Az Európai Bíróság a magyar bírák nyugdíjazása kapcsán az Alkotmánybíróság által egy már megsemmisített jogszabályt vizsgál – hívta fel a figyelmünket az ügyben indított eljárásokkal kapcsolatban Gellért Ádám nemzetközi jogász. Mások arra a kevésbé emlegetett adatra mutattak rá, hogy az érintettek majdnem nyolcvan százaléka nyugdíj mellett dolgozott. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy a bírói nyugdíjazás miatt indult nemzetközi eljárásoknak mi lehet a végük, de sokak szerint hazánkat megint megpróbálják majd szégyenpadba ültetni. A nyugdíjba küldött bírák egy része az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, de az ügyet az Európai Bíróság is tárgyalja, méghozzá soron kívül.
Gellért Ádám nemzetközi jogász lapunknak elmondta: az Európai Bíróság megállapíthatja a jogsértést, és kötelezheti hazánkat a törvénytelen állapot rendezésére. Jogsértés esetén az EB bírságot is kiszabhat, ám nem rendelheti el a nyugdíjba küldött bírák visszahelyezését. Ezekről a kérdésekről a magyar munkaügyi bíróságok határozhatnak egyedi eljárásokban. Gellért Ádám ezzel együtt arra a furcsa helyzetre is rámutatott, hogy az uniós bíróság egy már a magyar Alkotmánybíróság által megsemmisített, tehát nem létező jogszabályt vizsgál. Hozzátette: az EB szerint megengedett, hogy csak egy bizonyos munkát végző csoport öregségi nyugdíjkorhatárát csökkentsék, de annak objektívnek és arányosnak kell lennie.
A kártérítéssel kapcsolatban a jogász elmondta: a luxemburgi EB-vel szemben a strasbourgi emberi jogi bíróság egyéni esetekben – ahogy ezt hazánkkal szemben a vöröscsillag-perben is tette nemrég – már kötelezheti Magyarországot arra, hogy jogsértés esetén kártérítést fizessen az elbocsátott bíróknak. Ismert, a nyugdíjazott bírák közül kártérítési igénnyel 105-en ehhez a bírósághoz fordultak, de Gellért Ádám szerint a gyakorlatot elnézve, ügyükben egy-két éven belül várható döntés. Hogy egy kártérítés mekkora összegű lehet, és mi alapján számolnák ki, azt egyelőre csak találgatni lehet.
Beadványaik alapján az érintettek elsősorban a tulajdonhoz való joguk sérülésére helyezték a hangsúlyt, magyarul arra, hogy a nyugdíjazásukkal elesnek attól a jövedelemtől, amelyre a korábbi szabályok alapján számíthattak. Bírósági forrásaink ennek kapcsán ugyanakkor felhívták a figyelmünket arra az adatra, miszerint a nyugdíjazással érintett 231 bíró közül a törvény hatályba lépésekor 186 – saját kérelmére – már nyugdíjasként, tehát a nyugdíjának folyósítása mellett dolgozott. A 2012-ben nyugdíjba vonuló bírák több mint fele betöltötte a 65. életévét. Külön érdekesség, hogy a törvényt megsemmisítő alkotmánybírósági határozathoz különvéleményt fűző Balsai István alkotmánybíró ezzel kapcsolatban rámutatott: ennek a sérelemnek az orvoslása elsősorban költségvetési és nem alkotmányos kérdés.
Forrás: magyarhirlap.hu