A rendszerváltás után először jutottak a hazai kis- és középes vállalkozások állami földhaszonbérlethez. Régen a gazdáknak esélyük sem volt az állami földhaszonbérleteknél, most hétszáz felett jár a nyertes pályázók száma. A gazdák jelentős hányadát pozitívan érintő kormányzati lépések ellenére hamis állításokon alapuló, a politikai haszonlesés reményében megfogalmazott kritikák jelennek meg a sajtóban.
A Blikk című napilap 2012. június 22-én közölt állításaival szemben a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája a következő tényeket hozza nyilvánosságra a lap által egyoldalúan bírált balatonvilágosi földhaszonbérleti eljárásról.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) csak a jogszabályoknak megfelelő pályázatokat bírálja el. Az cikkben említett pályázat minden jogszabályi feltételnek megfelelt és a legmagasabb pontszámot kapta.
Minden pályázatot csak és kizárólag jogszabályi feltételek alapján bírál el az NFA, a szervezet nem politikai, hanem szakmai szempontok alapján hoz döntéseket. Ezt bizonyítja az a tény is, miszerint az illető pályázó más területre is pályázott, s mivel ott nem az övé volt a legjobb ajánlat, így ott nem is nyert. A földművelés – a Blikk állításával ellentétben – nem nagy üzlet, hanem nagyon kemény munkával elérhető tisztességes megélhetés. A cikkben megszólaltatott szakértő tévesen tájékoztatta az újságot, mivel a területalapú támogatásból jelenleg nem lehet profitot termelni. Pont ez a kabinet tűzte ki célul, hogy a föld minőségétől függő, egységes bérleti díj megállapításával, valamint az állattartási kötelezettség bevezetésével kiszoruljanak a földpiacról a spekulánsok. A szóban forgó balatonvilágosi terület nyertes pályázója évi 1 millió 258 ezer forint bérleti díjat fog fizetni, ezzel is gyarapítva a közkasszát, valamint a kötelezően előírt állattartási feltétel alapján 34 db mangalica sertést tart majd.
A földbérlők a szocialista kormányok idején csak jelképes bérleti díjat fizettek. A cikkben megszólaltatott szakértő tévesen tájékoztat az elővásárlási joggal kapcsolatban is: az elővásárlási jog ugyanis csak akkor érvényes, ha az állam el kívánja adni a földterületet. A kormány nem kíván földterületeket értékesíteni, sőt – a korábbi gyakorlattól eltérően – termőföldet vásárolt. Az elővásárlási jog mindig, minden bérlőt megillet, de csak akkor, ha egy esetleges birtokeladásnál a legjobb ajánlatot teszi.
A készülő földtörvény éppen a spekulánsokat fogja teljes mértékben kiszorítani – legyen az belföldi, vagy külföldi – és előírja, hogy termőföld tulajdonjoga csak a földművesnek lehet. Mindebből az következik, hogy teljesen felesleges eladásra spekulálni, mert a Nemzeti Együttműködés Kormánya nem fogja eladni a földeket.
Soha egyetlen kormány nem juttatott még ekkora területen földhaszonbérleti jogot ennyi gazdának.
A Vidékfejlesztési Minisztérium továbbra is folytatja a haszonbérleti pályáztatást és nem hagyja, hogy bárki megakadályozza a kis- és közepes mezőgazdasági vállalkozók földhöz jutását.