Egyszer már vettek el szerepet tőle, mert próba közben úgy látták az alkotók, nem az ő karaktere. Mélyen érintette, nagyon megviselte, bár azt sem igazán értette, miért osztották rá eredendően. Most már úgy látja: teljesen igazuk volt azoknak, akik akkor másra cserélték őt. Az élet azonban a jelek szerint visszaadja az esélyt, immár érettebben ismét neki kínálják fel a szerepet.
Babonából nem mond többet róla. Van még néhány, főleg időközben ráragadt babonás szokása, amihez makacsul ragaszkodik. A folyosóról mindig a színpad jobb kuliszájába lép. Dühös lesz, ha valaki szentségtörő módon fütyül a színházban. Arra is figyel – „Szalai Judit kolléganőmtől tanultam” –, nehogy a nyújtott lábát átlépje valaki, mert az szerencsétlenséget, kudarcot, bukást jelent a színpadon.
Szerepálmai nincsenek. Szerinte az inkább a prózai- és musicalszínészek, az operaénekesek, a klasszikus balettet táncolók sajátja. Ő egy olyan társulatban táncol, ahol az egész együttes szinte minden darabban a színpadon van.
Gyerekfejjel dzsesszbalettozott, majd a győri táncművészeti szakközépiskolába került, ahová akkor már a nővére is járt. Innen egyenes út vezetett a Győri Balett társulatába.
Huszonhárom évesen már a szerencsére még balerinaként is távoli nyugdíjas napokra is készül, a Táncművészeti Főiskolán modern tánc és próbavezető szakon tanul. Ha egyszer elhagyja majd a színpadot, nem tanítani szeretne, hanem próbavezetőként szolgálná tovább a táncművészetet.
A premiereken mindig az a vágy adja neki a legtöbb erőt, hogy édesanyja és édesapja büszke legyen rá. És persze a párja is. Győr legkedveltebb musicalszínésze, Nagy Balázs, aki el is jegyezte már Diánát. Romantikusan, Velencében a Szent Márk téren.
Most győri otthonuk megteremtését tervezgetik. Dia két közös gyermeket szeretne, de hogy mikor fér majd az életükbe, még nem tudják.
Gyurmánczi Diána boldog balerina. Nem törvényszerű, hogy a tehetség boldoggá tegye az embert, ám ő sugárzik. Örül, ha megismerik az utcán, de nem vágyik holmi „celebdicsőségre”. Azt szeretné, ha olyat alkotna életében, amitől számon tartja a szakma. Talán nem is hiszi el még komolyan, hogy a szakma már most magasan jegyzi őt.
Forrás: NOL