Az a tény, hogy a magyar kormány új jegybanktörvény-változatot készített, és ezt terjeszti be a parlament elé, arra vall, hogy Varga Mihálynak, a nemrégiben kinevezett IMF-főtárgyalónak „nagyobb a befolyása”, mint elődjének, Fellegi Tamásnak volt – vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint ugyanakkor továbbra sem várható gyors megállapodás az új IMF/EU-hitelkeretről.
Az Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport szakértői szerdán összeállított elemzésükben kiemelték, hogy az új tervezet sem kezeli a monetáris tanács bővítésével és a harmadik MNB-alelnök kinevezésével kapcsolatos aggályokat, viszont Orbán Viktor miniszterelnök kötelezettséget vállal arra, hogy Simor András jelenlegi jegybankelnök mandátumának végéig nem él ezekkel a változtatási lehetőségekkel.
Az Eurasia elemzőinek előrejelzése szerint ez a garanciavállalás valószínűleg megfelelő lesz az eurójegybank (EKB), az Európai Bizottság és az IMF számára, és megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások.
A ház július közepét tartja a tárgyaláskezdet legvalószínűbb időpontjának.
Varga Mihály kinevezésével kapcsolatban az Eurasia Group szakértői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a lépés „bizonyos mértékig kedvező”, mivel a szakpolitikust „Fidesz-bennfentesnek tartják, olyan értelemben, ahogy Fellegi Tamást nem tekintették annak”. Ez fontos azért is, mert Varga közelebb áll Orbánhoz, ami kulcsjelentőségű a miniszterelnökre gyakorolt befolyás és a tárgyalások előkészítése, illetve a tárgyalások előmozdítása szempontjából.
Korábbi elemzéseikben más nagy londoni házak is hasonló következtetésekre jutottak.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója a kinevezés bejelentése utáni kommentárjában úgy fogalmazott, hogy Varga Mihály „gazdaságilag és politikailag nehézsúlyúnak számít, akire Orbán odafigyel”, és pénzügyi körökben is jó a vélemény róla.
Az Eurasia Group szerdai elemzése szerint mindemellett Varga Mihály „személyes ösztönzői” is inkább a tárgyalások sikeres befejezését valószínűsítik. A cég elemzői szerint ugyanis – Fellegi Tamástól eltérően, aki visszatérhetett volna „szerteágazó üzleti érdekeltségeihez”, ha a tárgyalások megfeneklenek – Varga karrierpolitikus, „akinek nincs hova mennie”, és az esetleges kudarcot pártbeli jó hírneve is megsínylené.
A londoni City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital szintén szerdán összeállított elemzésében úgy fogalmazott, hogy Varga Mihály kinevezése óta Magyarország „rendületlenül halad” az IMF/EU-tárgyalások előtt megoldandó kérdések rendezése felé.
A ház szerint ugyanakkor az a tény, hogy hét hónapba telt a jegybanktörvény módosítása, nem arra vall, hogy gyors tárgyalási folyamat várható. A Barclays Capital londoni elemzői azt jósolják, hogy különösen költségvetés-szerkezeti kérdésekről kell majd hosszasan tárgyalni az IMF-fel és az EU-val, és valószínű, hogy módosítani kell a pénzügyi stabilitási törvényt is, amelyet az IMF és az unió szintén kifogásolt.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai is úgy vélekedtek az új jegybanktörvény-tervezet kapcsán szerdán összeállított értékelésükben, hogy nagy valószínűséggel „tekervényes” tárgyalási folyamatra kell számítani, mivel továbbra is sok a vitatott pont. A cég ezek közé sorolja az egykulcsos személyi jövedelemadót, amelyre „a kormány a hírnevét tette fel”.
A Capital Economics londoni elemzői üdvözlendő lépésnek nevezték az eredeti jegybanktörvény reformját, amellyel, „úgy tűnik”, jelentős akadály hárult el a hivatalos IMF/EU-tárgyalások megkezdése elől. A ház szakértői azonban úgy vélik, hogy továbbra is igen nagy távolság választja el azokat a feltételeket, amelyeket a kormány hajlandó elfogadni a hitelmegállapodás fejében azoktól, amelyek mellett az IMF kész a hitelkeret megnyitására.
A Capital Economics londoni elemzői is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a magyar kormány valószínűleg csak piaci nyomás hatására lesz hajlandó újabb engedményekre.
A ház szerint „gyanítható”, hogy a jegybanktörvény mostani módosításáról hozott döntéshez is a görögországi válság esetleges „zűrzavaros” kimenetelével kapcsolatos aggodalmak vezettek, a magyar befektetési eszközök legutóbbi erősödési hulláma azonban nyilván nem ösztönzi a kormányt további engedményekre.
Ezzel kapcsolatban a Capital Economics elemzői kiemelik, hogy a forint az elmúlt két hétben a felzárkózó térség legjobban teljesítő valutája, miután 4 százalékot erősödött az euróval szemben, jórészt éppen a jegybanktörvény módosításáról hozott döntés hatására.
Forrás: mti