Én magam un. férjuram vagyok, aki egész eddigi élete legnagyobb szerencséjének éppen azt tartja, hogy kisgyermek korától mind a mai napig olyan hölgyek, gazdasszonyok vettek körül, akik igen nagy szakértelemmel és szeretettel végezték „a tűzhely körüli munkát”. . Merthogy nekem hiába volt mindig nagyon-nagyon jó étvágyam, én magam dupla analfabéta maradtam az efféle munkálatokban. A véletlen folytán akadt kezembe az 1939-ben kiadott „TŰZHELY KÖRÜL” és a „MIT FŐZZEK?” című tanácsadó kiadvány, amit azonnal lenyűgözve lapozgattam, olvasgattam. Ez még hagyján! Az azonban már kifejezetten meglepett, hogy a tűzhely körüli munkálatokban ugyancsak járatos kolléganőm, hasonlóképpen reagált e kiadványra, mint én. Így történt, hogy azonnal elkezdtük folytatásban közölni a „TŰZHELY KÖRÜL” –t, bízva abban, hogy ezzel a Ring olvasóinak is élményt, örömet okozunk. Megtisztelő volna számunkra, ha erről visszajelzést kapnánk Olvasóinktól.
Indul tehát a „TŰZHELY KÖRÜL”!
Ebben a kis füzetben a falusi háziasszonyok részére állítottunk össze olyan apró gyakorlati tanácsokat, melyek segítségével megkönnyíthetik nehéz és gondterhes munkájukat. Azt hisszük, hogy ezzel minden gazdasszonynak, de egyúttal férjuramnak is örömet szerezünk.
A gazdasszonynak azért, mert megmutatjuk neki sok dologban a módot, hogy minél kevesebb lótás-futással, minden meglepetésre felkészülve végezhesse a tűzhelykörüli munkáját, a férjuramnak meg azért, mert örök igazság az, hogy barátságos, jól vezetett otthon erősít a szerelmet szeretetté. Már pedig ebben a zord, mai időben egyedül az egymást megbecsülő szeretet az ami mindnyájunknak életörömet, életcélt adhat és erőt arra, hogy a nemzetnek és magunknak derék gyermekeket neveljünk.
„Ebben a kis füzetben a falusi háziasszonyok részére állítottunk össze olyan apró gyakorlati tanácsokat, melyek segítségével megkönnyíthetik nehéz és gondterhes munkájukat. Azt hisszük, hogy ezzel minden gazdasszonynak, de egyúttal férjuramnak is örömet szerezünk. A gazdasszonynak azért, mert megmutatjuk neki sok dologban a módot hogy minél kevesebb lótás-futással, minden meglepetésre felkészülve végezhesse a tűzhelykörüli munkáját, a férj- uramnak meg azért, mert örök igazság az, hogy barátságos, jól vezetett otthon erősíti a szerelmet szeretetté. Már pedig ebben a zord mai időben egyedül az egymást megbecsülő szeretet az, ami mindnyájunknak életörömet, életcélt adhat és erőt arra., hogy a nemzetnek és magunknak derék gyermekeket neveljünk.
HASZNOS TUDNIVALÓK
Ablakrámák, ha nem jól zárnak, csavarjunk össze ujságpapirost megfelelő vastagságú hurkaalakba, nedvesítsük meg és úgy tegyük a ráma közé. Ha megszárad és levált, újabb megnedvesítés után visszarakható.
Angolkóros gyermeknek kevés tejet és sok, zöld- főzeléket kell adni. A csecsemőknek anyatejet kell adni s ha ez nem lehetséges, akkor lisztlevesekkel, malátalevessel pótoljuk a tejhiányt. Sárgarépa, gyümölcsleves, fiatal állatok mája is nagyon jó nekik. Száraz, szellős, tágas lakásban lakjunk, . nyáron sokat legyen az ilyen gyermek napon, végtagjait maszírozzuk. Sósfürdőben is sűrűn fürdessük.
Arcpattanásosság esetén mossuk le az arcot reggel és este melegvízzel és háziszappannal. Este lefekvés előtt kenjük be az arcot táblaolajjal, hagyjuk rajta reggelig, reggel mossuk le fenti módon. A pattanásokat tisztára mosott kézzel nyomjuk ki, de lehetőleg így, hogy előbb gőzöljük az arcot.. Á gőzölés úgy történik, hogy kétliteres fazékban másfél liter vizet felforralunk, annak gőze felé hajolunk, miközben a fejünket letakarjuk kendővel. Vigyázzunk azonban, hogy a gőz el ne égesse az arcot.
