Hűtlen kezelés gyanúja miatt ismét nyomozás indult a Rác fürdő felújításával kapcsolatosan. Most a Fővárosi Főügyészség rendelte el a nyomozást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentése nyomán.
A Rác fürdő felújítására a Magyar Fejlesztési Bank 2004-ben – a véleményező testületek aggályai ellenére – fedezet nélkül nyújtott több mint hatmilliárd forint hitelt a beruházásra létrehozott, 75 százalékban magántulajdonú Rác Nosztalgia Kft.-nek. A cég csődbe ment, a főváros pedig nem talált olyan üzemeltetőt, amelyik vállalta volna a hitel törlesztését, így a felújított fürdő azóta sem működik. A büntetőeljárás lefolytatására korábban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi főosztályát jelölték ki. A BRFK 2009-ben indított nyomozást, az eljárást azonban bűncselekmény hiánya miatt tavaly szeptemberben megszüntették. De vegyük sorra az előzményeket.
Furcsa ügylet
Az Erős János vezette Magyar Fejlesztési Bank még 2004. október 25-én döntött úgy, hogy 3,262 milliárd forintos beruházási hitelt nyújt a Rác Nosztalgia Kft.-nek. Az euróalapú forinthitel hitel célja a Rác Fürdő rekonstrukciója és a Rác Termál Hotel felépítésének finanszírozása volt. A kft.-nek a hitel visszafizetését több mint kétéves türelmi idő után kellett volna megkezdenie, az első törlesztőrészlet kifizetésének napja 2007. június 5. lett volna. Noha ez nem történt meg, a pénzintézet, a normális banki ügymenettől eltérő módon nem mondta fel a kölcsönt, hanem épp ellenkezőleg: több mint 70 százalékkal (!) megemelte a cég számára nyújtott hitelt. További 2,111 milliárd forintot adott beruházási hitel gyanánt, és még mellé egy 200 millió forintos tartós forgóeszközhitelt is nyújtott a műszaki tartalom megváltozására hivatkozva.
Ezzel párhuzamosan a bank érthetetlen okokból a törlesztőrészlet nagyságát is lecsökkentette. Kezdetben ugyanis a teljes hitelösszeg 1,122 százalékát tette volna ki a törlesztőrészlet nagysága, ezt az MFB azonban 0,3 százalékra szállította le. Módosította a törlesztés megkezdésének határidejét is 2008. december 15-re, majd ezt is kitolta 2009. március 23-ára. Az időpont közeledtével viszont a bank megint az ügyfél javára módosította a feltételeket: 2009. február 4-én ugyanis a 2010 utáni évekre ütemezte át a hitel visszafizetését, és a törlesztőrészlet 0,3 százalékos nagyságát még tovább csökkentette, egészen 0,03 százalékra apasztotta.
Kényszerhelyzetben az MFB?
A fura ügylet természetesen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél dolgozó szakembereknek is szemet szúrt, és ellenőrzésbe kezdtek az MFB-nél. A 2010 áprilisában lezárt vizsgálatuk megállapította, hogy az MFB „sajátos kockázatkezelési” gyakorlata alapján „a bank kitettsége, és a folyósított hitelek megtérülésének kockázata az eredeti szinthez viszonyítva összességében jelentősen megemelkedett. A Rác Nosztalgia Kft. törlesztési képességének hiánya miatt folyamatosan újraprolongált banki törlesztési határidők, és a törlesztőrészletek összegének permanens csökkentése oda vezetett, hogy a 2004-ben kihelyezett 3,2 milliárdos hitel 2009-re több mint 2,6 milliárd forinttal megemelkedett” úgy, hogy közben az adós, a Rác Nosztalgia Kft. egy fillért nem fizetett.
Az Erős János vezérigazgató és az időközben elhunyt Fekete János elnöki főtanácsadó által irányított MFB a felügyelet kifogásaira akkor azzal érvelt, hogy a törlesztések átütemezésével kapcsolatos döntések előtt minden esetben szakértők véleményét kérte ki. Így többek között kikérték Fekete János vejének, Niklai Ákosnak – a Magyar Szállodaszövetség egykori tiszteletbeli elnökének – a véleményét is, aki megállapította: az épülő szálloda megfelel egy ötcsillagos hotel kritériumainak.
Az MFB többek között azzal is védekezett, hogy azért ugrottak meg a költségek, mert a régészeti feltárások előre nem látható problémákhoz vezettek, a hotel összterülete a tervezettnek végül a duplája lett, s mert időközben a még fel sem épült komplexumnál üzemeltető váltás történt, ez pedig többletköltségeket okozott. Ráadásul az eredeti költségvetésben még nem számoltak a rengeteg tanácsadói, szakértői, műszaki ellenőri díjakkal, és természetesen a menedzsmentet megillető jutalmazással sem. Mindez együttesen vezetett oda – állítja a bank előző, Erős-féle vezetése -, hogy az MFB kényszerhelyzetbe került.
A PSZÁF tudomásul vette az MFB észrevételeit (mit is tehetett volna mást), de azokat nem fogadta el. „Az MFB észrevételei ugyanis nem mondanak ellent a vizsgálat megállapításának, valójában alátámasztják azt, miszerint az MFB a hitelezés és a kockázatkezelés során folyamatosan többletkockázatokat vállalt. Ezek miatt a kockázati kitettség szempontjából kifejezetten hátrányos helyzetbe hozta magát.” Arról nem is beszélve, hogy a bank sem az ügyfél-, sem az ügylet minősítését nem végezte el, azt ugyanis „nem tartotta indokoltnak”, és erre vonatkozóan túlságosan is laza volt (esetleg szándékosan?) a pénzintézet belső szabályzata.
Offshore-háttér
Az PSZÁF 2010-ben úgy látta: az MFB veszteségét még csak megbecsülni sem lehet, az biztos, hogy mértéke 10 százaléknál valószínűleg nagyobb lesz, a rendelkezésre álló fedezet értéke erre viszont nem lesz elegendő. Értesüléseink szerint a bankhitel törlesztését a Rác Nosztalgia Kft. mind a mai napig nem kezdte meg, holott az első törlesztőrészletet már négy éve át kellett volna utalnia.
Az ügy pikantériájához tartozik, hogy 2004. október 25-én, amikor az Erős János vezette MFB hitelszerződést kötött a Rác Nosztalgia Kft.-vel, akkor a Kft. fő tulajdonosa, a Rác Beruházó, Befektető és Szolgáltató Kft. valójában egy ciprusi offshore-paradicsomban bejegyzett cég, a Framor Holding irányítása és befolyása alatt állt. Így arra a kérdésre máig nincs válasz, hogy mit tehet a bank, ha a pénzéhez akar hozzájutni.
Forrás: hetivalasz.hu