Egyetértés született csütörtökön Luxembourgban az uniós tagországok belügyminiszterei közt abban, hogy a szabad mozgást biztosító schengeni övezet belső határain rendkívüli körülmények – például a külső határok védelmének tartós és súlyos hiányosságai – esetén akár hosszabb időre is vissza lehessen állítani a határellenőrzést.
Az uniós kormányok képviselői szerint ilyen, az ellenőrzés visszaállítására vonatkozó javaslatról minősített többséggel határozhatnának a tagállamok, miután az Európai Bizottság – az unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye – előzetes helyzetfelmérést végzett. A döntés eredetileg hat hónapra szólhatna, de meg is hosszabbíthatnák – közölték uniós diplomaták. Az előkészített dokumentumokban három, egyenként hat-hat hónapos meghosszabbítási lehetőség szerepelt, a reform tehát elvben összesen két évre tenné lehetővé a belső ellenőrzés visszaállítását. Az ilyen meghozott döntés felhatalmazná, de nem kötelezné a tagállamokat a schengeni belső határokon való ellenőrzés újbóli bevezetésére.
Cecilia Malmström belügyi EU-biztos nem ért egyet a schengeni rendszer ilyen tartalmú reformjával, mert kevesli az Európai Bizottságnak szánt hatáskört. Az Európai Parlamentből (EP) is elhangzott olyan előzetes bírálat, hogy a tagállamok által szorgalmazott szabály nem jelentene „eléggé európai” megoldást. A tagállamok egyetértése a schengeni rendszer megreformálásához önmagában kevés: ahhoz szükség van az EP támogatására is.
Martin Schulz, az EP szocialista párti elnöke a luxembourgi megállapodás hírére úgy reagált, hogy számára mélységes csalódást okozott a miniszterek „egyoldalú és kontraproduktív” magatartása. Azt, hogy az EP-nek a kormányok elgondolása szerint ebben a kérdésben nem lenne együttdöntési joga, az EP-jogosítványok figyelmen kívül hagyásaként értékelte.
Manfred Weber, az EP legnagyobb létszámú frakciójának, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú pártokat tömörítő Európai Néppártnak a frakcióvezető-helyettese – a bajor CSU politikusa – úgy fogalmazott, hogy a miniszterek nem fogadták el az Európai Parlament kinyújtott kezét, hanem a konfrontációt választották.
Schulz párttársa, Hannes Swoboda szocialista EP-frakcióvezető azt hangsúlyozta, hogy itt nem egyszerűen a tagállami kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitáról, hanem az EU-polgárok egyik alapvető szabadságjogának a megvédéséről van szó.
Az EP liberális frakciója szerint a belügyminiszterek „hadüzenetet intéztek” a parlamenthez.
Ulrike Lunacek a zöldpárti frakció nevében úgy vélekedett, hogy a miniszterek állásfoglalása „Schengen és az európai utazási szabadság végének a kezdetét” jelenti.
A belügyminiszteri tanácskozást követő sajtótájékoztatón Malmström is csalódottságának adott hangot. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság eredetileg olyan mechanizmust javasolt, amely alapján maga az uniós végrehajtó testület kötelezhetné a tagállamokat az ellenőrzés visszaállítására olyan esetekben, amikor a helyzetértékelés szerint Európa szemszögéből nézve ez szükséges. A belügyi EU-biztos reményének adott hangot, hogy az Európai Parlament bevonásával ezek után kötelezően lefolytatandó egyeztetések során sikerül a most a miniszterek által javasoltnál előremutatóbb megoldást találni.
Az unió belügyi tanácsának ülésén Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára képviseli Magyarországot. A belügyi tárca előzetes tájékoztatása szerint a tanács nagy lépést tesz előre a schengeni kormányzás megerősítését célzó javaslatcsomag úgynevezett „általános megközelítésének” elfogadásával, és a tervezetekkel kapcsolatos kompromisszumos elnökségi javaslatok megfelelnek a magyar érdeknek.
Az útiokmány-ellenőrzéstől mentes, szabad mozgást biztosító schengeni övezet – amelynek jelenleg csaknem valamennyi EU-tag, valamint néhány unión kívüli ország, összesen 26 állam is részese – az európai integráció egyik legjelentősebb, az egyének számára a gyakorlatban is jól érzékelhető vívmánya.
A rendszert azonban jelentős kihívások érik, részben az unióba beáramló menekültek számának növekedése nyomán. Az EU külső határvédelmében segédkező Frontex ügynökség adatai szerint a schengeni övezet külső határán a 2010-es 104 ezerről tavaly 141 ezerre nőtt a regisztrált illegális határátlépések száma. Ez főként az „arab tavasz” eseménysorozatának volt betudható.
Áprilisban a német és a francia belügyminiszter közös levélben szorgalmazta, hogy tegyék rugalmasabbá a belső ellenőrzés átmeneti visszaállításának szabályait, és hogy a megoldás kulcsa a tagállamok – ne az Európai Bizottság – kezében legyen. Az ezzel kapcsolatos vitában a leggyakrabban elhangzó érv, hogy a görögök nem őrzik elég hatékonyan a török határt, és azon át tömegével jutnak be a schengeni területre a világ legkülönbözőbb válságövezeteiről érkezők.
Jelenleg a tagállamoknak csak arra van lehetőségük, hogy a közrend, illetve közbiztonság védelmének érdekében – például megnövekedett terroristaveszély esetén, illetve nagyszabású rendezvények idejére – rövid időre, legfeljebb egy hónapra állítsák vissza az ellenőrzést. Ilyen alkalom lesz például a közelgő labdarúgó Európa-bajnokság, amelynek ideje alatt a lengyelek ellenőrzéseket fognak végrehajtani a belső határokon.
Forrás: mti