Avas zsírt használhatóvá tehetünk úgy, hogy vasfazékban hevítjük, mihelyt megolvadt, öntünk hozzá 7 liter zsírra számítva egy liter lefölözött édestejet. Hamarosan barna, kellemetlen szagú hab keletkezik, ezt szedjük le mindaddig, amíg a zsírban semmiféle tejmaradék nem látszik. Mikor a zsír leülepedett, óvatosan leöntjük, hogy a lerakódott mink ne kerüljön a már megjavult zsírba.
Árpa a szemről Úgy mulasztható el, ha naponta 3—4-szer melegvizes borogatást teszünk a szemre. Borogatásra az úgynevezett borvizet használjuk, vagy pedig kamillateát, melyet úgy készítünk, hogy egy csipetnyit 5 percig főzünk egy csészényi vízben. Estére kenjük be az árpás szemet borvazelinnel.
Baromfi korát felismerjük a lábáról. Ha a baromfi lába durvabőrű, tompakarmú. sarkantyúja kemény. akkor a baromfi már öreg. A fiatal állat lába síma, sarkantyúja nincs kifejlődve, alsó csőre puha és hajlítható. Libák és kacsák csak akkor öregek, ha úszóhártyájuk vastag és csőrük kemény. Pulyka öreg, ha combja vörös, taraja, hússzakálla pedig vastag és szivacsos. Általában a csőr keménysége, valamint a hosszához mért szélessége annál nagyobb, minél öregebb az állat. Az öreg baromfi húsát úgy puhíthatjuk meg könnyen, ha a frissen vágott baromfit tollastul fejjel lefelé hideg vízzel telt szűk edénybe tesszük néhány órára, esetleg egész éjjelre. Különösen hasznos ez a fogolynál. A sütés és főzés kezdeténél pedig nagyon meleg legyen a tűzhely, hegy hirtelen kapjon forróságot. Utána mérséklődhet a meleg. Így eljárva az öreg szárnyas is olyan lesz, mint a fiatal.
Betegek fehérneműjének rossz szagát elvesszük, ha a mosáskor bőven teszünk a vízbe boraxot vagy mustárlisztet. De ezt azután Jól öblítsük ki.
Bélkólikát elsősorban káposzta, bab, kalarábé, borsó retek, paradicsom idézi elő. A bélkólikánál adjunk hashajtót, egy napig koplaltassuk az ilyen személyt, hasára tegyünk meleg borogatást.
Bolhát kutyából és mindenünnen elűzzük, ha az állat bőrét bedörzsöljük friss ürömmel. Megfelel a jó sűrű ürömfőzet is, amit mindenütt lehet a bolhairtásra használni.
Boraxot használjunk szóda helyett mosáshoz, mosogatáshoz, mosdáshoz. Nagyon jól tisztít, nem marja ki a kezet, kevesebb szappant kell fogyasztani, mosdásnál a bőrt simává teszi. Ha gyakran veszünk boraxos lábvizet nem lesznek bőrkeményedéseink. Zsíros hajat is mossunk boraxxal, sőt tojás eltartásához is használhatjuk, amennyiben egy liter vízbe 2 evőkanálnyi boraxot adva az oldat konzerválja a tojást.
Burgonya a falvakon a mindennapi élet tényezője. A burgonya eltartása legjobb szabadban, vermekben. Kb. 45 cm mély fenekén 90 cm széles, a tetején 150 cm széles árkot ásunk, melyet jó1 kibélelünk szalmával. Csak teljesen ép és száraz burgonyát öntsünk a verembe. Úgy halmozzuk, hogy háztetőszerűen álljon a kupac. Betakarjuk 15 cm vastagon földdel, majd szalmával és ismét 40 cm vastagon földdel. A kupac szélén rendes árkot ásunk, hogy a lecsorgó víz elfolyhasson. A hőmérséklet nem lehet több, mint kb. 10 fok, azért a kupac tetejében nyílásokat hagyunk, fát verünk bele, melyet később kihúzunk és szalmacsutakkal pótolunk. Ezt időnként kihúzzuk, hogy szellőzhessen a kupac. Úgy tesszük cl a répaféléket is. A burgonyát főzéskor előbb jól és többször mossuk meg. Azután annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje az edényben és befödjük. Addig főzzük amíg forr, de túlerősen ne főzzük. Hámozást forrón csináljuk. A burgonya ízét megjavítjuk, ha a főzővízbe egy kis meszet teszünk, a kirepedést pedig megakadályozzuk, hogyha egy kis sót, vagy ecetet teszünk a főzővízbe. A vizenyős burgonyát lisztesé tehetjük, ha kiteregetjük a tűzhely körül, hogy a víz elpárologjon belőle. A burgonya héját takarmányozáson kívül használhatjuk tisztításra úgy, hogy kifőzzük és a levével ablakot, bútort edényeket mosunk, melyek nagyon szépek lesznek tőle. Fiatal burgonyát csak nagyon jól megfőzve, vagy sütve szabad enni, mert könnyen mérgez.”