Corvin-lánc kitüntetésben részesült Jelenits István Széchenyi-díjas tanár és hitoktató, piarista szerzetes, teológus, író.
Jelenits István 1932. december 16-án született Berettyóújfalun, 1955-ben végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakát, majd 1959-ben a Hittudományi Akadémiát. 1955-ben lépett be a piarista rendbe, és négy év múlva szentelték pappá Egerben.
1960-tól hittant, valamint magyar nyelvet és irodalmat tanított a kecskeméti, később a budapesti piarista gimnáziumban. 1965-től bibliai tárgyakat is oktatott a fővárosban a rend hittudományi főiskoláján, 2000-től pedig annak utódintézményében, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.
1985 és 1995 között a piarista rend magyarországi tartományfőnöke volt. 1992-től évekig tanított a gödi, illetve 1994-től a váci piarista iskolákban, később a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétika tanára, tanszékvezetője, majd emeritus professzora. 1993-1997 között tagja volt az Országos Köznevelési Tanácsnak, 1998-2003 között a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatóságának. 1995 óta elnöke a Pilinszky János Társaságnak, később Pilinszky János Irodalmi és Művészeti Társaságnak.
Számos írása jelent meg a Szentírásról, Janus Pannonius és Pilinszky János költészetéről, irodalomról, nevelési kérdésekről és más témákról, elsősorban a Vigilia és az Új Ember folyóirat hasábjain. Összegyűjtött műveit az Új Ember Kiadó 1999 és 2001 között öt kötetben jelentette meg, ezek közül a Betű és lélek bibliamagyarázatokat tartalmazó könyv a harmadik kiadását érte meg. 2002-ben 70. születésnapjáról az Útjaidon című ünnepi kötettel emlékeztek meg. Tótfalusy (Tótfalusi) István álnéven verseket is írt. 2007-ben jelent meg Ha valaki beszél… című interjú- és verseskötete. Rendszeresen tart pedagógiai, irodalmi és bibliai tárgyú előadásokat a budapesti piarista kápolnában és szerte az országban.
Tevékenységét 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal állami kitüntetéssel ismerték el. 2001-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki példaértékű teológusi tevékenységéért, filozófiai mélységű műveiért, pedagógusi és lelkipásztori működéséért, továbbá a katolikus oktatás újjászervezésében vállalt szerepéért, a piarista rend szellemének és hagyományainak megmaradásáért és megerősítéséért vállalt fáradhatatlan munkálkodásáért. Számos egyéb kitüntetésben részesült, 1999-ben Eötvös József-díjban, 2000-ben Trefort Ágoston-díjban, 2001-ben Magyar Örökség Díjban, 2003-ban Prima-díjban a magyar oktatás és köznevelés kategóriában, 2005-ben Fraknói Vilmos-, 2007-ben Stephanus-díjban.
Forrás: mti