Az új Alaptörvény szellemisége egy a jelenleginél inkább áldozatbarát büntetőeljárási törvényt kíván – vélekedett Bárd Károly, a Közép-európai Egyetem jogászprofesszora a büntető perrendtartás megújításáról szóló konferencián Budapesten, pénteken.
A szakember szerint erre utalnak az alkotmány jogos védelemmel, vagy gyermekek, nők, idősek, fogyatékosok speciális védelmével kapcsolatos szabályai és általában az az oltalom, amit az új Alaptörvény a gyengébbnek, a sérülékenyebbnek biztosít.
Czine Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla büntetőkollégiumának vezetője az unióval kapcsolatos előadásában kiemelte: az európai közösség nem nemzetek feletti büntetőhatalom, de nagy hatást gyakorol a nemzeti büntetőjogra.
A 27 tagállamban félmilliárd állampolgár és 30 millió harmadik országból származó él 30 különféle büntető igazságszolgáltatási rendszer hatálya alatt – ugyanis Belgiumban külön flamand és vallon szisztéma működik, az Egyesült Királyságban pedig brit, skót és ír -, és évente 8 millió büntetőeljárás indul. A közösség feladata, hogy úgy alakítsa, közelítse egymáshoz ezeket a büntető igazságszolgáltatási rendszereket, hogy az elkövetőket az alapjogok tiszteletben tartásával közel azonos módon vonják felelősségre – fejtette ki a szakember.
Hozzátette, még mindig jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes tagállamok között: a lengyel büntetőeljárásban például a gyanúsítottal nem kell nyomban közölni gyanúsítása okát és csupán 14 nappal meggyanúsítása után kötelező védőt biztosítani számára, míg a francia eljárásjog szerint 24 órán belül kell ügyvéddel találkoznia a gyanúsítottnak, de a terrorcselekmények gyanúsítottjainál ez az idő 72 óráig is eltarthat, és akkor is csupán félóra hosszúságú lehet a védő és védence első találkozása.
Az elmúlt években uniós alapjogi dokumentumok rögzítették például a kétszeres büntetés tilalmát, ami azt jelenti, hogy ha egy cselekményért valakit az egyik tagállamban elítéltek, akkor ugyanazért más tagállamban már nem indítható ellene eljárás – mondta Czine Ágnes.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a konferencián arra hívta fel a figyelmet: a kodifikáció során nem szabad „visszanyesni a garanciákat”, de nem is kell „túllicitálni Európát”.
A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal által a Magyar Igazságügyi Akadémián szervezett konferencián előadást tartott több kúriai és felsőbírósági bíró, legfőbb ügyészségi ügyész, illetve jogtudós. A büntetőeljárási törvény átfogó megújítását szolgáló szakmai javaslatokat néhány héten belül juttatja el a hivatal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz. A kormány jogalkotási terve szerint az év vége felé kerülhetnek a parlament elé az új büntető törvénykönyvhöz kapcsolódó jogszabály-módosítási javaslatok.
Forrás: mti