Az eddig tervezettnél is nagyobb tranzakciós (sárgacsekk-) adóval számol a kormány, miközben nyugdíjba küldenének 10-11 ezer köztisztviselőt – derült ki a jövő évi költségvetés ismertetésekor. Matolcsy György először beszélt arról, hogy idén nem várható növekedés.
Az első negyedévi GDP-adatok alapján idén a magyar gazdaság stagnál – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón, amelyen a jövő évi költségvetés főbb számait ismertette. Az év első felében negatív, majd a második félévben pozitív GDP-alakulással számolnak, összességében viszont az idei kibocsátás a tavalyival fog megegyezni.
Matolcsy György azt mondta: a kormány 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol jövőre, a magyar gazdaság tehát előbb nyeri vissza növekedési képességét, mint hogy megoldódna az eurózóna válsága. A kormány eddig 0,3 százalékos növekedéssel számolt hivatalosan, így Matolcsy bejelentése pesszimistább képet vázol az eddigieknél az idei évre. A miniszter a CNN-nek múlt pénteken azt nyilatkozta, hogy szerinte a válságnak vége, a kormány gazdaságpolitikája pedig tündérmese.
Sokat hoz a sárgacsekk-adó
A miniszter a költségvetés ismertetésekor elmondta, hogy a bevezetett tranzakciós illetékből jövőre 280 milliárd forint bevételt vár. A sárgacsekk-adóból eddig hivatalosan 130 milliárd forintot várt a kormány, de mint megírtuk, ennél jóval több, 200-220 milliárd forint is befolyhat a sarcból. Most kiderült, még ehhez képest is lényegesen többet vár Matolcsy, de azt nem árulta el, hogy az összeg megduplázódása miért következik be.
Jelezte: az illeték korábban bejelentett mértéke (1 ezrelék) nem változik, ám az még kérdés, hogy lesz-e felső korlátja, vagyis meghatároznak-e egy olyan összeget, amely fölött már nem kellene adózni. Erről egyébként még egyeztetnek a bankszövetséggel, mint mondta, „nagyon intenzív tárgyalásban vagyunk erről”. Jelezte ugyanakkor azt is: „ha kivezetik a bankadót, nem lehetne általános felső korlátja a tranzakciós illetéknek”, hiszen a bankadó kivezetése révén kieső forrást pótolni kell.
Matolcsy hozzátette: „Magyarország gazdasága rendkívül gyorsan áll át egy új rendszerre, amelyben kis mértékben csökken a hitel és nő a megtakarítás szerepe”. De „a növekedéshez hitel kell, ez nem vitás” – mondta válaszul arra a kérdésre, hogy ha a bankok terhei 2012-höz képest még növekednek is, vajon miből lesz finanszírozható a GDP bővülése. Közölte azt is, mivel a jelenlegi „láthatóan nem működik”, egy újabb otthonteremtési programról is egyeztet a kormány a bankszövetséggel.
Az állami dolgozók létszámán 20 milliárd forintot kíván megtakarítani a kormány úgy, hogy 62 év fölött minden köztisztviselőt nyugdíjba küldene. A 300-320 ezer fős létszámból így 10-11 ezer fő távozhat, ennyivel karcsúsítanák az államot, de közben ennyivel megterhelnék a nyugdíjrendszert is. A leépítés a hátterét a miniszter nem világította meg, de az minden bizonnyal összefügg a bírák korai nyugdíjazásával, amit az Európai Bizottság kifogásolt. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban ugyanis többször érvelt úgy, hogy mindenkire az általános, egységes nyugdíjazási szabályok vonatkoznak, a jelek szerint így járnak most el az állami tisztségviselőkkel is.
Gyors menet
A 2013-as költségvetést jóval korábban elkezdte tervezni a kormány, mint ahogyan az elmúlt években ez szokás volt. A sietséget a kabinet azzal indokolta, hogy még egy ütőkártya legyen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kezében, aki az európai uniós pénzügyminiszterek június 22-i ülésére utazik. Matolcsy szerint a költségvetést szeptember 23-ig igyekeznek elfogadni, a büdzsé alapszámai pedig változatlanok.
Az uniós találkozón szinte biztos, hogy úgy döntenek a tárcavezetők: feloldják az uniós források befagyasztását, amelyet még az év elején határoztak el. Ehhez vélhetően a holnap benyújtandó költségvetés sem kellene. A villámköltségvetésnek inkább más oka lehet: a polgármestereket, az önkormányzati lobbit akarják sarokba szorítani, mert most a szokásosnál jóval rövidebb, fele annyi idő van a költségvetés fő számainak parlamenti elfogadására.
Miután a Nemzetgazdasági Minisztériumban átvezetik a költségvetés tervezetén a kormány által megtárgyalt számokat, pénteken küldik el a tervezetet a Költségvetési Tanácsnak és az országgyűlésnek. A tervek szerint július 13-ig fog dönteni erről a parlament, a végleges költségvetés elfogadása pedig legkésőbb szeptember 23-ig várható.
Dupla országvédelem
Matolcsy szavai szerint a kiadási és a bevételi oldal terveit is megemelték 170 milliárd forinttal, így a hiány marad 660 milliárd forint. Az uniós módszertan szerint készített deficit így 2,2 százalék lesz, az államadósság szintje pedig 78-ról 76 százalékra csökken. A minisztériumok és az állami szervek 120 milliárd forinttal több pénzt kapnak, míg az Országvédelmi Alapnak nevezett tartalékot 50 milliárd forinttal emelik meg, amely így 100 milliárd forintra nő.
A jövő évi költségvetést 1,6 százalékos növekedéssel tervezték meg, bár a Költségvetési Tanács azt ajánlotta: a kormány készítsen egy olyan változatot is, amely sokkal rosszabb növekedéssel számol. A kormány 299,4 forintos euróval számolta a költségvetést, az infláció várható üteme pedig 4,2 százalék.
A lakossági fogyasztás esetében kis mértékű bővülésre számít a kormány, a foglalkoztatásban pedig azt várja, hogy 100 ezernél is több új munkahely jön létre jövőre, ezzel ismét 3,9 millió fölött lesz a számuk. Legutóbb 2007-ben fordult ez elő – emelte ki a tárcavezető. A folyó fizetési mérlegben 4 százalékos lehet a többlet.
Az optitimista növekedési előrejelzést arra alapozza az NGM, hogy „szerény beruházási fordulatot” vár. Ebben segíthet, hogy míg 2011-ben 900 milliárd, idén pedig 1400 milliárd forint volt a lehívott uniós fejlesztési források összege, jövőre ez 1600-1800 milliárdra emelkedhet.
Matolcsy beszélt az idei várakozásokról is, eszerint a kormány arra számít, hogy az év első felében zsugorodni, a második felében növekedni, összességében stagnálni fog a gazdaság. Hozzátette azonban: a kormány a plusz-mínusz 1 százaléknál nem nagyobb változást tekinti stagnálásnak – vagyis egy 0,9 százalékos visszaesés a kormány értelmezésében még nem recesszió.
„Biztonságot és kiszámíthatóságot jelent, hogy ha a parlament kedvezően dönt, még az év közepén meglesznek a költségvetés alapszámai. 2012-ben sikerült eltávolítani az országot az EU déli sávjának válságától, újra a visegrádi csoporthoz közelítünk, bár közülük még az utolsók vagyunk.” – Mondta a tájékoztatón Matolcsy György.
Forrás: Origo
Fotó: MTI