A horgászengedély ára simán „bejön” a Hárosi öbölben
A szokatlanul meleg s olykor csapadékos időjárás ezen a nyáron megnehezítette a dunai horgászok életét, mert a táplálék gazdaggá vált vízben a halak nem éheztek rá a horogra. A megszokott nagy fogás ezen a nyáron többeknél elmaradt. A természet azonban így is felejthetetlen élménnyel kárpótolja azokat, akik a Hárosi öbölbe vásárolják meg a horgászjegyüket, mert az évtizedek óta védett Háros szigetet az ártér vadjai mostanra foglalták vissza.
A főváros huszonhárom kerülete között a XXII. kerület a saját Duna parttal rendelkező kerületek csoportjába tartozik. S mind között a legszerencsésebb abban (a III. kerülettel vetélkedve), hogy a Duna part itt a leghosszabb, mert itt található a védett Hárosi öböl, amelynek két oldala „duplán számít”. Ráadásul itt található az egész hazai Duna szakasz egyik legjobb horgászhelye. Az öböl egyik fele lakott, itt fogadja a horgászokat a Baross Gábor Horgászegyesület telepe és zsúfolt csónakkikötője. Az öböl túloldalán a Háros sziget természetvédelmi területe zöldell, ahonnan Horváth László sporthorgász szerint esténként őzek jönnek ki inni a Dunára. 
Gyakori a róka, sőt, a szigeten megtelepedtek a hódok is. Az éjszakai horgászatok idején gyakran hallani erős csörtetést bozótból: recseg-ropog minden, ami szerinte akár egy kisebb vaddisznókonda jelenlétére is utalhat. Mint megtudom, érdi lakos és a kereskedelemben dolgozik. Hetente háromszor-négyszer jön ki ide, s amikor teheti itt is alszik, de nem egyedül! Vele van Bogi, a kis barna Yorkshire terrier, amit a beszélgetésünk közben kézbe kellett fognia, mert rögtön az első percben elkapta hátulról a nadrágom szárát. Őrizte a gazdit, s így őrködik egész éjjel, ha gazdája elalszik a bojlis (egy újfajta modern ponty csalival ellátott), s elektronikus kapásjelzővel fölszerelt botjai mellett. – Aztán másnap – nevet Horváth – átalussza az egész napot. Amíg beszélgetünk, egy másik horgász, Buza József a vízre tolja csónakját, hogy átevezzen a Hárosi öböl túlsó patjára. Keszeget akar fogni csalinak – mondja. Az M0-ás híd pilléreinél éjszaka csónakból harcsázni fog. – Milyen az idei haljárás – kérdezem közben a damilját megigazító Horváttól.– Rosszabb, mint a tavalyi – mondja – a szokatlanul meleg és néha túl csapadékos időjárás miatt rengeteg a féreg és a csiga, s mivel a vízállás is magasabb, a pontyok több táplálékot találnak, mint 2011-ben. A tavalyi nagy fogás – ez nálam a 8-10 kilós pontyot jelenti – ilyenkor már megvolt! Idén 4-5 kilós halnál még nem fogtam nagyobbat. Talán majd ősszel! Az ettől az évtől 30 ezer forintra drágult horgászengedély ára azért már így is simán bejött, s hol van még az év vége!
Pálóczi Antal