Nyaralás előtt tömérdek tennivaló zúdul a családok nyakába. A rutinosabbak, mielőtt kulcsra zárnák az ajtót és útra kelnének, pontosan megszervezik a teendőket; a postaládát kétnaponta kiüríti a szomszéd, a rokonok locsolják a virágokat, és így tovább.
Olykor azonban még számukra is dilemmát okoz, hogy mi legyen a család kedvenc kisállataival. A kutya meg a macska persze mehet panzióba, és van, ahol akad hely a vadászgörénynek meg a nyúlnak is. Egy-egy kedvenc teljes ellátása tíz napra 20 ezer forintba kerül, plusz 10 ezer forintért már teljes kozmetikát, három és félezerért pedig még masszázst is kaphatnak. A tulajdonosok azonban dönthetnek úgy is, hogy magukkal viszik kedvenceiket.
Állatútlevéllel, köznyelven kutyaútlevéllel a „kedvtelésből tartott állatok” közül a kutya, a macska és a vadászgörény lépheti át a határt, az utaztatásnak azonban szigorú szabályai vannak. A követelményekről Gombosné Szűr Veronika, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság járványügyi osztályvezetője adott tájékoztatást, akitől az MTI-Press elsőként azt kérdezte meg, hogy pontosan mit is jelent a gyűjtőnév.
– A kedvtelésből tartott állatokat jogilag kormányrendelet definiálja – közölte. – Általában a kutya, a macska és a vadászgörény számít kedvtelésből tartottnak, de a madárféléktől, papagájoktól kezdve a teknősön, kígyón és madárpókon keresztül a különböző egzotikus állatokig elég sokféle kisállat jöhet még számításba. Elvileg bármelyik állat utazhat, de a gazdik többnyire kutyát, macskát, vadászgörényt, esetleg törpenyulat visznek magukkal nyaralni, a papagájokat, hüllőket és egyéb állatokat csak nagyon ritkán utaztatják.
Olaszországi nyaralás a jákó papagájjal
– Miért döntenek a családok a „közös nyaralás” mellett?
– A kutya, a macska gyakran már-már családtagnak számít, ezért nem szívesen hagyják otthon. Van, ahol ez kényszermegoldás, mert nincs, aki távollétük alatt ellássa az állatokat, de néha az is előfordul, hogy az értéke miatt nem merik otthon hagyni a kisállatot – magyarázta Gombosné Szűr Veronika.
Példaként említette annak az idős úrnak az esetét, aki szelídített, nagy értékű, beszélő jákó papagájával nyaralt Olaszországban. Nem is a madár értéke volt a döntő, hanem inkább az, hogy a papagáj valósággal „összenőtt a gazdával”, és ha csak tehette, a vállán közlekedett.
– A kedvtelésből tartott állatok milyen feltételekkel léphetik át a határt?
– Kötelező az állatok egyedi megjelölése, amely a 2011. július elseje után jelölt állatoknál csak mikrochip lehet, a tetoválást a korábban jelölt állatoknál fogadják el. A tulajdonosnak ki kell váltania az állatútlevelet, köznyelven kutyaútlevelet is, amely tartalmazza az érvényes veszettség elleni védőoltás dokumentációját. Matricával, oltóanyagszámmal, az állatorvos aláírásával, bélyegzőjével kell igazolni, hogy meddig érvényes a védőoltás. Az állat legkorábban az első veszettség elleni oltás beadásától számított 21. napon utazhat külföldre. Az első oltás egyébként mindössze fél évig érvényes, de ezt követően már elegendő évente megismételni.
A járványügyi osztályvezető elmondta még, hogy az útlevél kiállítása a magán állatorvosok feladata. A mikrochippel megjelölt állatok adatait internetes adatbázisban rögzítik, az idősebb, útlevéllel rendelkező állatok tetoválási számmal kerülnek a rendszerbe. Első hallásra kissé bonyolultnak tűnik a rendszer, de a szakember szerint a nyilvántartás segítséget jelent, ha a külföldi hatóság ellenőrzi az állatot, és megkönnyíti a gazdák helyzetét is, ha gond adódik – például elveszik a kedvenc kutyus.
Fél év karantén
Szóba került, hogy az uniós országokban ugyan nem kötelező a határellenőrzés, de bármikor megállíthatják és ellenőrizhetik a külföldieket, és ha szabálytalanságot észlelnek, szankciókra lehet számítani.
– Minden uniós országban egységesek a beutazás feltételei?
– Az Egyesült Királyság, Írország, Svédország és Málta területén soha nem volt veszettség. Nem kockáztatják meg egy járvány kitörését, ennek megelőzésére külön kritériumrendszert léptettek életbe. Előírás például, hogy a veszettség elleni védőoltást a mikrochipes megjelölés után kell beadni, még akkor is, ha korábban már kapott az állat. Az állatorvosnak dokumentálnia kell azt is, hogy a beutazás előtt legkorábban öt nappal, de minimum 24 órával korábban galandféreg elleni kezelést is kapott az állat – sorolta a kikötéseket Gombosné Szűr Veronika.
– Milyen szankciókra kell számítani, ha nem tartják be az előírásokat?
