A hagyománnyá vált Nemzeti tanévnyitón Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter tegnap délután hivatalosan is elindította a 2012/2013-as iskolai évet, amelynek egyik legfontosabb feladata szerinte az, hogy a tanári méltóságot helyreállítsák. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár „kiszámítható rendet szülő szabadságra és bizalomra épülő iskolát” ígért.
A rendszerváltás óta először van országos tanévnyitó egyházi iskolában – hangsúlyozta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a harmadik alkalommal megrendezett Nemzeti tanévnyitón a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában. Mint mondta, ez köszönet az egyháznak az elmúlt több mint húsz évben végzett munkájáért és kétezer éves tanításáért. De üzenet is egyben – folytatta –, hogy az egyházi iskolák ne akarjanak szigetek, zárványok lenni, hanem vegyenek részt a magyar oktatás megújításában.
A tárcavezető az 1017. magyar tanév – ugyanis 996-ban Pannonhalmán volt az első hivatalos tanévnyitó Magyarországon – nyitányán arról beszélt, hogy e megújítás egyik legfontosabb lépcsőfoka a tanári méltóság helyreállítása, hiszen „a leordított, nevetségessé tett, olykor le is köpött” tanárok százai lelkileg megnyomorított diákok és szülők ezreit feltételezik. Balog Zoltán kifejtette, valódi szakmai-közéleti diskurzusra van szükség a tanügyről, amelyben az álláspontokat nem az határozza meg, hogy valaki szereti-e a kormányt, avagy sem. Mint mondta, ebben „mi, politikusok a háttérbe vonulunk”, s a törvények révén csak kereteket teremtünk hozzá, mindennek a megvalósulása azonban „önökön, pedagógusokon, diákokon, szülőkön múlik”. Balog Zoltán úgy vélekedett, a feladat az, hogy az a kamaszkorban kikerülhetetlen érzés, amely szerint „nem kellek senkinek”, ne válhasson életstratégiává: ha úgy érzem, nem kellek, elmegyek itthonról. Ehhez a miniszter szerint nemcsak jó iskolára, de jó kormányra és erős kultúrpolitikára is szükség van. Balog szerint a kereső fiatalok megtalálják a válaszokat.
„Amikor az új iskolaévet megnyitjuk, az első gondolatom a főhajtásé olimpikonjaink előtt, akik nemcsak teljesítményükkel, emberi megnyilvánulásaikkal is lenyűgöztek bennünket” – mondta ünnepi beszédében Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár az ez évtől kezdődő mindennapos testnevelés kapcsán rámutatott, az, hogy sportolóinktól „tizenhét érmet kaptunk ajándékba”, élő példája annak, hogy kitartással, akaraterővel az ember mire viheti, s hogy miként kell elviselni a fájdalmat vagy a kudarcot. „Mindennap sportolni, mozogni kell, hogy képesek legyetek megvalósítani álmaitokat” – fordult a diákok felé.
Hoffmann kitért a szombaton hatályba lépett új köznevelési törvényre, amelyre szerinte azért volt szükség, mert „a hosszú évek óta foldozgatott régi csak kullogott” a megváltozott körülmények nyomában. Szavai szerint a korábbi jogszabály idején csak arról volt szó, hogy „fegyelem és rend híján egyik tanév túlélje a másikat”, amit tanuló, pedagógus és szülő egyaránt megsínylett. Arról, milyen hatása lesz az új törvénynek, Hoffmann Rózsa egy csíkszeredai diák gondolatait idézte fel, aki szerint „egy jó tanár már az ajtóban, szavak nélkül kivívja magának a tiszteletet”. A „kétkedőknek”, akik azt kérdik: „Hol a szabadság?”, az államtitkár azt üzente: „Kiszámítható rendet szülő szabadságra és bizalomra épülő iskolát ígérünk.”
Hoffmann Rózsa korábban a Semmelweis Egyetem tanévnyitó rendezvényén arról beszélt, „nem tartható, nem erkölcsös, gazdaságtalan és igazságtalan”, hogy egy ország adófizetői a keresetük után fizetett adójukból ezerszámra képezzenek olyan fiatalokat, akiknek a diplomáján még alig száradt meg a tinta, és máris külföldön kamatoztatják az itt megszerzett tudásukat.
Kövér: Nem csak a hatékonyság számít
„Fényforrások csak a géniuszok lehetnek, lámpavivő azonban bárki, aki hisz abban, hogy dolga van a világon, és másoknak is utat mutat. Az egyházi iskolák ilyen lámpavivőket akarnak képezni. Jövőt teremtőket, akiknek hitük van, s akiknek a jövő nem titok, hanem lehetőség” – mondta az Országgyűlés elnöke a Litéri Református Iskola tanévnyitóján. Kövér László emlékeztetett, korunk jellemzője, hogy összekeverik az igazságot a hamissággal. „Különbséget tenni s rendet teremteni az egyik legfontosabb képesség, amit el kell sajátítani” – fogalmazott. Mint mondta, életünk értelme kerülhet veszélybe, ha a sok hamis kordivattal szemben nem tudjuk megfogalmazni és gyakorlattá tenni az igazi értékeket. Kövér hangsúlyozta, meghatározó a pedagógusok szerepe, mert az ő szívük, emberségük, jóról-rosszról alkotott véleményük nélkül az iskolák közüzemek lesznek, ahol az anyagi jólét instrumentumait előállító munkásokat képezik. „Olyan hazát szeretnénk, ahol nem mindent a hatékonyság, a termelékenység és a profit fogalmával mérünk, ahol az emberek értékét nem pusztán az önérdek-érvényesítő képességük szabja meg, hanem tehetségük és emberségük” – fogalmazott. (FA) Tarlós István itthon maradásra buzdított
Őrizzék meg az egyetem hagyományait, legyenek bátrak és kitartóak, és a diploma kézhezvétele után legyenek a nemzet hűséges építőmesterei, maradjanak itthon és segítsék az országot – buzdította a hallgatókat Tarlós István a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szombati tanévnyitóján. A főpolgármester szerint aki itt kapja meg diplomáját, az nemcsak a tárgyi világ építőmestere, szerkesztőmestere lesz, hanem nemzetalkotó emberré is válik. Beszédében szólt arról, hogy az itt tanulók józan, arányos, racionális gondolkodásmódjára egyre inkább szükség van az élet számos területén, ott is, ahol ma talán még nem is sejtik. Kiemelte, hogy az egyetem nemzetközi szinten is méltó helyet foglal el, s ez egyúttal felelősséggel is jár. Tarlós az 1956-os forradalomra utalva arról is beszélt, hogy műegyetemistának lenni különleges státus. A hallgatók ugyanis olyan lelki és társadalmi közegbe, közösségbe kerülnek, ahol október 23-án arra emlékezhetnek, hogy elődeik emberségből és hazafiságból is hitet tettek. (MTI)
Forrás: MHO