Az Alkotmánybíróság (Ab) döntéseit meg kell valósítania a törvényhozónak, ez a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma – mondta Paczolay Péter, a testület elnöke az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában csütörtökön a bírák nyugdíjazási szabályainak alkotmányellenességéről szóló Ab-határozat kapcsán.
Paczolay Péter elmondta: a testület többsége számára a bírói szolgálati viszonyból való felmentés kapcsán a korábbi 70 éves korhatár radikális, 62-65 évre csökkentése, és az intézkedés gyorsasága volt alkotmányellenes.
Arra a felvetésre, hogy a határozat nagyon kis többséggel született, ugyanis az egyik alkotmánybíró betegsége nyomán a 15 fős testületben 7-7-es szavazatarány alakult ki, ahol az elnök lett a „mérleg nyelve”, Paczolay Péter elmondta: a bíróságok gyakran hoznak szoros döntéseket. Ő személy szerint jobban örült volna egy konszenzusosabb testületi állásfoglalásnak. Arról pedig állandó vita folyik – tette hozzá -, hogy helyes-e a különvélemények nyilvánosságra hozása. A rendes bíróságoknál például ez nem történik meg.
Az Ab döntésének következményeiről szólva az elnök hangsúlyozta, hogy a nyugdíjazás folytán távozó bírákat nem kell automatikusan visszavenni, hiszen az Ab erről nem foglalt állást, csupán a nyugdíjazási szabályokat semmisítette meg.
Ugyanakkor Paczolay Péter leszögezte: fontosnak tartja, hogy a kormány és a törvényhozás ne hagyja figyelmen kívül az alkotmánybírósági határozatban foglaltakat, hiszen a „közelmúltban is” előfordult, hogy mintegy „versenyfutásszerűen” próbálták megelőzni, vagy különböző megoldásokkal megkerülni azokat. Ezúttal a konkrét döntést és annak szellemiségét is meg kell valósítania a törvényhozásnak, ez a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma.
Az elnök a kitért arra is, hogy amennyiben a közelmúltban formai okból megsemmisített felsőoktatással kapcsolatos rendeleti szabályozás törvénybe foglalt elemeit is megtámadják az Ab előtt, akkor már tartalmilag is vizsgálniuk kell azt.
Arra a kérdésre, hogy a korábban 11 fős testület 15 tagúvá bővülése mit jelent az Ab életében, az elnök úgy válaszolt: a teljes üléseket nehezebb koordinálni, moderálni, de ősztől már a 3-5 tagú tanácsok is megkezdik munkájukat.
Paczolay Péter elmondta, hogy több mint 400 egyedi bírói döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz érkezett az első félévben, ezen kívül mintegy 20 alkalommal fordult a testülethez az ombudsman, és közvetlenül civil szervezetek is kezdeményeztek alkotmánybírósági eljárásokat.
A halálbüntetés visszaállításával kapcsolatban az Ab elnöke elmondta: ezt közvetve kizárja az új alaptörvény, és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak is ellentmondana.
Az Ab hétfőn kimondta, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentésének szabályozása formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket, ezért az erre vonatkozó szabályokat visszaható hatállyal megsemmisítette.
Orbán Viktor miniszterelnök még hétfőn, az alkotmánybírósági döntés nyilvánosságra hozása után néhány órával kijelentette: marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere. A kormány a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére, ami többféleképpen is megvalósítható.
Forrás: mti