Három nappal azután, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendeletet, az Országgyűlés támogatta, hogy a felsőoktatási törvény rendelkezzen azok szabályairól.
Az oktatási bizottság erre vonatkozó módosító indítványát 278 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadta el a parlament pénteken. A javaslatot az MSZP kivételével minden frakció megszavazta.
Az Ab keddi döntésében úgy foglalt állást: a felsőoktatási törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés tartalmát. Az Ab-nél – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megkeresése után – az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a felsőoktatásról szóló törvény bizonyos rendelkezéseinek és a hallgatói szerződésekről szóló, augusztus 1-jén hatályba lépő rendeletnek a megsemmisítését.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatóknak a felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogát is. Mindezt az Ab szerint törvényben kell meghatározni.
Ezt a parlament oktatási bizottsága már az Ab-döntés másnapján javasolta is, és benyújtotta a megsemmisített kormányrendelettel tartalmilag azonos módosító indítványát a felsőoktatási törvényhez. A testület indoklásában azt írta, hogy a következő tanévre jelentkezők a hallgatói szerződés feltételeit már idén januárban, a jelentkezési határidőt megelőzően megismerhették.
A szabályozás megismerésére megfelelő idő állt rendelkezésre, a kormányrendelettel azonos törvényi szabályozás ezért nem tekinthető visszamenőleges hatályúnak – olvasható az indoklásban.
A kormány tervei szerint azoknak a hallgatóknak kell szerződést kötniük, akik állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal szeretnék folytatni tanulmányaikat. A koncepció alapján a szerződés a hallgató és az állam között jön létre: utóbbi vállalja, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja ösztöndíj formájában, a hallgató pedig azt, hogy a diplomáját a megszabott időn – a képzési idő másfélszeresén – belül megszerzi, és a végzéstől számított húsz éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon dolgozik.
Ha tehát valaki három évig vett részt állami ösztöndíjjal támogatott képzésben, akkor a következő húsz éven belül összesen hat évet kell itthon dolgoznia.
A felsőoktatási törvény módosításáról jövő csütörtökön dönt a parlament.
Forrás: mti