Idegenvezetőként még 1985-ben egy autóbuszos társasutazást vezettem a mai magyaroknak oly kedves várhoz. A nevezetességeket megtekintve csoportomnak szabadidőt adtam. Felballagtam a hegytetői „büszke várba”, amikor azonban a múzeumi tárló feliratait akartam jegyzetelni – felsőbb utasításra – a teremőr figyelmeztetett: itt nem szabad felírni a látottakat. Ezt furcsállottam, de titokban, szinte a szlovákoktól rejtve, gyorsírásban mégis felírtam a látottakat.
Továbbinduló buszunkban szépen elénekeltük ifjú gróf Andrássy Gyuláné Zichy Eleonóra verse és zenéje (1908) éneket:
Krasznahorka büszke vára, ráborult az éj homálya.
Tornyok ormán az őszi szél, rég múlt dicsőségről mesél..
Rákóczinak dicső kora, nem jön vissza többé soha.
Harcosai rég pihennek bujdosó fejedelemnek.
A toronyból késő este tárogató nem szól messze.
Olyan kihalt, olyan árva, Krasznahorka büszke vára.
Szlovákiában, Rozsnyó közelében, a Cseremosnya völgye fölött, kúp alakú kőszirten emelkedik a kuruc harcok dalaiban is sokszor megénekelt Krasznahorka, a teljesen épen maradt középkori várak egyike. Gyönyörű erdőcske – ez Krasznahorka neve Mikszáth fordításában. Kecses tornyaival, magas falával a hegytetőn olyan, mint óriáskirály fején a korona. A gyermeki képzelet ilyennek látja az igazi várat. A vár bejárata előtt tekintenek le a völgybe az 1545-95 között öntött, úgynevezett Bebek-ágyúk, ezek közül kettőt még az 1848-49-es szabadságharcban is használtak a honvédek.
Három időszakban, három család építtette, fejlesztette tovább: a Máriássy-, a Bebek- és az andrássy-család. 1320 körül, az anjou korban, a szepesi származású Máriássy-család emelte a szepes-gömöri kereskedelmi út védelmére, tekintettel a környék gazdag ércbányáira. Kezdetben csak egytornyú kis erődítmény volt. Az évszázadok során nagyobbodott, szépült, s vált mind erősebb várrá. 1341-ben Castrum Kraznahorka; 1426-ban Craznahorka, 1472-ben Kraznahora néven szerepel az egykorú levelekben. A várban egy évszázaddal ezelőtt még grófok laktak: a székelyföldről származott csíkszentmihályi és krasznahorkai Andrássyak.
Krasznahorka 1676-1719 között Gömör vármegye székhelye volt. A rozsnyói országgyűlés idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem a vár emeleti termeiben lakott. Krasznahorka különös szerencséje, hogy 1711 után a bécsi haditanács nem romboltatta le, mert csak kastélynak, s nem várnak minősítették. Így maradhatott meg ma is látható reneszánsz formájában. 1906 óta vármúzeum, melyet még gróf Andrássy Dénes alapított. A vármúzeumban látható az egykorú szabadtűzhelyes konyha, szabad kéménnyel, női teázó, falán II. Rákóczi Ferenc felesége, Amália Sarolta képe, alatta imazsámolynak is használható bőrszék, valamint a zeneterem, különféle régi hangszerekkel, köztük tárogatókkal.
Az egymásba nyíló termek falán több családi arckép függ: Andrássy István, a kuruc generális, Lőcse város kapitánya és neje, Serédy Zsófia, valamint István öccse, Andrássy Miklós, a krasznahorkai várkapitány, Korponai János kuruc huszárkapitány és a szépasszony: Korponai Jánosné, a „lőcsei fehér asszony”, Jókai regényének hősnője. Az egyéb képek közt Mária Terézia, Mária Lujza, Napóleon császár neje és a fiuk, a „Sasfiók”, a reichstadti herceg, osztrák káplári egyenruhában. Értékesek a bútorok is, például a Rákóczy féle nagy álló szekrény, valamint a XIX. századi női divatruhák: százados kézműipari remekek. Szembetűnők még a díszes és nagybecsű, régi magyar majolika-kályhák is.A lakosztályok fölött márványtáblák feliratokkal. Az egyik vörösmárványtábla vésett szövege: „Vándor! Állj meg a szent helyen, mely a legnemesebb nő igaz mintaképének, andrássy Franciskagrófné érdemeinek megörökítésére van szánva. A lelki nagyság örök – minden más múlandó. Környezze azért az Ő ereklyéit az ideálokértlelkesedők tisztelete.”
A fegyverterem vitrinjeiben elefántcsonttal díszített íjak és ágyú makettek láthatók. A vár kínzókamrának berendezett átjárójában van egy középkori deres, eredeti vasalással és két bivalybőrtömlő, melyekkel a vár kútjából húzták fel a vizet. A Rákóczy traktus első emeleti helyiségében egykor a várőrség tartózkodott. Ezt néhány díszes terem követi, majd a látványos tanácsterem. A tanácskozóasztal terítője a kuruc zászló mintái szerint készült. A díszes székek azért különböző magasságúak, hogy helyet foglalva az alacsonyabb vagy magasabb uraságok egyformának látszódjanak. Több szinttel lejjebb, díszes vasrácsos kapun át, a sziklába vésett nagy családi sírboltba vezet az út.
A közelmúltban értesültünk, hogy – állítólag gyerekek – felgyújtották és leégett a vár. Az újjáépítéshez, nekünk, az anyaországbelieknek is segíteni kell…
Szerző: dr. Domonkos János irodalomtörténész
Fotó: ismertseg.hu