Mekkora szerepet játszik egyes betegségek kialakulásában a genetika, és mekkora a környezeti hatások, valamint az életmód jelentősége – ezekre a kérdésekre is választ adnak a Semmelweis Egyetem (SE) Radiológiai és Onkoterápiás Klinikájának szakorvosjelölt kutatói által végzett ikervizsgálatok, kiindulva abból, hogy az egypetéjű ikrek genetikai állománya száz százalékosan megegyező.
Mint a Semmelweis Egyetem csütörtöki közleménye kiemeli, Magyarországon az 1980-as évektől Métneki Júlia és Czeizel Endre foglalkozott ikerkutatásokkal, nemzetközi szinten jelentős eredményeket értek el, ennek ellenére a 90-es évek elején abbamaradtak a vizsgálatok. Tárnoki Ádám és ikertestvére, Tárnoki Dávid, akik 2006 óta foglalkoznak ikervizsgálatokkal, megkeresték Métneki Júliát, és így újjáéledt a hazai ikerkutatás. A statisztikai analízist Magyarország egyetlen ikerstatisztikusa, Littvay Levente végezte.
Két éve fejezték be egy nagy nemzetközi ikervizsgálat adatfelvételét, az eredmények elemzése és tudományos folyóiratokban való publikálása jelenleg folyamatban van. A kutatásban csaknem négyszáz ikerpár vett részt: 160 Magyarországról, 50 az Egyesült Államokból és 180 Olaszországból. A kutatók a klasszikus ikervizsgálati modellt alkalmazták, amelynek segítségével megmondható, hogy az adott eltérésben hány százalék szerepe van a genetikának, a közös környezetnek, egyebek közt a légszennyezettségnek és az egyéni környezetnek, például a dohányzásnak.
„Amennyiben az egypetéjű ikrek között bármilyen különbség található, akár az érelmeszesedés vagy éppen a testösszetétel kérdésében, akkor az csak a környezeti tényezők miatt lehet” – magyarázta Tárnoki Ádám.
Egy-egy ikerpáron körülbelül 20-30 különféle vizsgálatot végeztek a kutatók, egy személyről legalább kétezer adatot kaptak. Mérték egyebek közt a légzésfunkciót, az artériás életkort, a nyaki ütőér falvastagságát, végeztek érrugalmassági, szemészeti vizsgálatot. A résztvevők pszichológiai tesztet is kitöltöttek, valamint az étrendjüket is felmérték.
A vizsgálatok egyik fókuszpontja az érelmeszesedés volt. A szakemberek megállapították, hogy a nyaki ütőér-plakkok kialakulása 70 százalékban örökletes, tehát ebből a szempontból nagy szerepe van a genetikának.
„Egy olyan családban, ahol a szülőknél kialakultak a plakkok, 70 százalék az esélye annak, hogy a gyermekben is képződnek majd. Ezen a területen tehát érdemes szűrővizsgálatokat végezni, hiszen a plakkok beszűkítik az ereket, áramlási zavart okoznak, s a stroke-ra való hajlamot is növelik” – hangsúlyozzák a kutatók.
A vizsgálatok azt is megmutatták, hogy 40-50 százalékban örökletesek az érrugalmassági és a centrális vérnyomással kapcsolatos tulajdonságok, tehát itt az egyéni környezeti tényezőknek is meghatározó szerepük van. Mindez azért fontos, mert az erek rugalmassága, illetve rugalmatlansága, valamint a centrális vérnyomás szerepet játszik a ritmuszavarok, vagy akár az infarktus kialakulásában is.
A magas koleszterinszinttel és számos más kockázattal járó zsírmájjal kapcsolatban viszont azt mutatták ki a kutatók, hogy abban a genetikának nincs szerepe. Száz százalékban az egyénen múlik kialakulása, vagyis például attól függ, hogy zsírosakat eszünk-e és mozgunk-e eleget. E területen tehát a megelőzésnek lehet fontos szerepe. A testösszetétel, így a testzsír-százalék is, viszont 70-80 százalékban örökletes.
A közelmúltban az Orvosi Hetilap Markusovszky Lajos-díjával tüntették ki azt a Jermendy György által vezetett kutatócsoportot, amelyben Métneki Júlia és a Tárnoki-testvérek is dolgoznak. A díjazott publikáció a metabolikus szindróma összetevőinek örökletességével foglalkozik az ikervizsgálatok eredményeinek tükrében.
„A magyarországi ikerkutatások egyedülállóak a régióban, ugyanis ilyen jellegű vizsgálatok a környező országokban nem zajlanak. Újabb hazai ikervizsgálatok a jövőben is várhatóak, amelyre jelentkezhetnek az egy- és kétpetéjű ikerpárok” – hangsúlyozza a Semmelweis Egyetem közleménye.
Forrás: mti
Fotó: D. Kiss Balázs