– A dán televízióban dolgoztam, aznap is oda tartottam biciklivel. Kaptam egy pirosat. Szórakozottan bámultam az elhaladó autókat, amikor észrevettem a lányt. Ült a bringáján hosszú fekete kabátban, a derekát öv fogta át, a nyakát a felhajtott gallér védte a széltől. Ott ült mozdulatlanul a hideg novemberi fényekben. Előkotortam a gépemet, és csináltam róla egy fotót. Így kezdődött minden – meséli Mikael Colville-Andersen, a Copenhagencyclechic.com oldal alapítója, a cycle chic, azaz a bringássikk kifejezés feltalálója.
Az angol anyától, dán apától született Colville-Andersen a kanadai Calgaryban nőtt fel. Pályáját újságíróként kezdte, s az írás hozta meg számára az első nagy lehetőséget is: a neves londoni napilap, a The Guardian felkérésére 1992-ben nyolc hónapig utazott és tudósított a széthullott Szovjetunió utódállamaiból.
– Hamar feltűnt, hogy az emberek sokkal idősebbnek néznek ki a koruknál. Tbiliszi felé vonatoztam, amikor belépett a fülkébe két grúz öregasszony. Rám néztek, és rémülten kérdezték, hol vannak a szüleim, és miért szöktem el az iskolából. Huszonnégy éves voltam – emlékszik vissza újságírói karrierjének kezdetére.
A Szovjetunióból nem tért haza: Moszkvában lett angoltanár, majd újra utazni kezdett, miközben alkalmi munkákból élt. Hongkongban szintén nyelvet tanított, Ausztráliában bárpultosként dolgozott. Végül Dániában telepedett le, ahol filmrendezőként és forgatókönyvíróként kezdett el működni. Emellett egy stílussal és városképpel foglalkozó blogot is vezetett, amely 2007-ben, a már említett fotóval szabályos forradalmat indított el.
– Az észak-amerikai ismerőseim értetlenkedve kérdezték, hogy a lányon miért van szoknya, csizma, elegáns kabát. Akkor jöttem rá arra, ami nekünk, koppenhágaiaknak fel sem tűnt: az egész világ csodál minket a városi biciklizés életstílussá alakítása miatt. A dánoknak a bicikli azonban teljesen hétköznapi tárgy. Amikor elindítottam a biciklisstílusokkal foglalkozó fotóblogot, az egyik barátom megjegyezte, hogy ez körülbelül olyan, mintha porszívókat fényképeznék – mondja az oldal történetéről az elmúlt hétvégén a magyar cycle chic divatbemutatója alkalmából Budapestre látogató blogger.
A kép, melyet egy amerikai újságíró az Egymillió biciklit elindító fotónak nevezett el, hamarosan a nagyvárosokban zajló életmódváltás szimbóluma lett: a válság hajnalán, az egyre inkább ökoirányba haladó világban a biciklizés stílusos és elfogadott közlekedési móddá vált, a cycle chic oldalak pedig Bogotától egészen Poznanig megjelentek a virtuális térben. A blog mellett egy program is elindult, melynek célja a városok „koppenhagizálása”, azaz a dán főváros élhetőségének exportálása, ahol a biciklizés központi szerepet játszik. A divat és a bringázás pedig kifejezetten inspirálóan hat egymásra: a The Guardian szerkesztői a világ tíz legjobb divatblogja közé választották a koppenhágai cycle chicet.
– Budapest abszolút pozitív példa.Elég az Andrássy úti divatbemutatót felidézni: nem karóba húzott, beállított modellek vonultak fel, hanem bárki nevezhetett. Ezeket a lányokat és fiúkat így látod mindennap az utcákon. Aznap sem csináltak semmi különöset, csak kinyitották a szekrényüket, és hozzáöltöztek a biciklijükhöz és a városukhoz – mondja budapesti tapasztalatairól.
A kerékpározás azonban néha túllép stílus és életmód ötvözésén. Egy alkalommal Los Angelesben, a város rossz hírű, etnikai feszültségektől sújtott részén tekert egy narancssárga biciklivel, amikor pirosat kapott. A zebrára ekkor egy kapucnis, kigyúrt fekete tizenéves lépett. Megállt Colville-Andersen előtt, szúrós szemmel végigmérte. Majd elmosolyodott, és ennyit mondott: király a bringád!
forrás: nol.hu