Bár még mindig nem kapták meg az idei, már megítélt működési támogatásukat a független színházak, megnyílt hétfőn a 19 független előadó-művészeti társulatot, 10 alkotóművészt és 9 civil szervezetet befogadó, 6000 négyzetméteres Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház. Van olyan színház, amely végre fedélhez, raktárhoz, próbateremhez, miniirodához jutott, mások annak örülnek, hogy olyan alkotókkal kerülnek egy térbe, akik más művészi területről érkeztek, és ebből később közös munka is lehet.
A megnyitó nem a siránkozásról szólt, hanem örömről, némi játékról és a bemutatkozásról, előadás-hirdetésről. Igaz, egy-egy ajtón – a HoppArt és a Szputnyik folyosóján – ott díszelgett a „zárolva”-felirat. A függetlenek ugyanis már többször nyilvánosságra is hozták: tartanak attól, a minisztériumra kirótt 17 milliárd forintos zárolás érinti a megítélt működési támogatásukat. Erre utalt a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) és több kulturális szakmai szervezet levelére érkezett kulturális államtitkári válasz is: „lesznek olyan kulturális szervezetek, projektek és intézmények, amelyek a tervezett támogatásokhoz nem vagy csak részben, esetleg a tervezettnél később juthatnak hozzá”.
Hogy pontosan kikről van szó, azt még nem tudni, bár a zárolásról szóló kormányrendelet október 8-án jelent meg a Magyar Közlönyben. A kulturális államtitkárságot újra a zárolás felosztásáról és a megítélt pénz átutalásáról kérdeztük, de konkrétumot most sem tudtak mondani. A válaszból annyi derült ki: még nincs végleges információjuk. Ha lesz, akkor válaszolhatnak arra, hogy mikor kapják meg a struktúrán kívüliek a megítélt összegeket.
A legtöbb társulat egyelőre arra koncentrál, hogy a közüzemi számlákat befizesse, ha tudja, a fizetésekkel sok helyen még adósak. A Közép-Európa Táncszínház vezetője, Szögi Csaba arra vár, hogy megtudja, a megszavazott 26 millió forintból mennyi jut nekik. Ha már az összeget tisztázzák, az átutalásig hitelt vehet fel a lakására – szeretne ugyanis fizetést adni a munkatársainak. Nem először kér ilyenformán banki kölcsönt, de korábban legalább tisztában volt a pályázati pénz nagyságával. (A kamatot saját zsebből állta.)
Mivel a színháztermük befogadóképessége csekély, és a tao, a társaságiadó-jóváírással járó magáncégadomány a jegybevétel nyolcvan százalékáig vehető fel, alacsony összeggel kalkulálhat. Ha év végéig nem érkezik meg a minisztériumi pénz, az a független szcéna kilencven százalékának megszűnéséhez vezethet – mondja a FESZ alelnöke, Erős Balázs, a MU Színház művészeti vezetője. Különösen nehéz helyzetben vannak az önálló épületben dolgozó struktúrán kívüliek, mert az Emmién kívül nincs más működési pályázat, csak produkciós. Ráadásul a rizikós időszak most kezdődik, a fűtési szezonnal.
Közismert, hogy a veszélybe sodort független színházak, tánctársulatok képviselik a legnagyobb sikerrel hazánkat a nemzetközi művészeti fesztiválokon. A száznál is több FESZ-tagot megkérték, írják meg, hány díjat kaptak, milyen fesztiválokon jártak az évadban. Egyelőre a tagok körülbelül tíz százaléka válaszolt, ők 36 díjat hozhattak haza, és 23 magyar, valamint nemzetközi fesztiválon vettek részt.
Bár Erős szerint a világválság miatt a külföldi meghívások száma is apad, a legtöbb csapat a nemzetközi megmérettetést, koprodukciót keresi – mármint azok, akiket nem automatikusan hívnak. A Maladype az évad elején bejelentette: az itthoni anyagi megszorítások, a külföldi koprodukciós felkérések és a távoli országokba szóló fesztiválmeghívások miatt hosszabb ideig nem játszik Magyarországon.
Duda Éva társulatával most költözött a Jurányiba: ők már banki kölcsönből dolgoznak, és külföldi munkákban keresik a lehetőséget. Ezekből a fellépésekből lehet egyedül félretenni – mondja. Persze még reménykedik abban, hogy megérkezik a működési támogatás. Addig is fizetős tánckurzusokat hirdetnek a próbatermükben, az egyik helyiséget pedig bérbe adták egy fotósnak, Dömölky Dánielnek.
Arról kérdeztük a Jurányi igazgatóját, nem életveszélyes-e megnyitni a befogadóházat, ha a függetlenek támogatása ennyire esetleges. Kulcsár Viktória szerint a korábbi évek tapasztalata alapján ez előre kalkulálható volt. Reméli, a nehéz időket átvészelik, és nem kell bezárniuk, mielőtt megnyitnának. Amúgy az előadó-művészek mellé civileket, alkotóművészeket is hívtak egyrészt azért, hogy művészek és művészi területek találkozzanak, másrészt, hogy a financiális háttér stabilabb legyen. Ez nem azt jelenti, hogy az alkotóművészek tartják majd el az előadó-művészeket, de segíthet időt nyerni. A külföldi lehetőségeken kívül a többi hazai, produkciós pályázatban ugyancsak bízik Kulcsár, és örök optimistaként azt gondolja: mindig abba a fűszálba kell belekapaszkodni, amely feléjük nyúlik.
Forrás: NOL.HU