Egy új kis jövevény érkezése mindig változást hoz egy család életébe, otthonának kialakításába, hiszen a kisbaba kuckójáról, saját szobájáról gondoskodni kell.
Aladár második kishúga érkezésekor adta át addigi szobáját a csöppségnek, míg ő nagyfiúként a szülőktől kissé távolabb kerülve, új és nagyobb birodalomba költözött. A szoba a családfő és Ali érdeklődésének megfelelően vízparti hangulatot áraszt, vitorlással, világítótoronnyal…
Lotti, a harmadik gyerkőc érkezésekor kapott új szobát Ali, amelyet a szülők a garázs fölötti terület beépítésével oldottak meg. Ez ugyan kissé távolabb esik a szülőktől, és a másik két gyerekszobától, de a nagyfiúnak már éppen alkalmas arra, hogy elszeparáltabban tölthesse az időt saját szobájában. Az édesapa nagy szenvedélye a vitorlázás, és Ali is egyre többször tart vele. A tenger, a vitorlások és a világítótornyok látványába pedig az egész család „szerelmes”, így szinte nem is volt kérdés, hogy az új szobát milyen hangulatúra alakítják. 
A falakat illetően a két oldalsóra kék-fehér csíkos tapéta, míg a legnagyobb, ablaktalan falfelületre egyedi falfestmény került, lágyan hullámzó tengerrel, vitorlásokkal, világítótoronnyal, épp olyan részletekkel, amelyet a család olyannyira kedvel. A padlóra melegbarna svédpadlót fektettek, míg a három színű bútorcsalád mindegyik felületre rímel.
A kiegészítők, a vízparti stílusú vagy azt megjelenítő tárgyak nagy része már adott volt, hiszen ezeket tengerparti nyaralásaik alkalmával gyűjtötték, mindössze meg kellett találni a megfelelő helyüket a szobában.
A cikk folytatása az A Mi Otthonunk magazin júniusi számában olvasható. Keresse az újságárusoknál!
Szöveg: Kosztolányi Tímea
Fotó: Bézsenyi Zsolt