Alapvető változások zajlottak le az elmúlt tíz évben Magyarországon. A családok száma és mérete egyaránt csökkent, jelentősen nőtt a gyermeküket egyedül nevelők és az élettársi kapcsolatban élők aránya.
Egyre több háztartásban egyre kevesebb ember él, minden harmadik háztartás egyszemélyes. Ugyanakkor iskolázottabbak lettek az emberek, a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya egyaránt nőtt. Különösen a nők tanultak sokat az elmúlt évtizedben: mára közel 200 ezerrel több diplomás nő él az országban, mint férfi – derül ki a tavalyi népszámlálás előzetes adataiból. (A KSH a kérdőívek egy százalékát magában foglaló reprezentatív minta alapján ismertette az eredményeket.)
A legfontosabb változás, hogy tíz év alatt több mint 200 ezerrel csökkent a népesség, jelenleg 9 millió 982 ezer ember él Magyarországon. Negyedmillióval kevesebb gyerek van, az aktív korúak 200 ezerrel vannak kevesebben, az idősek pedig 245 ezerrel többen. Száz aktív korúnak most öttel több idős embert, viszont hárommal kevesebb gyereket kell eltartania, mint tíz éve. Folyamatosan emelkedik a nők aránya: mára 550 ezerrel vannak többen, mint a férfiak.
Tavaly a férfiak 48, a nők 37 százaléka volt nőtlen, illetve hajadon. Ez mindkét nem esetében több mint három százalékkal emelkedett tíz év alatt. Akkor egy nőre 1,47 gyerek jutott, mára 1,41. A családok száma és mérete egyaránt csökkent. A leggyakoribb családtípus ma az egygyermekes, 982 ezer ilyen család van. A második legnagyobb csoport a gyerek nélküli családoké (953 ezer), ahol házaspárok vagy élettársak élnek együtt. (Természetesen idetartoznak azok is, akik már felnevelték a gyerekeiket.) Kétgyerekes családokból jóval kevesebbet, 609 ezret írtak össze, három vagy annál több gyereket 219 ezer családban neveltek. Fontos változás, hogy az egyszülős családok aránya az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt, mint a megelőző tíz évben. Tavaly a családok 20 százaléka állt egy szülőből és egy vagy több gyerekből.
A mostanában parlamenti vitatémává vált élettársi kapcsolatok családokon belüli aránya elérte a 15 százalékot, az összes párkapcsolaton belül pedig 18 százalék fölé emelkedett az arányuk. A 2011-ben született gyerekek több mint negyven százalékának nem voltak házasok a szülei.
– A családok stabilitása jelentősen csökkent, ami főleg az élettársi kapcsolatok számának növekedése miatt van. Ezek ugyanis a kutatások szerint bomlékonyabbak, mint a házasságok, amelyek 44 százaléka felbomlik –mondja Pongrácz Tiborné demográfus. Hozzáteszi: az elmúlt évtizedben jelentős magatartás- és értékváltozás zajlott le Magyarországon. Egy 2009-es vizsgálat szerint a 30 éves nők fele, a 35 évesek közel negyede még gyermektelen volt, és jelentős részüknek nem volt tartós kapcsolata sem. Ezek az arányok – hívja fel a figyelmet a demográfus – tíz év alatt megkétszereződtek.
Ennek megfelelően alakult a háztartások aránya: egyre több háztartásban egyre kevesebb ember lakik. Száz háztartásra már csak 239 ember jut, ami tizennyolccal kevesebb, mint 2001-ben. Ezzel együtt még ma is azok a háztartások a legjellemzőbbek, ahol párok (házastársak vagy élettársak) élnek együtt egy vagy több gyerekkel vagy gyerek nélkül. Ugyanakkor arányuk az összes háztartáson belül tovább csökkent, míg a gyerekével egyedül élő szülők alkotta háztartások részesedése tovább nőtt.
Figyelemre méltó változás, hogy tíz év alatt 350 ezerrel nőtt az olyan háztartások száma, ahol legfeljebb ketten élnek. Az egyszemélyes háztartások száma negyedmillióval emelkedett, jelenleg már minden harmadik háztartás ilyen. A három- és négytagúak részesedése viszont folyamatosan csökkent, jelenleg a háztartások 19 százaléka tartozik az előbbi, 14 százaléka az utóbbi csoportba.
Örvendetes fejlemény, hogy a magyarok iskolázottsága számottevően javult az elmúlt évtizedben: mind a középiskolát, mind az egyetemet vagy főiskolát végzettek aránya emelkedett. Ennek ellenére a 15 éves és annál idősebb népesség harmada még mindig csak általános iskolát végzett, vagy azt sem fejezte be. A 18 évesnél idősebbek 32 százalékának érettségi a legmagasabb végzettsége, ami öt százalékponttal több, mint tíz évvel ezelőtt. A nők között továbbra is magasabb az érettségizettek aránya, mint a férfiak körében. A 25 évesnél idősebb lakosság 19 százaléka rendelkezett valamilyen felsőfokú végzettséggel tavaly, tíz évvel korábban ugyanez az arány még csak 13 százalék volt.
Különösen feltűnő a nők iskolázottságának emelkedése. Tíz év alatt a diplomás nők aránya nyolc százalékponttal, a férfiaké néggyel emelkedett. 2001-ben a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek és a felsőfokú végzettségűek aránya a férfiak körében magasabb volt, mint a nőknél. Tavaly azonban már nemcsak az érettségizettek között voltak többen a nők, hanem a diplomások között is: jelenleg 805 ezer nőnek és 622 ezer férfinak van valamilyen felsőfokú végzettsége. Pongrácz Tiborné szerint ez nem magyar jelenség, manapság már Iránban is több nő tanul a felsőoktatásban, mint férfi. Az azonban szerinte kérdéses, hogy Magyarországon azután is marad-e a női többség a felsőoktatásban, hogy a nők dominálta szakok egy részén, például a jogászképzésben, megszűnnek az államilag támogatott helyek.
Forrás: nol.hu