Csaknem 1,3 millió diáknak kezdődik meg a tanítás, a nemzeti tanévnyitót vasárnap Pécsett tartják. Noha a hétfőn kezdődő új tanévben lényegében csak az első, ötödik és kilencedik évfolyamokon megjelenő mindennapos testnevelésóra lesz újdonság, év közben az állami fenntartásba vétellel komoly változást él majd át a közoktatási rendszer.
A hagyománnyá vált nemzeti tanévnyitó ünnepséggel vasárnap délután Pécsett elkezdődik a 2012/2013-as tanév a csaknem 1,3 millió általános iskolás, gimnazista, szakközépiskolás és szakiskolai diáknak. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumban az esztendőt Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter nyitja meg, majd Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is beszédet mond. Az új tanév – mivel a nemzeti köznevelési törvény csak fokozatosan lép életbe – egyelőre nem tartogat sok újdonságot. Szeptember 1-jétől hatályos a tankötelezettség felső korhatárának 16 évre csökkentése, amely első alkalommal azokra vonatkozik, akik a 2011/2012-es tanévben nyolcadik vagy ennél alacsonyabb évfolyamra jártak. Nagyobb változást ezenkívül a most az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamot megkezdő tanulók érzékelnek majd: nekik szeptembertől mindennap lesz testnevelésórájuk. A később felmenő rendszerben a többi évfolyamon is kötelezővé váló testmozgás kapcsán Hoffmann Rózsa korábban azt mondta, a gyerekek érdekében ellenőrizni fogják ezek megtartását.
December végéig az iskolákra vár az a feladat, hogy áttekintsék pedagógiai programjukat a törvénynek és a várhatóan még szeptemberben megjelenő kerettanterveknek megfelelően. Mindemellett szeptember 1-jén feláll a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ: az oktatási intézmények – az óvodák kivételével – 2013. január 1-jétől kerülnek állami fenntartásba. Az önkormányzatoknak szeptember 30-ig kell jelezniük szándékukat, hogy meg kívánják-e tartani iskoláikat, majd október végéig nyilatkoznak arról, köznevelési szerződés keretében valóban vállalják-e a fenntartást.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az eddigi liberálisabbal szemben erősen központosító rendszer épül ki. Mendrey László, a szervezet elnöke elismerte, hogy a közoktatás átalakításra szorul, de mint mondta, „a közoktatás hajóját nem iránymódosításra, hanem irányváltásra kényszerítik a törvények”. Hasonlóan nyilatkozott Hiller István (MSZP) is, aki úgy vélekedett, 2013-ban olyan lesz a magyar iskolarendszer, mint 1973-ban volt: a tanárok állami iskolákban, államilag kinevezett igazgatók vezetésével az állam által ellenőrzött tananyagot oktatják majd, s mindezt egy központból irányítják.
A Hiller István oktatási minisztersége idején az esélyegyenlőségi főosztályt vezető Borovszky Tímeáról – akit a minap a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felfüggesztett börtönre ítélt – a politikus azt mondta, az ügyben tárcavezetőként ő fordult a hatóságokhoz, ám Borovszky oktatásügy melletti elkötelezettségében és tisztességében sosem kételkedett.
5 perces interjú: Sótonyi Péter, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának dékánja
– Új vezetőként önnek az első, az intézménynek a kétszázhuszonhatodik tanéve indul most. Tegnapi megnyitójában a távolabbi tervek között említette a hippológusképzés megalapozását is. Kikből, kiknek és miért lenne szükség „lótudósokra”?
– Indul az új Nemzeti lovasprogram, amelynek kulcskérdése, hogy lehetőség szerint az általános iskolában vezessék be a lovaskultúra oktatását. Ehhez viszont nincs szakember és elegendő ló. Az agrár-, az állatorvosi és a testnevelőképzésből szerintem senkit nem lenne szabad kiengedni lovastudás nélkül.
– Ám olyan ember sincs, aki őket tanítaná.
– Így van, éppen ezért szükség lenne arra, hogy a főiskolai képzés szintjén megjelenjen a hivatásos lovastanári, -szervezői szak, amelyre mesterszak, később akár doktori iskola is épülhetne. Erre a mi intézményünk lehetne a leghivatottabb a közép-európai térség meghatározó pontjaként is.
– Az állatorvosról ma sokan a hobbiállatokat magánpraxisban kezelő szakemberre asszociálnak. Gondolom, ez nem volt mindig így. Milyen feladatuk van ezenkívül?
– Régen férfiszakma volt a miénk, az emberek a vidéket járó gumicsizmás, haszonállatokat vizsgáló és gyógyító emberrel azonosították az állatorvost. A magyar mezőgazdaság átalakulásával azonban jelentősen visszaesett az ország sertés- és marhaállománya. A hagyományos értelemben vett állatorvoslás tehát megváltozott, a szakemberek többsége ma valóban a kisállatok gyógyításából él. Európát viszont nem az érdekli, hogyan kezel beteg cicát egy magyar orvos, hanem a tőlünk kikerülő élelmiszer biztonsága foglalkoztatja. Az, valamint a haszonállatok egészségügye és a járványtan szintén az állatorvosok kezében van, a területet kiemelten kell majd fejleszteni. (NIC)
Forrás: MHO