Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (European Transport Safety Council, ETSC) nevű nonprofit szervezet kitüntetését vette át szerdán Brüsszelben Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, valamint Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára. A díjat a közúti közlekedés biztonságának javítása terén elért eredmények elismeréseként ítéltek oda idén Magyarországnak.
Magyarországon 2001 óta 49 százalékkal csökkent a közúti balesetben elhalálozottak száma – emelte ki a díjátadó ünnepségen Antonio Avenoso, az ETSC vezérigazgatója. Kifejezte meggyőződését, hogy a magyarországi tapasztalatok ösztönzőleg hatnak majd mind a szomszédos országokban, mind az egész Európai Unióban.
A kitüntetést – amelyet a „közútbiztonsági teljesítményindexről” (Road Safety Performance Index) neveztek el PIN-díjnak – 2006-ban alapították. Az ETSC-ben a 27 EU-tagállam mellett képviselteti magát Izrael, Norvégia, Svájc, valamint Szerbia is. A díjat pénzügyi támogatásban részesíti a Volvo-csoport, a Toyota európai leányvállalata, valamint a svéd közlekedési hatóság és a norvég közúti hatóság.
Avenoso felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország csak a 2004-es EU-taggá váláskor csatlakozott az unió közútbiztonsági célkitűzéseihez, így szerinte a magyarok eredményei még inkább figyelemre méltóak.
Az elért javulás ellenére a közúti halálesetek száma Magyarországon még mindig viszonylag magas, tavaly egymillió lakosra számítva 64 volt, de ezt az adatot abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy ugyanez a mutató 1990-ben még elérte a 250-et – mondta az MTI-nek nyilatkozva Felkai László.
A belügyi államtitkár a díjátadó eseményhez kapcsolódó sajtótájékoztatón szólt arról, hogy a magyar rendőrség szigorította az automatizált sebességellenőrzést, valamint a „zéró tolerancia” elvének érvényesítésére tért át az ittas vezetést illetően. Hangsúlyozta, hogy a közlekedésrendészet erőfeszítéseit jól egészítik ki a gépjármű-tulajdonosok objektív felelősségének szabályai, valamint a közigazgatási bírságolás előírásai.
Felkai László megjegyezte: a társadalomban nagy vitát váltottak ki a magas bírságolási tételek, de az eredmények igazolják ennek a gyakorlatnak a helyességét. Kitért arra, hogy a helyzet fokozatos javulásában tükröződik a társadalom erkölcsi megszilárdulása is: közvetlenül a rendszerváltozás után a régi normák már nem, az újak pedig még nem érvényesültek, és fellazultak a társadalmi erkölcsök. Ráadásul akkor – tette hozzá – a „bármit szabad” érzetéhez az társult, hogy nagyon sok új, a korábbiaknál nagyobb teljesítményű, gyorsabb autó került forgalomba, ami fokozta a balesetveszélyt.
A 2011 első felében betöltött soros magyar EU-elnökség alatt az unióban elfogadták azt az irányelvet, amely javítja a közúti közlekedés szabályainak megszegése esetén a „határon átnyúló jogérvényesítés” lehetőségeit, vagyis könnyíti a külföldi elkövetők megbüntetését.
Schváb Zoltán az MTI-nek elmondta: az általa képviselt tárca részéről több oldalról járultak hozzá a közlekedés biztonságának javításához. Megemlítette a gépjárművezetés képzésének és vizsgáztatásának megújítását egyfelől a távoktatás jegyében, másfelől azzal, hogy a gyermekekkel már óvodás kortól kezdve játékos formában igyekeznek megismertetni a közlekedési ismereteket. Szintén fontos elem az infrastruktúra kiépítése, amihez közlekedésbiztonsági auditorok is hozzájárulnak a tervezéstől az átadásig, sőt az átadás után egy évvel át is tekintik a tapasztalatokat, és szükség esetén javaslatot tesznek a módosításokra.
Forrás: mti