Többek között a társaságiadó-kedvezményből származó pénzek sikeres felhasználásáról, a létesítményfejlesztésekről, a fogadási csalásokról, a Puskás-hagyatékról, az akadémiákról, a sportággal kapcsolatos álmairól, továbbá a magyar szövetség (MLSZ) munkájáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök abban a futball-évértékelő interjúban, amelyet a felcsúti Puskás Ferenc Akadémia honlapjának adott.
A társaságiadó(tao)-kedvezményről azt mondta a kormányfő, hogy az „igazi nemzeti sikertörténet. Ez egy németesen szervezett futballkultúra számára is komoly megterhelést jelentett volna. És ezt idáig Magyarország jó százalékban teljesítette”.
A Csányi Sándor vezette MLSZ munkáját értékelve megjegyezte, hogy a szervezet kudarcot vallott volna a tao-törvény lebonyolításában, ha nem került volna sor időben a szövetség szervezeti átalakítására. Hozzátette: „messze még az a pillanat, amikor minden a siker irányába mutatna”, de „nem szabad főben járó bűnnek tekinteni”, hogy az MLSZ egyes területekhez, így az utánpótlás-válogatottak kérdéséhez lassabban „ér oda”.
Az MLSZ szerinte emberfeletti munkát végez: „Az NB I pénzügyi konszolidálása nagyon komoly feladat, s azt szerintem az MLSZ stabilizálta, még ha van is jó néhány klubnak anyagi problémája, de jól láthatóan a rendeződés és a stabilitás felé mennek a dolgok” – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök hatalmas feladatnak nevezte a bajnokság átszervezését is, egyetértve azzal, hogy ismét egycsoportos lesz az NB II, még ha ez sok nehézséget okoz id az akadémiáknak, mivel az NB I-es klubok második csapatát kitiltották az NB II-ből. Az MLSZ ezzel megteremtette a lehetőséget, hogy a másodosztály komolyan vehető bajnokság legyen, és így az alsóbb osztályokból áramolhatnak a tehetségek az élvonalba – mondta.
Orbán Viktor a bundaügyről is beszélt:
„A fogadási csalás olyan, mint a pestis meg a kolera: ha fölüti a fejét, ott nem szabad gondolkodni, irtani kell. (…) Aki életében csak egyszer is bundázott, az nem szeretheti a játékot. Ezért csak a korlátlan, súlyos, elrettentő ítéletekben reménykedhetünk. A magyar ügyészség jól harcolt a bundaügyben, és remélem, jól fog harcolni a jövőben is.”
A kormányfő szerint „folyamatos hangulatkeltés zajlik a sportlétesítmények fejlesztése ellen, de nem szabad megijedni ettől, világossá kell tenni az emberek előtt, hogy nem a futballról van szó, hanem a saját gyerekeinkről”.
„Amikor stadiont építünk, létesítményeket fejlesztünk, akadémiákat hozunk létre, bevezetjük az adórendszert, ami támogatja a létesítményeket a futballban, a jégkorongban, a kosárlabdában, a vízilabdában és a kézilabdában, akkor azt mind a gyerekeink érdekében tesszük. Az MLSZ készített egy átfogó felmérést, egy térképet, ami alapján ütemesen, 10-15 év alatt a méreteiben magyar, de minőségében a németországihoz hasonló állapotokat tudunk majd létrehozni” – mondta Orbán Viktor, aki hozzátette, a debreceni stadion építésének előkészítése már el is kezdődött, „a Fradi-stadion építésére történő kormányzati rábólintás néhány perc kérdése”, és az újpestiek is keresik a kormánnyal a kapcsolatot, hogy a létesítményfejlesztésről megállapodást tudjanak kötni.
A új nemzeti stadionnal kapcsolatban elmondta, hogy nemcsak futballstadionról van szó, hanem atlétikai stadionról, jégpályáról, nagy vizes olimpiai központról, a Körcsarnok felújításáról, a biciklisták központjának újjáépítéséről, tehát egy nagy, nemzeti sportlétesítményről, amelynek része a Puskás Stadion is.
Orbán Viktor beszélt álmáról, a Puskás Intézetről is. Mint fogalmazott, olyan létesítményt szeretne, amelyben helyet kap könyvtár, múzeum, a tárgyi emlékek, a szakmai anyagok, és az intézet oly módon kapcsolódna be az oktatási rendszerbe, hogy iskolai csoportok tehetnének kirándulást a magyar futball múltjába.
A Puskás Akadémia alapítójaként az intézmény terveiről és változásairól is beszélt, így a tao-pénzből épülő 3500 férőhelyes centerpályáról, valamint arról, hogy Paulo Sousának, a Videoton portugál vezetőedzőjének szakmai felügyelete alá került az akadémia irányítása. Ettől azt reméli, hogy az első csapatnál tapasztalható stílus, gondolkodásmód, munkamódszer és -etika megjelenik az utánpótlás játékában is. A külföldi tréner kapcsán megjegyezte: „nem azt a kérdést érdemes föltenni, hogy mit keresnek itt a külföldiek, hanem az a kérdés a helytálló, miért nincsenek magyar edzők külföldön?”
Orbán Viktor szerint nem a jó ificsapat, hanem a jó felnőtt együttes a cél, azaz „az akadémia nem a tömegsport, hanem a világelitbe kerülni esélyes tehetségek iskolája, vagy az kellene, hogy legyen”.
A Slovan-Videoton meccsel kapcsolatban azt mondta, hogy tisztelője Szlovákiának, „mert 2002 és 2010 között, amíg mi szerencsétlenkedtünk, ők átszervezték az országukat, és öles léptekkel felzárkóztak hozzánk, sőt itt-ott meg is előztek bennünket (…). És ez a futballban is így van, hiszen ők kijutottak a vb-re, mi meg nem. Tehát van okunk arra, hogy a szlovákokról pozitív módon nyilatkozzunk, de azt gondolom, hogy a magyar klubfutball ma már előrébb tart (…) úgy érzem, hogy a mindenkori magyar bajnokesélyestől elvárható, hogy a szlovák bajnokesélyest el tudja ütni egy nemzetközi kupában a továbbjutástól.”
A válogatottról így beszélt a miniszterelnök:
„Az a szóösszetétel, hogy szerethető válogatott, nálam 250 felé emeli a vérnyomást. Mit lehet csinálni egy válogatottal, ha nem szeretni?! Ez is szép célkitűzés, de ennél azért magasabbra is tehetnénk a mércét. Például, hogy sikeresek legyünk, kijussunk egy nagy tornára, legyen világverő válogatottunk. Én ilyen dimenziókban álmodom. És nem is kétséges, még nyugdíjas korom előtt ülök én még olyan mérkőzésen a lelátón, ahol a legmagasabb kategóriában jegyzett csapatot verünk majd el, és nem barátságos meccsen, hanem egy világversenyen.”
Forrás: mti