– Angliában nagyon szigorúak a szabályok, és ha ezeket nem teljesítik, vagy ha csak felmerül a gyanú, hat hónapi karanténba helyezik a kutyát, macskát, az ellátás költségeit pedig, ami elég jelentős összeg, a tulajdonosnak kell fizetnie. A szigetországban az állatok számára kijelölt belépési pontok vannak, és akkor is karanténba kerülhetnek, ha nem a megfelelő határállomáson lépnek be az országba. Természetesen ilyenkor csak a megfelelő igazolások bemutatásig.
– Mire kell figyelni, ha távolabbi országokba szeretnének utazni?
– Utazás előtt érdemes a külképviseleten a feltételekről érdeklődni, mert a beutazás feltételrendszere az adott országtól függ – hangsúlyozta az osztályvezető. – Van, ahol karanténba helyezik az állatot, de az is előfordulhat, hogy elkobozzák vagy visszafordítják. A légitársaságok is különböző feltételeket írnak elő. A kutyusok általában a csomagtérben utaznak, zárt, speciális szállítóban. Néhány társaság viszont megengedi, hogy a kisebb állatokat, például csivavát „kézipoggyászként” felvigyenek a fedélzetre.
Szavait igazolja egy Dél-Afrikába utaztatott magyar kölyökkutya kalandos története is.
A déli földtekén élő férfinak egy világkiállításon tűntek fel egy Zala megyei kutyatenyésztő állatai, és mindenképpen tőle szeretett volna kiskutyát. A négy hónapos bokszert a zalai tenyészetben választotta ki, és egy utaztató céget bízott meg a szállítással. A világnak azon a táján viszont rengeteg egzotikus betegség van, ezért szigorúak a beutazás követelményei. A dél-afrikai hatóság állategészségügyi bizonyítványában háromoldalnyi feltétel szerepel, egyebek között antibiotikumos kezeléseket ír elő egzotikus, Magyarországon nem honos kórokozók ellen. A magyar állategészségügyi igazgatóság szakemberei viszont úgy vélték, hogyha a kölyökkutyán valamennyi kezelést végrehajtják, abba akár bele is pusztulhat.
A leendő gazdinak hosszas utánjárás után a Dél-Afrikai Köztársaság agrárminisztériuma adott ki egyedi beutazási engedélyt, amelynek alapján kitöltötték az állategészségügyi bizonyítványt, így végül eseti könnyített engedéllyel a kutya elutazhatott új hazájába.
A postagalamb egyedül is hazatalál
A dél-afrikai történet egyedi eset, de a tulajdonosok többsége feltehetően vissza is akarja hozni a család kedvencét, ezért már jó előre arra is gondolni kell, hogyan jöhetnek haza az állatok. A postagalambnál – bár kiutaztatásuk bonyolultabb – a legkézenfekvőbb a helyzet, mert akár 3-4 ezer kilométerről is hazarepülnek, de ez a többi állat esetében már nem ilyen „egyszerű”.
– A keleti régió országaiból, például Oroszországból, Macedóniából csak veszettség elleni titervizsgálattal érkezhet vissza az állat – hívta fel a figyelmet a szakember. – A hatóságok azt ellenőrzik, hogy a vakcinázással sikerült-e olyan ellenanyagszintet, védettséget elérni, hogy az állat le tudja győzi a betegséget, és így nem tud fertőződni, nem tudja továbbadni a vírust.
Az utaztatás követelményeit elemezve az osztályvezető leszögezte, hogy az állategészségügyi feltételek kielégítése csak egy a gondok közül: a kutyaútlevél pusztán a szállításra ad lehetőséget, de nem oldja meg a kutya „nyaraltatását”.
– A tulajdonosnak komoly döntést kell meghozniuk, mérlegelnie kell, hogy tud-e gondoskodni az állatról – fejtette ki. – Számításba kell venni, hogy a szállodában, apartmanban hogyan fogadják a kisállatot, milyen rizikóra, betegségre lehet vagy kell számítani. Kóborlás közben ugyanis olyan fertőző betegséget is összeszedhetnek, amely Magyarországon nincs. Gondolni kell arra is, hogy a családi programokat meg lehet-e úgy szervezni, hogy a kedvencre is jusson idő. Ha városnézésre indulnak, a kutyát nem hagyhatják a tűző napon az autóban, mert hőgutát kaphat, és az esti program idejére sem célszerű bezárni az apartmanba. A macskával meg még nehezebb a helyzet, mert őket nem igazán lehet pórázra kötni. A strandolásnál is lehetnek gondok, mert a tengervíz nem tesz jót a kutya szőrének, ha megúsztatják, utána „illik” lemosni a bundára száradt sót.
Összegzésként hangsúlyozta, hogy az „állat nem fényképezőgép, amelyet, ha nincs rá szükség, tokba lehet zárni.
– Az állatnak kínzást jelent, ha a gazdák magukkal viszik, de nem foglalkoznak vele. Csak az menjen házi kedvencével nyaralni, aki tudja biztosítani azt az összhangot, amely lehetővé teszi, hogy a családnak és a kutyának, macskának vagy bármelyik „kedvtelésből tartott állatnak” egyaránt kellemes legyen az együtt töltött idő – mondta.
Forrás: mti