Mintha egy különösen védett személy jött volna Budapestre, annyi rendőr és biztonsági ember állta körül a honi gazdasági tárca belvárosi épületét. Még a térfigyelőkamerával felszerelt furgont is kivezényelték, az újságírókat legalább hat „fülhallgatós” pásztázta árgus szemmel – pedig csak a Magyar-Azeri Gazdasági Vegyes Bizottság tartotta soros ülését.
Ramil Safarov kiadatása óta több mint öt hét telt el, de az azeri baltás gyilkos ügye változatlanul érzékeny pont – erre utaltak a fokozott biztonsági intézkedések is. Pedig Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi-külgazdasági államtitkára szerint a magyar kormány teljes mértékben lezártnak tekinti ezt – hangzott el a sajtótájékoztatón, ahol lapunk azt firtatta: a mostani magyar–azeri tárgyalásokon felmerült-e Safarov nagy nemzetközi hullámokat kavart kiadatása.
A kérdés kisebb lavinát indított el. Sahin Mustafayev azeri gazdaságfejlesztési miniszter először azt hangoztatta, mind a magyar fél, mind a Safarovnak rendkívüli elnöki kegyelmet adó Ilham Aliyev államfő a vonatkozó nemzeti törvények s a nemzetközi normák keretében járt el. Majd az egyre indulatosabbá váló Mustafayev arról beszélt, hogy a Safarov-ügy megértéséhez más kérdéseket is fel kellene tenni. Például azt, hogy 1992 óta miért van Azerbajdzsán területének húsz százaléka – értsd Hegyi-Karabah és az összekötő folyosó – örmény megszállás alatt, miért kényszerült egymillió azeri elmenekülni otthonából, és miért nem vonták felelősségre az azeriekkel szemben elkövetett népirtás örmény felelőseit. – Safarov szintén a megszállt területekről származik, Safarov maga is áldozat – zárta oroszul és emelt hangon előadott tirádáját Mustafayev.
A bakui vendég más tónusban beszélt a gazdasági együttműködésről. Mustafayev többször visszatért arra, hogy milyen meleg, baráti fogadtatásban volt részük itt Budapesten.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hazai cégek is bekapcsolódhatnak majd az azeri–grúz–török fejlesztésbe, amelynek célja, hogy a Kaszpi-tengertől Londonig vonaton lehessen eljutni. Szijjártó megerősítette, Magyarország több forrásból szeretné biztosítani energiaimportját, ezért abban érdekelt, hogy az azeri földgáz a – remények szerint egyszer majd megépülő – Nabucco vezetéken jusson el hazánkba.
Forrás: nol.hu