Sokévnyi huzavona után megszületett a kormányzati akarat a hatalmas adókiesést okozó józsefvárosi kínai–vietnami piac bezárására. A több minisztert is érintő döntést megalapozhatja az is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem terjeszkedése miatt új zöld területekre van szüksége a Józsefvárosnak. Ráadásul a kerület önkormányzata is határozott a tekintetben, hogy a „bódéváros” jelenlegi formájában nem működhet tovább.
A múlt héten két arab férfi karddal megsebesített egy vietnami nőt és egy férfit a józsefvárosi piacon. Az ügyben akkor a rendőrség gyorsan és hatékonyan lépett fel, a piac azonban az eset alatt is jórészt zavartalanul üzemelt. Kocsis Mátétól, a VIII. kerület polgármesterétől megtudtuk: a piac működése becslések szerint tizenkét-tizenöt milliárd forintnyi adóbevétel-kiesést jelent az államnak évente, ráadásul folyamatos itt a bűnözés, és az idegenrendészeti problémák is gyakoriak. A közbiztonság valóban nem a legjobb, a piacon pedig nem egy olyan eszköz vásárolható, amely veszélyes lehet. Nem feltétlenül kell pult alatti vagy sötét zugokban lezajló ügyletekre gondolni. Ottjártunkkor a kapuban egy férfi a következő felhívással fordult hozzánk: „Számlát, pillangókést, bokszert, sokkolót tessék” , majd szemléltette ez utóbbi eszköz működését is, nem kis riadalmat keltve a nézelődőkben.
A Kőbányai út mellett fekvő terület – az egykori Ganz-teleppel szemben – egyébként a MÁV tulajdonában áll, bérleti díjként pedig hozzávetőlegesen harmincmillió forintot kap havonta érte. A felmondási idő százötven napos, tehát ha megvan a kormányzati szándék, záros határidőn belül kiköltöztethetők a gyakran kétes eredetű árut kínáló „kereskedők”. Úgy látszik, erre egyre nagyobb az esély, ugyanis a kabinet folyamatosan tájékozódik a piaccal kapcsolatban. Megtudtuk: kormányzati szinten folyik az egyeztetés az ügyben, bár döntés egyelőre még nem született. A MÁV-nak egyébként korábban Gál András Levente, a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos is levelet küldött, hogy felhívja a figyelmet a piaccal kapcsolatos anomáliákra. Így tesz most Kocsis Máté is. A MÁV vezetőségének címzett levelében pontokba szedte azokat a tényeket, amelyek a piac felszámolása mellett szólnak. Amellett ugyanis, hogy a terület a hazai feketegazdaság egyik melegágya, súlyos terhet jelent az önkormányzatnak: egyrészt köztisztasági, másrészt közbiztonsági szempontból. A piac mellett kardoskodók egyébként a legtöbbször azt az érvet hangoztatják, hogy ott a szegényebb rétegek vásárolnak, szociális szempontból tehát nem lenne tisztességes a lépés. Kocsis Máté szerint már régen nem erről van szó, és a józsefvárosi kispénzű embereknek más helyszínen, törvényes keretek között kell biztosítani az olcsó vásárlási lehetőséget.
Ismert, a kormány döntött a Ludovika-projektről, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem építése és a hozzá kapcsolódó épületek kivitelezése év végén elindul. A projekt része a jelenleg közparkként szolgáló Orczy-kert is, amely egyelőre a VIII. kerületi önkormányzat kezelésében áll. Kocsis Mátétól megtudtuk: az állam épp azzal a területtel kárpótolná a kerületet, ahol a tigrisnek is nevezett piac áll. „A tervek szerint a terület egy részén sportparkot létesítünk – gördeszkapályával, kézilabda- és futballgrunddal –, a másik részen pedig reményeink szerint szociális bérlakások épülnek majd” – tájékoztatott. A piac azonban mindkét projekt útjában áll. A polgármester úgy látja: a területet még azelőtt célszerű „megtisztítani”, hogy az az önkormányzat tulajdonába kerülne. Szerinte az államnak – a Ludovika-projektnek, a MÁV-nak – és az önkormányzatnak is érdekében áll, hogy a kaotikus körülmények közt működő, balkáni helyre emlékeztető piac e formájában megszűnjön.
A felszámolással azonban számos érdek sérül majd. Hogy a piac mögött mekkora üzleti érdekek húzódnak, arról sokat elárul az Országos Kereskedelmi Szövetség becslése is. Vámos György, a szervezet főtitkára szerint a piacon évente százmilliárdos forgalom bonyolódik le. Ennek csupán kisebb része a vásárlók által generált forgalom, az ügyletek nagy részét a vállalkozások árubeszerzése teszi ki. Vámos György elmondta, a legtöbb belvárosi ruhaboltban vagy a bevásárlóközpontok butikjaiban is találni olyan darabot, amely innen vagy egy hasonló elosztóhelyről származik. S hogy minden esetben kérnek-e számlát a viszonteladók, szinte költői kérdésnek tűnik. A szemközti Ganz-telepen folyik egyébként a nagyobb biznisz: a vámhatóság információi szerint ez az egyik legnagyobb elosztóterület ma Magyarországon. Itt cserélnek gazdát a hamis márkajelzéssel ellátott vagy csempészett áruk. Információink szerint a közelben illegális varroda is üzemel, ahol a szorgos távol-keleti kezek rávarrják az egyébként ócska árura a hamis márkajelzést. S bár az adó- és vámhatóság munkatársai szinte mindennap tartanak ellenőrzést a piacon, és ha kellő is az elszántságuk, lehetetlen véget vetni a visszaéléseknek. Információink szerint felmerült, hogy a piac bezárása zavart okozhat a kínai kapcsolatokban, ám kiderült, az üzemeltetők mögött vietnami és arab vállalkozók állnak.
MH-információ